A kétnapos műhelykonferencia meglepetéssel szolgált a tudományos konferenciákhoz szokott érdeklődők számára. Nem egyszerűen arról volt szó ugyanis, hogy a megadott témához kapcsolódva kutatási eredményeiket vázolták fel a felszólalók, hanem sokkal inkább saját gyakorlatukon keresztül mutattak rá összefüggésekre, mutattak be különböző jelenségeket, intézményeket, témákat és esettanulmányokat. Azok, akik kiálltak a pulpitusra, egytől egyig a magyar bábszakma képviselői voltak, ahogyan azok is, akik hallgatták őket. A feltett kérdésekre tudták a válaszokat, sokszor kisegítették az előadót, sőt többször előfordult az is, hogy az előadás utáni kérdésekből spontán beszélgetés, emlékek felidézése alakult ki.

A megjelenteket a főszervező és ötletgazda Szász Zsolt bábművész köszöntötte, aki Szabó Attilával, az OSZMI igazgatóhelyettesével felváltva vezette a szekciókat és moderálta a kerekasztal-beszélgetéseket. Az előadókhoz kiegészítő kérdéseket tettek fel arról, hogyan választották a bábművészetet hivatásnak, és arra is kíváncsiak voltak, a struktúrában elfoglalt helyükkel mennyire elégedettek. Ezek a beszélgetések sokkal mélyebb rétegekbe kalauzolták a résztvevőket, mint egy átlagos tudományos konferencián. Részben ennek is köszönhető, hogy az időkeretet sokszor nem vették figyelembe, sőt, többszörösen túllépték az egy előadóra vonatkozó harmincperces sávot. Az időhatárok be nem tartása látszólag senkit sem zavart, a résztvevők egy másik dimenzióba kerültek, amit az is mutatott, hogy hétvégére, szombatra és vasárnapra szervezték a programot, ami igazi elhivatottságra vall.

Horváth Márk 

A konferencia kezdetén felvezető előadásként Horváth Márk fiatal bábszínész, bábtervező vázolta fel nagyívű kutatási beszámolóját a szakrális bábszínház keletkezéséről. A művészettörténeti korszakokat összefoglaló, számtalan elméleti kérdésre kitekintő gondolatfutam méltó nyitányként tág teret engedett a képzelet szárnyalásának. Horváth Márk, aki a konferencia szervezésében is tevékeny szerepet vállalt, a második napon sokkal gyakorlatiasabb témában adott elő: elmesélte, hogyan tanulta ki az asztalosságot a Covid-járvány idején, és milyen nehézségekbe ütközött akkor, amikor a semmiből kellett egy bábműhelyt létrehoznia. Sokoldalúságát mutatja, hogy fiatal kora ellenére oktatja is a bábművészet szaktantárgyait, és attól sem riadt vissza, hogy polgári foglalkozással keresse meg kenyerét egy bútorokkal kapcsolatos tanácsadói szerepkörben.

A következő felszólaló Markó Róbert író, színházrendező volt, aki 2023 óta vezeti a veszprémi Kabóca Bábszínházat. Az új épületben helyet kapó, komplex művészeti központként funkcionáló intézmény felépítéséről és saját intézményvezetői terveiről beszélt, és elhelyezte magát és társulatát a veszprémi régió és az ország bábszínházas térképén. Ezt követően Sramó Gábor bábművész, rendező, aki 1994 óta igazgatja a pécsi Bóbita Bábszínházat, saját vezetői tapasztalatairól számolt be. A harminc éve tartó igazgatói lét érthető módon kiapadhatatlan forrásként szolgált az anekdotákból felépülő, élvezetes beszámolóhoz, amelyben fontos szerepet kapott a mesterek említése, különösen Kós Lajosé, azaz Lulu báé. Szóba került még a bábszínház helyi hatása Pécs művészeti életére, a strukturális nehézségek és az utánpótlásképzés.

Markó Róbert

A délutáni szekcióban további három előadó szólalt fel. Pályi János, aki a kaposvári Báb-Szín-Tér művészeti vezetője, egy sok évtizedes vásári bábjátékos alkotói pálya részleteibe avatta be a jelenlévőket, gazdag képillusztrációk kíséretével. Arról is tudomást szerezhettünk, hogy a kaposvári intézmény befogadó jellegű, nem rendelkezik állandó társulattal, és egy gyönyörű fekvésű parkban helyezkedik el. A következő előadó, Dió Zoltán bábművész, író, rendező, az ORT-IKI Báb- és Utcaszínház vezetője, egy szintén sok évtizedes gyakorlattal bíró tapasztalatot osztott meg a hallgatósággal. Ez egy bábterápiás, bábpedagógia drámajáték, amelyben a jó és rossz mesehősök karaktereibe helyezkednek bele a gyerekek. A napot a házigazda Szász Zsolt bábművész, dramaturg, rendező, lapszerkesztő előadása zárta, amelyben személyes emlékeit fűzte strukturált rendbe, és vázolt fel csomópontokat a bábművész hivatásának négy és fél évtizedes alakulástörténetéből.

Szabó Attila és Szász Zsolt

Vasárnap délelőtt egy bábelőadással köszöntötte a konferencia közönségét. A Magamura Alkotóműhely előadását, a Faust, avagy borzadályos komédia ördögökkel című dobozbábszínházi remeklést adta elő Boráros Szilárd és Boráros Melinda. A rendkívül szórakoztató és modern, hetvenperces bábelőadás megszületésének körülményeiről később az alkotó házaspár számolt be. Ebből megtudhattuk, hogy a cseh bábjáték hagyományából származik a Faust-história, amelyet úgy kell elképzelni, mint itthon a Vitéz László-figurát. Kiderült továbbá az is, hogy húsz éven át készülődött megszületni a remekmű.

Sramó Gábor

A nap során Horváth Márkon kívül még Kocsis Eszter és Papp Eszter előadását hallgathattuk meg. Kocsis Eszter évek óta visszatérő előadója a bábtudományi konferenciáknak, neve összefonódik a báb és a robotika kapcsolatát vizsgáló elemzésekkel. Ezen az alkalmon a Budapest Bábszínház számára készített kísérleti előadást, a Ponttól pontig című, robotokat is alkalmazó művet ismertette mint az alkotócsoport egyik tagja. A szekciót és egyben a konferenciát Papp Eszter muzeológus, az OSZMI Bábtár munkatársa átfogó előadása zárta le. Egyéni tapasztalatát, bábmuzeológussá válásának folyamatát mutatta be, mely során részletesen kitért a bábkiállítások rendezésének titkaira. Ezzel az archívum szerepének fontosságát emelte ki, amely hívó szava volt a műhelykonferenciának. A konferenciaszervezők így adtak keretet a kétnapos szakmai tanácskozásnak. Szabó Attila igazgatóhelyettestől még azt tudtuk meg, hogy az OSZMI Bűvészinasok című időszaki kiállítása, amely a hetvenéves Astra Bábegyüttest mutatta be, elnyerte a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület Év Kiállítása 2024 díjat, amelyre igazán büszkék lehetnek.

A teljes műhelykonferencia visszanézhető az OSZMI YouTube-csatornáján.

https://www.youtube.com/@oszmi/streams

Megfutott és belátható pályák a magyar bábművészetben

2024. november 30. – december 1. OSZMI

A képek forrása: OSZMI Facebook-oldala. A fejlécen és a leaden látható kép a Magamura Alkotóműhely Faust, avagy borzadályos komédia ördögökkel című előadás részletét ábrázolja.