1965-ben, a halálbüntetés eltörlése után egy észak-angol kisvárosban Harry Wade (Király Attila) egykori hóhér egy kocsmát vezet. Lévén a második legismertebb hóhér, a törzsvendégek természetesen mindent tudni szeretnének tőle korábbi tapasztalatairól, de ő csak egy újságíróval hajlandó megosztani a szakmai múltját. Meggyőződése, hogy a halálbüntetés megléte elengedhetetlen a jogbiztonsághoz, az újságíró azonban felveti, hogy egy korábban elítélt és megölt férfi valószínűleg ártatlan volt. A kivégzés második évfordulója közeledtével a kocsmába egy titokzatos, vészjósló idegen érkezik délről, Mooney (Mikola Gergő), hamarosan pedig eltűnik a kocsmáros-hóhér lánya (Bartos Ági). Mi köze van ehhez az idegennek és a régi, talán téves kivégzésnek? Illetve megkerül még élve a lány? Wade az igazság kiderítéséhez a múltból jövő reflexeihez nyúl – de szabad neki egyáltalán igazságot szolgáltatnia? És honnan tudjuk, mi az igazság?

A színpad alapvetően a kocsma stilizált belső terét ábrázolja, a forgatható pult segítségével hol a kocsmároscsalád szemszögéből, hol a kocsmai vendégekéből, ezáltal pedig főleg a lélektanilag hangsúlyos családi jelenetek bensőségesebb helyzetből szólalhatnak meg. Továbbá többször is szóba kerül (vagy épp történik) kivégzés, ezeket pedig vagy függöny mögött, vagy árnyjátékkal, vagy csupán alulnézetből fotózott lábakkal jelzik így enyhítve a mcdonagh-i erőszakos világ brutalitását. Ez utóbbi kísérlet olyan szinten sikeres lesz, hogy az előadás gyakorlatilag teljes mértékben elveszti nyomasztó jellegét. A kocsmai világ lassú-vontatott ábrázolása újra és újra lerombolja a felépülő feszültségeket. Ebben a környezetben a legnagyobb izgalom kiváltására hivatott jelenet érdektelenné válik, amikor is a leghíresebb hóhér, Pierrepoint (Kardos Róbert) számonkéri Wide-ot annak frissen megjelent interjúja miatt, miközben az éppen lánya feltételezett elrablójának (és gyilkosának?) kínzását végzi titokban. Ezáltal a szerző fekete humora sem képes kibontakozni.

Szikszai Rémusz rendezésében a szereplők túlnyomó része nyelvjárásban beszél. Bár az angol szövegben természetesen nagyon jól működik a légkör létrehozásához egy helyi nyelvváltozat színpadi megjelenítése, a Jászai Mari Színház előadásában alkalmazott erőteljes műdialektus nem tudja elérni ugyanezt a hatást. A káromkodások pedig, melyek Szikszai radnótis Párnaemberében az erőszak kísérői voltak, itt egyszerű humorforrássá válnak.

A városmajori előadásból mindenképp kiemelendő Bakonyi Csilla (Alice Wade, Harry felesége) játéka, annak ellenére, hogy a szerepbe a színésznő egy hete ugrott be Danis Lídia helyére. Ez a játékán egyáltalán nem látszik, érzékien jeleníti meg a kamasz lányával szemben kritikus, de közben érte végtelenül aggódó anyát és a férje brutalitásával szemben visszahőkölő feleséget. Egyedül az, hogy az előadásban alkalmazott nyelvjárást nem tudta konzisztensen követni, árulta el, hogy beugróként állt a színpadon.

Király Attila Harry Wade karaktere is nagyszerű. Bár látszólag csalódottan, de beletörődött abba, hogy a hóhérságot kocsmárosságra váltsa, végig megjelenik a büszkesége, a korábbi reflexei, a személyiségének ez a belső feszültsége izgalmassá teszik karakterét. Bartos Ági teljesen hihetően játssza a manipulálható, családjától való függetlenségre és szerelemre vágyó tizenöt éves lányt.

Az idegent Mikola Gergő alakította, színpadi jelenlétében folyamatos baljós titokzatosság lengte körül. Ő volt az egyetlen jelentősebb karakter, aki nem nyelvjárásban beszélt, így nyelvileg is nagyban elütött a többi színész játékától.

McDonagh Hóhérok című darabja nagyon izgalmas kérdéseket boncolgat a Jászai Mari Színház színészei által megformált kiváló karakterekkel. Azonban az előadás, lassúsága miatt, nem képes létrehozni a szerző műveire jellemző humoros, de feszült légkört.

Martin McDonagh: Hóhérok
Fordította: Morcsányi Géza

Harry Wade, főhóhér: Király Attila
Alice Wade, a felesége: Bakonyi Csilla
Shirley, a lányuk: Bartos Ági
Mooney, egy idegen Londonból: Mikola Gergő
Syd, hóhérsegéd: Csabai Csongor
Fry felügyelő: Honti György
Bill: Dévai Balázs
Charlie: Maróti Attila
Arthur: Megyeri Zoltán
Derek Clegg, újságíró: Figeczky Bence
Pierrepoint, nyugalmazott főhóhér: Kardos Róbert
Hennessy, halálraítélt: Tóth Marcell
Börtönigazgató: Mihály Csaba
Orvos: Kánai Gergely
Őrök: Kiss László, Onda Sándor

Jelmez: Szelei Mónika
Díszlet: Zöldy Z Gergely
Dramaturg: Szikszai Rémusz
Fény: Gergely Erzsébet
Hang: Számvéber Sándor
Videó: Czeglédi Zsombor, Tóth Norbert
Ügyelő: Kánai Gergely
Súgó: Tajti Boglárka
Asszisztens: Rangits Bernadett
Rendező: Szikszai Rémusz

Bemutató: 2023. november 24.
Jászai Mari Színház, Tatabánya

2024. augusztus 28. 
Városmajori Szabadtéri Színpad
fotó: Sipos Zoltán