Régóta tudvalevő, hogy modern időinkben a dolgok értékét nem a tényleges önmaguk határozzák meg, hanem az önmagukról alkotott reprezentáció. Ezt nevezi Debord spektákulumnak. Mikor belépek az Urániába, némi kétség motoszkál bennem, hogy ez a társadalmi gondolkodás nem hódította-e meg az építészetet is, mely elméletileg a leginkább védve kellene legyen az ilyen folyamatoktól. Vibráló színekkel és játékos arculattal berendezett tér fogad. Később az est folyamán sokszor, már-már komikus frekventáltsággal hangzanak el különböző, az építészet társadalmi felelősségét kikiáltó jelszavak és frázisok. Az est egyik legfontosabb megállapítása is így hangzik: „az építészet közös ügy”, annak kapcsán, hogy a díj húsz éves története alatt mi volt az az összekötő kapocs, mely megteremtette a különböző korszakok közötti folytonosságot.

Közös ügye ellenére meglehetősen belterjesnek néz ki az összegyűlt tömeg. Például nem nagyon látni a felkarolni kívánt társadalmi csoportok képviselőit. A közösségi felelősségvállalást zászlajukra tűző építészek mintha önmaguk spektákulumának áldozatává estek volna. Hét óra öndicsérés, megnyerő arculat, számos piacorientált vállalat bőkezű támogatása és csupa-csupa jókedv. Az este folyamán többször hallunk olyasmi fogalmakat, mint demokratikus, szegregáció, közösségi, szabad, vállalatellenes, revitalizál, demisztifikál, satöbbi, ésatöbbi. Olyanokat pedig viszonylag ritkán, hogy térkapcsolat vagy tektonika. Persze, immáron tudvalevő, hogy az építészet elsősorban társadalmi közügy kell legyen, és nem a részvétlen anyagi valóság ember számára is lakhatóvá transzformálásának tekhnéje. Főleg ez akkor mutatkozik meg, ha újságíróknak szükségeltetik előadni egy építészeti projektet a díj megnyeréséhez. (Egyébként az újságíróknak dicséret jár hozzáállásukért és nyitottságukért.)

A finalisták esetében érdemes észrevenni, hogy mennyire más fókusszal készülnek a hallgatói munkák és a tényleges építészeti alkotások. Bár magas színvonalú pályaművek lettek döntősök, azért látványos, hogy a hallgatók számára az építészet mennyire levált az építés kétkezi tevékenységétől, a fiziológiai és a hétköznapi esztétikai igények teljesítéséről, és hogyan rugaszkodott el absztraktabb valóságdimenziókba. Olyan minőségekbe, ahol hatásrelevanciájuk megkérdőjelezhető.

Így ér különösen sokat az, hogy az est fő díjazottja tulajdonképpen milyen épület. Ugyan kiértékeléskor elhangzik egy erőtlen kritika arról, hogy nem középület, mintha ez már önmagában valamiféle hendikepet jelentene, hosszútávon mégis megnyugtató az, hogy miből vált etalon az elkövetkezőkre. A hargitafürdői pálos monostor kiértékelésekor felmerül a költői kérdés, hogyha tud lenni ilyen is az építészet, akkor miért nem tud ilyen lenni minden építészet? Talán nem volna elegáns direktben megválaszolni a kérdést. De talán a választ keresve el lehet indulni arrafelé, hogy a Mossfernt képviselő Lázár Csaba prezentációja volt látványosan a legkisebb erőfeszítésű. Volt minek önmagért beszélnie.

Az est díjazottjai

Média Építészeti Díja – Épület és terv kategória

A legjobb épület díját idén a vezető magyar sajtóorgánumok képviselőiből és a szakma kiemelt szakértőiből álló zsűri a hargitafürdői Pálos monostornak ítélte oda, amelyet Macalik Arnold, Lázár Csaba és Szilágyi-Bartha József tervezett. A díjat Sümegi Noémi, az Index újságírója, a zsűri elnöke adta át. A meredek erdős helyszínen felépült, sokemeletnyi szintkülönbséget áthidaló remeteházban „ház a házban" módon kapcsolódik össze az erős mag (kápolna-könyvtár-konyha-tűztér) oszlopa és a köré szerveződő szerzetesi cellák. Mindezeket a hideg alpesi táji adottságok közepette egy belső kerengő gyanánt köti egységbe a hatalmas spirálba sodort, félemeletekkel szervezett torony. A tavaly felszentelt épület a viszontagságos hegyvidéki életforma, felesleget lecsiszoló egyszerűségében fogant.

A tervek közül a zsűri Skrabák Julianna KÖZTES HELY – Hordalékterek és rétegközösségek a Duna mentén című diplomamunkáját (konzulensek: Zombor Gábor, Csomay Zsófia) találta a legjobbnak. A díjat Csízy László, a KÖZTI Zrt. projektvezető építésze, az igazgatóság tagja adta át. Skrabák Julianna diplomamunkájában a Duna változó vizével együtt gondolkodva alakít ki egy szaunafalat, ahol a térhasználat a víz mozgásával együtt változik. 

