De mégis mi teszi relevánssá napjainkban az 1774-ben született festőt?  Friedrich pont a nagy változások korába született bele, amikor az ipari forradalom és a felvilágosodás gondolatai a korabeli ember életét gyökerestül változtatták meg. Radikális társadalmi, gazdasági, technológiai és ökológiai változások időszaka volt ez, Friedrich művészete pedig többek között ezekre a folyamatokra reflektált.

A művész központi témája a természet és a táj. Művein a természetnek tudata és transzcendens ereje van, amelynek ábrázolásával a festő felhívja a figyelmet az ipari forradalom által végzett végtelen pusztításra. Ennek a romantikus természet-felfogásnak mai vonzata is van, hisz az ember és természet viszonya rengeteg kortárs művésznél megjelenik. A táj elsősorban allegóriaként szolgál, ám fizikai mivolta is nagyon fontos, a művész legtöbbször konkrét tájon keresztül ragadja meg a transzcendenst. Az ábrázolhatóban az ábrázolhatatlant, a végesben pedig a végtelent kívánja megjeleníteni az elé táruló táj megörökítésével.

Caspar David Friedrich: Vándor a ködtenger felett, 1818. Forrás: Wikipédia

Friedrich a táj idegenségélményét tudatosan extremizálta, szándékosan tüntette el a tájban látott emberi nyomokat, minél inkább vadregényes, érintetlen benyomásra törekedve. Egy figura azonban mégis rendszeresen helyett kapott a vásznon: a vándor ikonikus alakja. A vándor útja spirituális önkeresés, egy társadalomból kivonult alak magányos túrája az ismeretlenbe. A nézőnek mindig a hátát mutatja, elfordul a kapitalista civilizációtól.

A kiállításban résztvevő művészek ezeken a témákon és motívumokon keresztül reflektálnak Friedrich életművére és a jelen kérdéseire: mi ma a tájkép szerepe, hogyan van jelen, milyen megváltozott formában létezik a vándor bolyongó, természetbe menekülő alakja?

Nagy Barbara The Sea of Asphalt című installációja állványokkal megtámasztott aszfaltdarabokból épül fel. Az egymásra dőlt darabok a természeti katasztrófák, földrengések romjait idézik, miközben Friedrich Jégtenger című festményének parafrázisát is alkotják. A művész a forró aszfalt és a jégtömbök szembeállításával a klimatikus viszonyok rohamos változására, illetve az ember és természet kiélezett kapcsolatára utal.

Nagy Barbara: The Sea of Asphalt, 2025, nikecell, aszfalt, vas, 400 x 300 cm. Fotó: Grinberg Daniella

Januskó Klaudia jelenlegi kutatómunkájában a videójátékokban megjelenített hiperszexualizált női alakokat vizsgálja, gyakran sztereotipikus környezetbe helyezve őket. A Wanderer above the Sea of Fog című munkáján is egy hasonló női alakkal találkozhatunk Friedrich jól ismert Vándor a ködtenger felett című festményéből kölcsönzött ikonikus hátérrel. Friedrich festményei és komponálási módja megszámlálhatatlan videójátéknál szolgált vizuális inspirációként. Januskó a fetisizált női karaktereket központi figurákká emeli és megkérdőjelezi hagyományos szerepüket azzal, hogy aktívan cselekvő, felfedező főhősökké teszi őket. További két kiállított munkáján, a Lady of the Mountain (Tölva) és The Lonely Tree (Tölva) című műveken Izland érintetlen tájai tűnnek fel.

Januskó Klaudia: Wanderer above the Sea of Fog, 2023, olaj, vászon, 170 x 120 cm. Fotó: Grinberg Daniella

Szabó Kristóf (KristofLab) két monumentális festménye, a Human as error V.  illetve a Human as error VII. az emberi fajról, mint hibáról gondolkodik. A sorozatban egy elnéptelenedett szovjet katonai bázist, Szentkirályszabadját ábrázolja. A mű középpontjában a természet uralkodó ereje áll, ahogy visszafoglalja az ember által elhagyott romokat. A romok nagy szerepet játszottak Friedrich művészetében is, a természet elkerülhetetlen győzelme az ember alkotta épület felett a festő kedvelt témája volt.

Fotó: Grinberg Daniella

Az In every Now, being begins, round every Here rolls the sphere There című installáció, illetve a The center is everywhere című festmény Csatlós Asztrid munkái. A művész a szeged környéki földutak tranzitútvonalait kutatja, azokat az ösvényket, melyeken 2015 óta emberek ezrei kényszerülnek menekülni háborúk és válságok elől. Az installáció organikus rendszerű földszeletekből áll össze, a hozzá tartozó festmény pedig egy glóbusz leképzése, amely az egyéni és csoportos menekülés tapasztalatait összegzi.

Csatlós Asztrid: In every Now, being begins, round every Here rolls the sphere There, 2025,
muszlin, talált tárgyak, természetes anyagok, MDF lemez, vatelin, 300 x 400 cm. Fotó: Grinberg Daniella

Mákó Bori videóinstallációja – Stillness – a klasszikus olajfestményeket idézi. Friedrich Jégtenger című munkájára reflektáló animált festményén a természeti motívumok az absztrakt formákkal folytatnak párbeszédet.

Mákó Borbála: Stillness, 2025, egycsatornás videóinstalláció (5’7). Fotó: Grinberg Daniella

Bori Om La Manche című videóinstallációja egy tenger és szárazföld közti határzónát jelenít meg. Az átmeneti térben a természeti jelenségek folyamatosan változásra kényszerítik a tájat. Az installáció ezt a folyamatot, a változást és a visszatérést tükrözi. Friedrichhez hasonlóan itt is a természetben rejlő kétértelműségen van a hangsúly, a néző egyfajta bizonytalansággal szembesül, miközben a vetítés által bevonódik a sejtelmes tájképbe.

Bori Om: La Manche, 2021, kétcsatornás videóinstalláció (3'30), föld, növények. Fotó: Grinberg Daniella

A Köddé vált jégtenger című kiállítás Caspar David Friedrich művészetének kedvelt motívumait és szellemiségét tükrözve reflektál korunk globális válságaira, megoldandó problémáira. A kortárs művészek reflexiói a 250 éve született festő munkáinak napjainkban is aktuális, releváns kérdésfelvetéseit hangsúlyozzák.

Köddé Vált Jégtenger – Kortárs reflexiók Caspar David Friedrich művészetére
2025. 01.16. – 02.06.
Kiállító művészek: Bori Om, Csatlós Asztrid, Januskó Klaudia, Mákó Bori, Nagy Barbara, Szabó Kristóf (KristofLab)
Kurátor: Zemlényi-Kovács Barnabás
Helyszín: FKSE - Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (Budapest, Rottenbiller u. 35, 1077)
Finisszázs: 2025. február 7. 

A kiállítás záróeseményén 17 órától a művészek tartanak tart tárlatvezetést, majd 18 órától Földényi F. László fog beszélgetni Friedrich munkásságáról a kiállítás kurátorával, Zemlényi-Kovács Barnabással.