A Nyomozó a Filmszemle nagy meglepetése volt, ahol hat díjat is bezsebelt. Díjazták a forgatókönyvért (Gigor Attila), a vágásért (Kovács Zoltán), a legjobb férfi alakításért (Anger Zsolt), és a legjobb közönségfilm Moziverzum díját is megkapta. A Diákzsűri pedig a legjobb elsőfilm, és a legjobb nagyjátékfilm Arany Holló díját ítélte A nyomozónak. Azóta már nemzetközi porondon is megmérettetett, Karlovy Varyban a zsűri különdíját és Don Quijote díjat kapott. A film sikerének egyik lehetséges okaként - egy közönségtalálkozón - Gigor Attila a nagyon pontosan kidolgozott forgatókönyvet említette, ami nem mellesleg elég meggyőző volt ahhoz is, hogy a film nemzetközi együttműködéssel, svéd és ír koprodukciós partnerek közreműködésével jöhetett létre. Pedig a történet nem is olyan bonyolult. A filmbeli „nyomozó” egy (látszólag) egyszerű kérdésre keresi csak a választ: „Ki volt Szirmai Ferenc?” De közben arra is választ kell találnia, hogy kicsoda Malkáv Tibor.
 
Malkáv Tibor 37 éves kórboncnok. Nem véletlenül. Ugyanis Malkáv Tibor nem túl szociális figura, nem jó kommunikátor, és saját bevallása szerint humorérzéke sincsen. A halottakat könnyebben megérti, velük nem kell beszélgetni, és az ő történeteikben már nincs bizonytalansági tényező sem, hiszen véget értek. Jóformán egyetlen kapcsolata az élők világával az édesanyja, aki halálos beteg, és még nagyon szeretne élni, ám állapota vészesen romlik. A magyar orvosok nem vállalják a kezelést, így az egyetlen esélye egy stockholmi klinika lenne, de erre a fia kórboncnoki fizetéséből persze nem futja. A reményvesztett helyzetben egy rejtélyes figura bukkan fel tisztességtelen ajánlattal. A már-már ördögi, magát Küklopsznak nevező félszemű 10 milliót ajánl, egy Malkáv számára ismeretlen férfi (Szirmai Ferenc) megöléséért cserébe. Hősünk szinte gondolkozás nélkül elvállalja a megbízást, majd el is követi a gyilkosságot. Egy rövid ideig úgy tűnik, minden simán ment, mígnem Malkáv levelet kap Szirmai Ferenctől, amiből kiderül, hogy nagyon is közük volt egymáshoz! Másnap két nyomozó is megjelenik nála. Malkáv Tibornak nyitnia kell az élők felé, hogy megtudja, kit és miért kellett megölnie. Malkáv Tibor nyomozni kezd.

A filmet leginkább „szerzői zsánerfilmként” emlegetik, mert a krimi, a thriller, a film noir (neo noir), a sorsdráma, ugyanakkor a vígjáték elemeit is vegyíti. Az eddigi kritikákban leggyakrabban a Sírhant művek és a Coen testvérek filmjei merülnek fel párhuzamként, bár rengeteg film eszünkbe juthat egy-egy momentum kapcsán, ha csak azt vesszük alapul, hogy a film gyilkost tesz meg főszereplőnek, akár a Match Point, vagy egy másik sorozat a Dexter is ide köthető. Mindemellett A nyomozó nevelődéstörténet is. Malkáv Tibor valóban gyilkossá válik, de ez indítja el azt a folyamatot, hogy végre szembenézzen saját múltjával, saját környezetével és saját magával is. Ehhez (is) nagyszerűen hozzásegíti a nyomozás mellett párhuzamosan futó szerelmi szál. A film talán egyik legbeszédesebb pillanata, amikor Malkáv éppen Editet sminkeli, és megijed, amikor a lány hirtelen kinyitja a szemét, mert nincs (még) hozzászokva, hogy élőkkel nézzen szembe.

A film ugyanakkor a fenti műfajok paródiája is. Folyamatosan utal a detektívregények hagyományára, a nagyelőadóban összegyűlt szereplők a Poirot-krimik kandallós jelenetét idézik, felhívva a figyelmet minden nyomozás - legyen az bűnügyi vagy önismereti - egyik legnagyobb problémájára, hogy valójában nincs megbízható, biztos tudás, mert minden, amit tudunk, „mások” által lett elmesélve. Ugyanerről szól a háttérben futó tévés történet is a mandolin művészről, aki valójában nem is az, akinek hitték. A nyomozó a „másik” megismerhetetlenségének is a filmje.

De ami miatt hihetetlenül szerethető, az a humora. Az irónia még az olyan mellékszereplőket is jellemzi, mint például a mozi jegypénztárosa, aki inkább színházba küldené a mozijegyért sorban állókat. A mozi kapcsán fantasztikus poén a Nándorfehérvár hősei című fiktív film plakátja, Csányi Sándorral és Fenyő Ivánnal a főszerepekben.

A film erős forgatókönyvén kívül ki kell emelni a találó színészválasztását is. Szinte észrevétlenül szeretjük meg Anger Zsoltot emblematikus tikkelésével, és a finoman kibomló humorával. Rezes Judit első pillanattól fogva nagyon szerethető. És Zágoni Zsolt is nagyon jó választás Küklopsznak. Melis László krimi zenéje pedig szervesen illeszkedik a filmhez.

A nyomozó tehát egy nagyon szerencsésen összerakott elsőfilm, erős forgatókönyvvel, jó színészekkel, sajátos és nagyon szerethető humorral. Gigor (Galambos) Attila nevét tehát nem véletlenül lehet már a film mozi premierje előtt ismerni.

Én a Filmszemlés bemutató után még csak a Stromfeld Aurél álnevet vettem fel, a másodszori élmény után kísérletet tettem a paradicsomos kólával is – fura, de annyira egyébként nem rossz. Erre azért senkit nem bíztatnék, de a film megtekintésére annál is inkább!

A PRAE.HU Gigor Attilával készített interjúját ezen a linken találják meg, érdemes kattintani!

A nyomozó
Színes magyar játékfilm, 107 perc, 2008.
16 éven aluliak számára nem ajánlott.
Rendezte és a forgatókönyvet írta: Gigor Attila
Szerepelők: Anger Zsolt, Kerekes Éva, Tóth Ildikó, Rezes Judit
Bemutató: 2008. október 2.
Forgalmazza: Budapest Film