Közönségdíj – Épület, terv és épített környezet kategória

Hasonlóan az elmúlt évekhez, a gálaesten az alkotók mutatták be saját projektjeiket: a díjért versengő épületeket és terveket, amelyeket a média és szakma képviselői értékeltek. A zsűri mellett a közönség is megoszthatta véleményét előzetes online szavazás formájában. A nagyérdemű tetszését ebben az évben a HVG és az Építészfórum összesített voksai alapján az épületek közül a velencei családi ház felújítása és bővítése nyerte el, amelynek tervezői Bordás Mónika és Bordás Tamás voltak. A díjat Dr. Pásztor János adta át. Az építészek egy hagyományos, vertfalú ház mai újragondolásával és bővítésével valósították meg otthonukat, melyben a spontán saját kezű építés, a műépítészeti gondolatok és a megmaradt népi építészeti emlék alkot különleges egyveleget. 

A közönségtől legtöbb szavazatot kapó terv díját Prépost Adrienn Anna vehette át a Demenciabarát Idősek Otthona diplomamunkájáért (témavezető: Vasáros Zsolt DLA) Bagi Lászlótól, a szakmai zsűri tagjától. A díjat a DVM group támogatta. Prépost Adrienn diplomamunkájában a demenciabarát terek építészeti vonatkozásait vizsgálta, és a kutatásából levont következtetéseket, tervezési irányelveket és tapasztalatokat egy olyan idősek otthona tervezésre fordította, amely megfelelő környezetet biztosít demens és Alzheimer-kórral küzdő idősek számára.

A szervezők ötödik éve adják át az épített környezet kategória közönségdíját, amelyet idén a KÖZTI Zrt. érdemelt ki a csákányospusztai templomrom felújításával. A díjat Kelemen Bálint, a KÖZTI Zrt. projektvezető építésze és Belecz Péter, a Market Építő Zrt. ROM Vándor programjának igazgatója vette át Nagy Zsolt Istvántól, a Wienerberger Zrt. marketingvezetőjétől. A középkori templomrom felújítása a KÖZTI Zrt. tervei szerint készült, a Market Építő Zrt. ROM Vándor programjának keretén belül. A rom műszaki állapotának helyreállítása és az esztétikai és történeti értékek méltó bemutatása volt a cél, kisléptékű kortárs kiegészítések segítségével. 

Perika-díj és Mesterek köszöntése

A Média Építészeti Díja keretében hatodik alkalommal ítélték oda a Perika-díjat, az Építészfórum társalapítója és hat éve elhunyt főszerkesztője, Pásztor Erika Katalina emlékét őrző szakmai elismerést, amely olyan kiválóságok eredményeinek méltatására szolgál, akik az építészet és más tudományos vagy művészeti ág határterületén mozogva, innovatív módon, kiemelkedő, társadalmi hatású értéket teremtenek. A díjat ebben az évben Csanádi Judit építész, díszlet- és látványtervező kapta, akit Asbót Kristóf belsőépítész, díszlettervező, televíziós rendező laudált.

A Média Építészeti Díja gálaestjének fontos része a hagyományok ápolása. Az Építészfórum egy olyan mestert tüntet ki minden évben, akire oktatóként, alkotóként sokan felnéznek, akinek sokan tartoznak hálával szakmai tudásért és segítségért. Ebben az évben Kaszás Károlyt, a BME Középülettervezési Tanszékének professor emeritusát, a finn építészet neves kutatóját köszöntötték fel a szervezők. A mestert Szabó Levente, a BME Középülettervezési Tanszék vezetője laudálta.

A két elismerést Hulesch Máté és Böröndy Júlia, az Építészfórum szerzői, szerkesztői adták át.

Különdíjak

Az est folyamán több különdíjat is kiosztottak: a Digitális tervezés – Graphisoft különdíj nyertese az Archikon Architects Kft. lett a Puro Hotel Budapesttel, második díjat az Aspectus Architect Zrt. kapott az Airport Hotel bővítéséért. A díjakat Reicher Péter, a Graphisoft Magyarországért felelős igazgatója adta át. 

Az Europa Design Belsőépítészeti különdíját Kern Orsolya, Karácsony Tamás és Gerzsenyi Tibor tervezők nyerték el a Solium Regni – Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközponttal. A díjat Feuertag Ottó, az Europa Design alapító ügyvezető igazgatója adta át, a laudációt Kovács Csaba építész, a MOME Építészeti Intézetének vezetője mondta. 

A Nagyberuházások különdíját a Gereben Marián Építészek részére ítélte oda a nemzetközi előzsűri a Budapesti Gazdasági Egyetem Könyvtár és UniZone munkájukért, a díjat a nemzetközi zsűri képviseletében Francesco Degl’Innocenti építészeti kutató, az amszterdami székhelyű Volume folyóirat szerkesztője adta át. 

A Szónok Születik Retorikaiskola Legjobb prezentáció közönségdíját a helyszíni szavazatok alapján Lőrincz Barna és Dénes Péter csíkszeredai építészek nyerték el a zetelakai csűr-rekonstrukcióról szóló előadásukkal. A díjat Hoványi Márton retorikatréner, a Szónok Születik Retorikaiskola egyik alapítója adta át.

Fotó: Építészfórum, Rácmolnár Milán