bezár
 

színház

2025. 04. 04.
Az amerikai álom
A Rémségek kicsiny boltja a Pesti Színházban
Tartalom értékelése (9 vélemény alapján):
New York Skid Row negyedében járunk, miközben az ’50-es éveket idéző selyemszoknyák susogása mellett Varró Dániel (szleng)sziporkái zengenek, és a sarokban háromméteresre nő egy kétes származású cserepes növény. Mindez az amerikai álomról szóló, a Rémségek kicsiny boltja című szatirikus horror musicalben. Dacára annak, hogy a főszereplők szubmisszív személyek, a dalbetétek nem ikonikus melódiák, a Pesti Színház előadása frenetikus, még csúfságában is esztétikus.

A bemutató apropóján mindenki azt idézi fel, hogy negyven éve látta már e darabot a Pesti Színház színpadán. Nekem ellenben az volt a hívószó, ahogy Somwhere that’s green című, az amerikai álomról szóló betétdalt hallom Mandy Patikin ihletett tolmácsolásában, hogy szerető családdal körülvéve milyen remek lehet egy csendes külvárosban élni egyforma fehér kerítések és gondozott pázsit mögött, olyan luxuscikkekkel, mint egy mosógép vagy kenyérpirító. Persze nem tudható, mi bújik meg az idilli bejárati ajtók mögött. 
 
A darab főalakja egy emberi vérrel táplálkozó húsevő növény, aki egy ügyetlen fiút és egy csacska lányt elindít álmai megvalósítása irányába. A történet morbid lenyomat arról, ahogy generációk milliói vallanak kudarcot a stabilitás, a szerelem, a pénz és a hírnév utáni vágyuk hajszolásával. A szereplők egy szegénynegyed lakói, de a piros lámpás házak, a hajléktalanok és a drogfüggők között nem könnyű az élet, az ember azért kel fel minden reggel, hogy kitörjön, holott tudja, sosem jut ki. A sztori rock'n'roll hangzású dalokon át elevenedik meg, mint a Skid Row (Downtown), a Suddenly, Seymour, és a Somwhere that’s green

Szkéné színház

A negyed koszos, lepukkant virágüzlete népszerűvé válik, mert a segéd, Seymour a teljes napfogyatkozás napján szert tesz egy rejtélyes növényre, amelyre egyszerre mindenki kíváncsi lesz, és az üzlet megtelik vevőkkel, élettel. A darab karakterei Mr. Mushnik a sikertelen tulajdonos, aki erős jiddis vonásokkal átkozza szegénységét (Seress Zoltán), Seymour, egy esetlen figura, a másik munkatárs Audrey, bolondos barna, aki mindig rosszfiúkkal jár, most éppen Orinnal, egy szadista motorossal. Minden jelenetet expozíciós zenei közjátékkal egy R&B trió: Chiffon, Crystal és Ronnette keretez, akikhez csatlakozik egy-egy furcsa fickó is. 

Audrey II

A történet főgonosza Audrey II, a vélhetően a világűrből érkezett húsevő növény, aki vágyai beteljesüléséért éppen saját képére formálja a virágboltot. Nem romantikára és szépségre áhítozik, hanem táplálkozni és szaporodni akar, akár egy Alien-film anyakirálynője. Misztikus hímnős, külsőre nőies, hangja azonban öblös férfihang. Az estén Vatamány Atanáz bújt Audrey II bábjába, hárométeresre duzzadva a beteljesedett táplálékszerzési ösztönétől. A színész orgánuma észveszejtő, láthatatlanul, hanggal játssza el a növényszörny fejlődését, átváltozását.    

Audrey II bábja Seymour, egy nem túl megnyerő küllemű férfi, aki jószívűségével kompenzál, mégis gyilkosságok árán – hisz friss vérrel kell etetnie gazdáját – próbál közel kerülni szíve választottjához. Nem képes felnőni e feladathoz, hogy „igazi” férfivá legyen. A gyengesége miatt elveszíti a nőt és saját életét is. Orosz Ákos alakította figura túl van a fiatalság első virágzásán, és a magába temetett vágyakozásától mélységes szomorúság lengi körül, hisz tudatában van biztos bukásának. A homloka csillog, a mosolya mindig megelőzően bocsánatkérő, a hangja sosem úgy szól, mintha a sikert markolná. Okos, pontos, temperált színészi játék ez. Nem kis kihívás fiatal színészként a nehezebb utat járni, hogy hősök helyett rendre antihősöket kell megszerettetnie a közönséggel, és ügyfogyott vagy intrikus figurákkal nyerni a szívtipró macsók ellenében. De Orosz Ákosnak prímán megy, mindig új arcát mutatja egy új negatív hős bőrében. Jó, hogy néha kedves, szerelmes fickó is lehet, mert jól áll neki, ez is sajátja.       

A női főszereplő, Audrey egy passzív, csinos, butácska, erőtlen nőalak, akinek egyszerűsége igazolja, hogy kívülről vonzó lány létére beleszerethet a férfiasságot abszolút nélkülöző Seymour-ba. Radnay Csilla elhiteti a lány kóros önutálatát, hogy hiszi, csak azt érdemli meg, hogy a férfiak kékre-zöldre verjék. Lebilincselően énekel, a hangja telt és gazdag, megremeg a fal ha nekiereszti, hogy apróra elmesélje az álmait egy külvárosi házról. Játéka illeszkedik az előadás groteszk szellemiségéhez, mégis képes érzékeltetni a családon belüli erőszak súlyát.  

