Kertész Edina és Oláh Andrea az Új kedvencek sorozat megszületésének felidézésével kezdték meg a beszélgetést. A sorozat, melyben többek közt A mezítlábas grófnő, A balatoni sellő és Az aranyváros kötetek is megjelentek, a 9-12 éves korosztályt kalauzolják vissza kalandos formában a múltba. Az Új kedvencek a klasszikus csíkos és pöttyös könyvek hangulatához nyúl vissza, felélesztve az ifjúsági irodalom ezen egyre inkább eltűnő típusát. A sorozat elindításában Kertész Edina is aktív szerepet vállalt, mitöbb, ő látta meg Láng Anna illusztrátorban a borítótervezőt. Elmondása szerint már a kezdeteknél is tudta, hogy írni is szeretne majd a sorozatba, csupán meg kellett lelnie hozzá az ihletet.

Az ihlet fotók képében érkezett. Masa karaktere Visy Mária valós személyéből nőtte ki magát. A könyv megszületését Masa fotói inspirálták, melyeket családtagja, Magyar Bálint juttatott el a Fortepan-hoz. Masa szenvedélyesen fotózta mindennapi életét, mely gyakran az akkori kulturális és irodalmi elit, a Nyugat folyóirat köreiben folyt. Az írónőt a fotók olyannyira megihlették, hogy mélyen beleásta magát a részletekbe. Megismerkedett többek közt az akkori ‘fotómasina’ működésének fortélyaival és pontos felépítésével. Kiemelte, hogy fontos volt tudnia, hogy Masa futhat-e a nyakában a ‘fotómasinával’, vagy olyan bonyolult szerkezetről beszélünk, melynek tartozékait és állványát nehézkesen kapná fel a vállára. Mint megtudtuk, az akkori fotómasinák már könnyűek és szállíthatóak voltak, így Masát semmi sem tarthatta vissza attól, hogy kalandjai során a gépet a nyakában viselje.

Visy Masa (Fortepan/Magyar Bálint)

Kertész Edina tudta, hogy történetét a Nyugat köré szeretné írni. Ennek érdekében felkutatta az írók és költők fennmaradt levelezéseit, melyekből kiderült, hogy Ady hogyan görkorcsolyázott Párizsban, valamint, hogy Osvát Ernőt mennyien próbálták megzsarolni annak érdekében, hogy írásuk megjelenhessen a Nyugat lapjain. A Nyugat életéből olyan évet választott regénye idejéül, amikor nagyban zajlottak az események, mint például a Hatvany és Osvát párbaj (mely egy szerkesztői nézeteltérés okán robbant ki). A regényben elegyedik egymással a valóság és a fikció: bár Visy Masa karaktere és a Nyugatosok köré íródott, a valós elemek és a kalandregény fiktív szála egymást váltogatják, gyakran átírt cikkekben, levelekben megnyilvánulva.

Az írónő elmondása szerint a könyv nem próbál didaktikus lenni, csupán a saját lelkesedését szeretné átadni fiatal olvasóinak. Bár szeretné közelebb hozni a korszakot és íróit a gyerekekhez, nem egyszerűsíti le a politikát vagy a szerkesztőség mindennapjait, mert a történet csak így lehet kerek. Mindazonáltal a könyv végén található egy szójegyzék, mely segíthet azoknak is kiigazodni a könyv régies fogalmain, aki már nem ismerheti őket. A történet közelebb hozhatja a piedesztálra emelt írókat a gyerekekhez, így amikor végre az iskolában is találkoznak velük, már nem lesznek olyan ismeretlenek. Például a rejtélyes Ady máris emberibb, ha tudjuk, hogy Brüll Berta kalapboltjában lehet megtalálni, és gyakran küzd fogfájással.

A regény több jelentős budapesti helyszínt is körbejár. Kertész Edina mesélt a Nyugatosokról és a New York kávéházról, a Városligetről és a Király Bazárról, melyben Királyi Lövölde működött. Masa még színházban is megfordul kalandjai során. A könyvben érzékenyen igyekezett bemutatni az akkori Budapestet, Oláh Andrea elmondása szerint a rikkancsok szinte kiszóltak a könyv lapjairól.

Mindezek után Oláh Andrea felinvitálta a színpadra Magyar Bálintot, aki eddig a közönség soraiból hallgatta a beszélgetést. Magyar Bálintot családi kötelékek fűzik Visy Masához és háláját fejezte ki, amiért a könyv megszületett. Elmondása szerint azt sem bánja, hogy a történetben keveredik egymással a valóság és a fantázia, örül, hogy megelevenedhet Masa karaktere. Masa Fortepanhoz eljuttatott fotói mellett több más emléktárgyat is bemutatott, köztük egy látcsövet és egy legyezőt, melynek egyik oldalán egy táncrend, a másikon a kor nagyjainak frappáns megjegyzései szerepelnek. Az emléktárgyak és a fényképek mellett a család levelezése is nagy részben fennmaradt az utókornak, köztük Visy Masa, Kürthy Berta és Magyar Elek levelei is. Egy Masának címzett képeslapot Ady, míg egy Magyar Eleknek (Magyar Bálint nagyapja) címzettet Babits is aláírt. Az akkori irodalmi életben mindenki ismert mindenkit: a kor nagyjai szoros baráti társaságokba szerveződtek.

Kertész Edina, Oláh Andrea és Magyar Bálint rövid, ám annál érdekesebb időutazásra hívta a könyvbemutatón megjelenteket, melynek végén mindenki elégedetten távozhatott. Számíthatunk rá, hogy A fotográfuslány kalandos, friss betekintést nyújt az 1910-es évek magyar korszellemébe, fiataloknak és idősebbeknek egyaránt.

A képek forrása: a Fortepan, valamint a Manó könyvek Facebook oldala