Az anyák küzdelmei az idei Verzió egyik megkapó vezérmotívuma – túl az ugyancsak fájdalmasan aktuális háborús krízis, a menekültválság és a számkivetettség történetein. A dokumentumfilmes műfaj gyakran hangoztatott erőssége, hogy a kamera empatikus tekintete képes behatolni a külvilág elől elzárt, titkos, feltáratlan mikrovilágokba, ezen keresztül pedig feltárja, megmutatja, megismerhetővé teszi azt, ami a legtöbbünk elől rejtett, legyen az egy vallási és kulturális hagyományok által elzárt (Blood Speaks) vagy távoli közösség (Rohingyák száműzetésben – Vándorlástörténet). A dokumentumfilmezés ugyanakkor bír egy másik, legalább ennyire fontos fegyverténnyel: a faktuálisan akár jól ismert problémákat is képes olyan közel hozni, személyessé és a kívülálló számára is átélhetővé tenni, ahogyan semmi más. Ebbe a csoportba tartozik az idei mustra két magyar kötődésű „anyafilmje” is.

Cabin Pressure

Nagy Eszter és Czira Sára Cabin Pressure című filmje a kicsiny magyar faluból Barcelonáig jutó, harminchatéves Heni történetét meséli el, aki alkalmas állandó partner hiányában úgy dönt, nem vár tovább a gyerekvállalással, és szingli anyuka lesz. A nyugat-európai nagyváros és a hagyománytisztelő kisközösség között lélekben és fizikailag is állandóan ingázó nő igyekszik felelősségteljes döntést hozni, alaposan körbejárja a lehetőségeit, így talál rá Andrejre, a meleg, középkorú orosz férfire, aki ugyancsak nagyon szeretne saját gyereket – így lesznek ők társszülők az asszisztált reprodukciós folyamat során. A közös gyereknevelés azonban – minthogy a szerelem és a házastársi szövetség értelmében e két ember között eleve hiányzik a közös, bármennyire is igyekeznek az újsütetű családot egyben tartani – nem mentes a nehézségektől és konfliktusoktól. Eleve meglepően problematikusnak bizonyul megtartani a határokat, megegyezni a közösen vallott alapvetésekben ebben a helyzetben, ahol a feleknek a hagyományosnál nagyobb szabadságuk van egymással szemben vagy egymás mellett, és amit csak tetéznek a kulturális és generációs különbségek. Nem beszélve a hazugságokról és megtévesztésekről, amelyek Andrej saját családja elől is titkolt melegsége miatt adódnak.

A film szeretetteljes, gyengéd hangnemben azonosul választott főszereplője, Heni nézőpontjával, noha látványosan igyekszik pártatlan maradni, különösen az apával kapcsolatos konfliktusok tekintetében.

A kínálkozó lírai ellentéteket viszont gátlástalanul kijátssza egymás ellen, ahogyan a nagyvilági, pörgős Barcelonát és a (szinte már önmagában giccses) Ősi nevű, kis magyar falu mezőgazdaságból élő, az egykori paraszti kultúra emlékét őrző, konzervatív közösségét egymással szembe állítja. 

Az életed nélkülem

Hasonlóképpen a csendes szemlélődést, a szinte észrevétlen, önátadó jelenlétet választja Az életed nélkülemben Rubi Anna rendező is a kamerájával. Főszereplője a halmozottan sérült, beszédképtelen, és mozgásában is korlátozott fiát több mint negyven éve otthon ápoló Magdi, aki hajlott kora ellenére minden nap, a nap huszonnégy órájában egyedül látja el Ferit. A sérült gyerekeket nevelő családok talán legnagyobb félelme pedig már Magdi feje felett is sürgető fenyegetésként jelenik meg: mi lesz vele, ha én már nem leszek? Az állami intézményekben tapasztalható forráshiányról és embertelen visszaélésekről bárki tájékozódhat a napi sajtóban, nem meglepő tehát, hogy Magdi néhány hasonló sorsú anyatárssal a TASZ-hoz fordul, hogy közösen bepereljék a Magyar Államot. A mozaikszerűen több évnyi időtávot felölelő film keretét ez az elhúzódó pereskedés adja, amelyben bőven kijut reményteli pillanatokból és lesújtó kilátástalanságból.

A Szarajevói Filmfesztiválon Emberi Jogi díjjal jutalmazott alkotás torokszorító, zsigeri erejét az adja, ahogyan

minden pátosztól mentesen, a maga emberfeletti nehézségében mutatja be a súlyosan sérült gyereket nevelő, rendszerint egyedülálló anyák kilátástalan küzdelmét.

Az állam cinikus nemtörődömsége az elesettekkel szemben csupán vérlázító kiegészítés a történetben: a mindennapok közvetlen közelségbe kerülő tragédiái jelentik az igazi kihívást a film nézése közben.

Az életed nélkülem

A Minotaurosz híres mítoszának kevésbé ismert része, hogy miután – a görög monda értelmében az asszony bűnéből – torz utódja született, Pasziphaé rendületlenül gondozta a gyermekét. Mikor azonban az felnőtt, el kellett rejteni a szemek elől, kiűzni a társadalomból, Minósz király pedig megépíttette a híres krétai labirintust, hogy a Minotaurosz haláláig otthonául szolgáljon. A monda felidézése során ritkán esik szóba, hogy az anya ekkor sem hagyta el a gyermekét. Ő is ott élt a labirintusban, ahonnan nem vezet kiút a világba. Pasziphaé jól tudta ezt, mégis önként bevonult a fiával az útvesztőbe. Magdi és társai kétezerötszáz évvel később azt kérik számon az úgynevezett modern, jóléti államon, hogy legalább a haláluk után biztonságban tudhassák a gyermeküket, akivel egész életükre beköltöztek ebbe a kegyetlen útvesztőbe. 

Vetítések a Verzión:

Cabin Pressure

• Budapest, Toldi Mozi, november 7., csütörtök 20:30
• Budapest, Toldi Mozi, november 12., kedd 20:45

Az életed nélkülem

• Budapest, Toldi Mozi, november 7., csütörtök 18:00
• Budapest, Művész Mozi, november 10., vasárnap 20:30

Cabin Pressure. Magyarország. 2024, 79 perc. magyar, angol, spanyol nyelvű dokumentumfilm. Rendező: Nagy Eszter, Czira Sára. Producer D'Intino Patricia (producer), Kiss Viki Réka (executive producer), Hanka Kastelicová, Tereza Bóna Keilová, Závorszky Anna (HBO producerek). Co-producer: Szijártó Anna, Kostil Danila. Vágó: Vághy Anna. Operatőr: Maud-Sophie Andrieux, Nagy Eszter, Czira Sára. Hang: Tőzsér Attila. Zene: Varga Vince. Forgalmazó: GOOD KIDS

Az életed nékülem. Magyarország, Svédország. 2024. 72 perc, magyar dokumentumfilm. Rendező: Rubi Anna. Producer: Szentpéteri Áron. Co-producer: Annika Hellström, Erika Malmgren, Cseke Eszter, S. Takács András. Vágó: Hack Júlia. Operatőr: Rubi Anna, Halász Júlia. Hang: Gustaf Berger

A cikkhez felhasznált képek a Verzió hivatalos weboldaláról származnak.