Mátrai Erik a fény művésze, ahogy hivatalosan is nevezhető, sokrétű képzőművész. Videómunkákat, installációkat, de festményeket is ismerhetünk tőle, munkáiban pedig visszatérő elem mind a transzcendencia megközelítése, a víz, a tenger, a tűz, mind pedig a fény- és színjátékok. A természetessel valami természetfelettit alkot, azonban többször megjelenő motívum nála a szakralitás kérdése is, pontosabban a harc, amit a benne lakozó, hívő és kétkedő lélek vív egymással.

Mátrai 1998-ban kezdte egyetemi tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol festő szakon Kovács Attila és Nagy Gábor voltak mesterei. Festőként kezdte, azonban a szülei által vásárolt videokamera hatására átnyergelt más médiumokra is, és elkezdett installációkkal foglalkozni – az egyik leghíresebb fényinstallációját, a Porticust először az acb termében állították ki, de azóta már Rómában is láthattuk –, most viszont ismét visszatért a festészet egy fajtájához, hogy pointilista megközelítéssel játszadozzon a színekkel.

Különleges eljárással kísérletezett Mátrai, mikor az AIR festményeit alkotta meg: teste lélegzetvételével, pipával fújta a hat alapszínt a vászonra. Közelről megfigyelve egymástól jól elkülöníthető pontokból állnak az alkotások, melyek távolról nézve egy teljesen más élményt nyújtanak, mint azt először feltételezni mernénk. Mátrai természethez való vonzódása jelen kiállítás esetében is észrevehető, nemcsak az alkotási folyamat miatt – mi természetesebb van a lélegzetvételnél? –, de alapvetően a színválasztásban is. A hat alapszínt használja, nem engedi, hogy azok fizikálisan keveredjenek, mégis szemünkben, mint optikai csalódás megjelennek a gradiánsváltozások, és egy nem szokványos összképet alkotnak.

Mátrai Erik: Air. Kiállítási látkép, acb Galéria. fotó: Tóth Dávid. A művész és az acb Galéria jóvoltából.

A kísérletezést szó szerint kell érteni, ahogy azt az egyik legelső alkotás, a Fényjelenség is ábrázolja, hiszen a folyamat során Mátrai először állított vászonnal próbálkozott, azonban a festék elkezdett lefolyni, így ez az egyetlen olyan kiállított darab, melyhez ecsettel is hozzányúlt az alkotó. 

Témaválasztása is a természethez köthető, ahogy a Tisza-tó és testvére, a Tisza-tó 02 is jól mutatja: míg az egyik egy demerungi pillanatot fest le, addig a másik a folyamatot mutatja be, amíg eljutunk a lilás-sárgás melegséghez. Az alkotások absztrakt expresszionizmusa indirekt módon engedi csak, hogy átéljük a természetességet, mégis közelebbi élményt nyújtanak, mint bármely más realista társuk. 

A kiállításmegnyitón különleges élményben lehetett részem, sikerült kivárnom azt az alkalmat, mikor csak én és a két kurátorsegéd álltunk a teremben. A lámpák kissé hideg fénye, a vásznakon tetszelgő színek sugárzása összefogtak, és mint egy kollaborációs installáció bejárták a termet. Visszafogott, mégis testen kívüli élményhez hasonló volt, mikor a színaurák elkezdtek lemászni a vászonról, enyhén vibráltak a teremben, majd ahogy elkezdtek visszatérni az emberek, úgy a színek is visszakúsztak teremtőhelyükre. 

Mátrai Erik: Air. Kiállítási látkép, acb Galéria. fotó: Tóth Dávid. A művész és az acb Galéria jóvoltából.

Osán Márk írása az ELTE Kreatív írás kurzusa alkalmából jött létre, amelyet Lefor Petra tartott ebben a félévben. 

A kiállítás 2024. máj. 10. – jún. 14. között megtekinthető az acb Galériában.