Brasch Bence motoros fogorvosa, Orin karikatúraszerű, minden mozdulata erőszakot, lobbanékonyságot közvetít. Végig tárgyként kezeli Audrey-t, a csodálat leghalványabb jele nélkül. A Dentist! című dalban elmeséli életpályáját, hogy születésétől kezdve szadista, miközben Elvis Presley stílusú pózolást imitál. Kiváló énekteljesítménnyel éli, élvezi az elrajzolt alakot, játéka fókusza a hiteles erőszaktevőn van, aki negédesen kegyetlen. Crystal, Ronnette és Chiffon (Márkus Luca – Kovács Patrícia – Majsai-Nyilas Tünde) görög kórusa lenyűgözően laza. Figuráik a körülöttük lévő világ szöges ellentétei, élénk színekben, szép kiegészítőkkel tűnnek fel, ők a szépségstandardok, az amerikai esztétikát felmutatva. Mellettük Szántó Balázs hat pici szerepben pendlizik, ő adja az utcáról betévedő emberek hadát, a mindig furcsa fickókat, sőt egy dámát is. Fiatal színész ennél többet alig kívánhat, és bravúrosan meg is felel szerepei kihívásának, tud félfordulatból karaktert teremteni, és végig fenntartani a humort. 

Rémségek kicsiny boltja

A Pesti Színház előadása frenetikus, egyben esztétikus. A rendező Novák Eszter „beszéli” a rémségek kicsiny boltja szélsőségeit a szörnyűségek artisztikumával. Ami színpadra kerül, egy percig sem közönséges, a borzalmast idézőjelbe teszi, távolságot tart tőle. A legnagyobb találmánya, ahogy a fejére állította a musicalt, és csinált belőle egy Grease pandantot, mintha a Pink Ladies, Sandy és Kenickei ellenpárjait látnánk. Ehhez a jelmeztervező Zeke Edit fantáziadús ruhákat, nagy műhajakat és remek maszkokat talált ki, amelyek alatt kiválóan érvényesül az abszurditás. Fodor Viola sötétzöld, misztikus virágbolt belsőjével kiegészülve képzőművészeti teljesítményt látunk, amelyben Bóbis László jól kidolgozott koreográfiáival mozognak a színészek. A fellépő bábosok segítségével Audrey II számos átalakuláson megy keresztül, hatalmas kúszóindákat és duzzadó ajkakat növesztve. Vele Seymour és Audrey elindul az amerikai álom megvalósítása felé, ám megfizetnek ezért, Audrey II nem viccel, ha a túléléséről van szó. 

Howard Ashman – Alan Menken: Rémségek kicsiny boltja - horror musical
Charles B. Griffith forgatókönyve és Roger Corman filmje alapján
Seymour Krelborn, ifjú botanikus: Orosz Ákos
Audreay, eladólány a virágboltban: Radnay Csilla
Mr. Mushnik, a virágbolt tulajdonosa: Seress Zoltán
dr. Orin Scrivello, szadista fogorvos: Brasch Bence
Crystal, lány a Skid Row-n: Márkus Luca
Ronette, lány a Skid Row-n: Kovács Patrícia
Chiffon, lány a Skid Row-n: Majsai-Nyilas Tünde
Csavargó, Vevő, Riporter, Bernstein, Mrs. Luce, Skip Nip, Patrick Martin: Szántó Balázs
Audreay II, a növény: Vatamány Atanáz m.v.
Továbbá: Harangozó Boglárka, Kóbor Balázs, Nagy Bálint, Nánási Attila, Vati Luca
Fordító: Varró Dániel 
Díszlettervező: Fodor Viola 
Jelmeztervező: Zeke Edit
Koreográfus: Bóbis László 
Dramaturg: Hársing Hilda
Bábtervező: Hoffer Károly, Fodor Viola
Zenei vezető: Kovács Adrián
Zongorán közreműködik: Tempfli Erik
Világítástervező: Friderich Gergely
Ügyelő: D. Mucsi Zoltán
Súgó: Járosi Helga
Rendezőasszisztens: Patkós Gergő
Rendező: Novák Eszter
Bemutató: 2025. március 1. 
Pesti Színház 
Fotók: Dömölky Dániel 

nyomtat

Szerzők

-- Cseh Andrea Izabella --

Színházkedvelő ügyvéd vagyok. Tudom, nincs az az előadás, amelyet két ember egyformán élne meg. Amit látok, arról mindig van véleményem, erősen törekszem az ítélkezés nélküli megértésre. Néha talán sikerül is.


További írások a rovatból

Richard Strauss: Ariadne auf Naxos a Bécsi Állami Operaház előadásában
színház

KristofLAB „Artificial Paradise” című kiállítása a MAMŰ Galériában

Más művészeti ágakról

Beszélgetés Gulyás Adrienn műfordítóval
Kritika Horváth Viktor A Júdás-terv című regényéről
Az irodalmi és művészeti folyóiratkultúra kapcsán
Ellentétek párbeszéde – Schönberg és Boulez a Zene Házában


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés