PRAE.HU: Szinte csak órák teltek el azóta, hogy kitetted az i-re a pontot. Hogy vagy most?

Csütörtök éjjel – péntek hajnalban készült el a film, szóval egyelőre még semmiféle távolságot nem tudtam kialakítani tőle. Az meg, hogy tágabb értelemben hogyan érzem magam, szerintem sok tekintetben átviláglik a filmen.

PRAE.HU: A film a Biennale College Cinema gyártási támogatásával készült, amely a Nemzetközi Velencei Filmfesztivál szakmai workshopja. Honnan hallottál erről a lehetőségről?

Korábban is készült már magyar film ebből a támogatásból, innen tudtam róla. Esetünkben pedig Zachar Balázs, a Proton Cinema producere javasolta, hogy próbálkozzunk meg mi is az Árnival. Ekkoriban már a Jerusalem Sam Spiegel International Film Lab fejlesztési programjában is túljutottunk néhány körön, de amikor megjött a hír, hogy a velencei Biennale College programjába is bekerültünk, és választani kellett, hogy melyikkel megyünk tovább, egyértelmű volt, hogy a Biennale College mellett döntünk, hiszen itt gyártási támogatást is lehet nyerni.

PRAE.HU: Külső szemlélő számára az tűnt fel, hogy rendkívül rövid idő állt rendelkezésre az alkotáshoz.

Az egész folyamat kevesebb mint egy év alatt zajlott le. Szerintem ez a legnehezebb része ennek a pályázatnak, nagyon kevés idő van mindenre. Filmes berkekben azt szokták mondani, hogy ha forgatunk, akkor vagy pénz, vagy idő legyen sok. Hát nekünk egyik sem volt. Tíz hónap állt a rendelkezésünkre, hogy az egész folyamatot végigcsináljuk az ötlettől a forgatáson át az utómunkáig. Mi azt az utat választottuk, hogy Velencében egy munkaverziót mutattunk be, és még fél évet dolgoztunk utána a filmen: átvágtuk, kikerültek jelenetek, bekerültek jelenetek, más lett a zene, hozzáforgattunk kicsit, tehát készítettünk egy új változatot. A magyar közönség már ezt az új Árnit láthatja a mozikban.

Jelenetkép a filmből

PRAE.HU: Árni személyének ötlete mikor fogant meg benned? Még a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahova mesterszakra jártál? Vagy ez volt a diplomafilmed utáni első projekt?

Végül is úgy alakult, hogy nekem nem lett diplomafilmem, hanem az Alba Vulva című vizsgafilmemet fogadták el diplomamunkának (Vermes Dorka osztálya a Színház- és Filmművészeti Egyetem átszervezése miatt, a Freeszfe Egyesület keretében diplomáját a Bécsi Filmművészeti Egyetemtől kapta meg – a szerk.). Az Árni még az SZFE mesterszakán fogant filmtervem volt. Onnantól, hogy találkoztam Turi Péter színészhallgatóval a gólyatáborban, elkezdtem érdeklődni iránta, és jó kapcsolat alakult ki köztünk. Később egy iskolai feladathoz köthető karaktertanulmányban az ő személyéből indultam ki. Fokozatosan érlelődött bennem az elhatározás, hogy olyan filmet szeretnék készíteni, amelyet az ő karaktere inspirál. Ez lett volna a diplomafilmem, de Tarr Béla arra biztatott, hogy ne kisjátékfilmnek, hanem nagyjátékfilmnek készítsem el.

PRAE.HU: Miért vándorcirkuszi környezetbe helyezted a történetet?

Eredetileg középiskolai közegbe helyeztük Árnit, de rá kellett jönnöm, hogy a modern, átpolitizált intézményi környezet nem segít nekem azzal foglalkozni, ami igazán érdekel Árni karakterében és világában, sőt, egyenesen akadályoz. A vándorcirkusz felé elsőre esztétikai érdeklődésből fordultam, de egyre világosabb lett, hogy ezen túllépve, mélységeiben is milyen komplex és érdekes világ ez. Úgy éreztem, szívesen foglalkoznék vele, és viszonylag feltáratlan közeg magyar filmben is.

PRAE.HU: Árni különleges lénye talán nem is élne túl a társadalmi elvárások erős nyomása alatt, a hétköznapi valóságban.

Igen. Árni kívülálló. A cirkuszi közeg talán a legkézenfekvőbb lehetőség neki, hogy tartozhasson valahová.

PRAE.HU: Mennyire igazítottad a történetet a valódi vándorcirkuszok működéséhez?

Több cirkusszal is felvettem a kapcsolatot a kutatás fázisában, interjúztam velük, fotóztam az életmódjukat, később pedig 5–6 napot forgattam is egy társulattal. Nem mertem volna úgy belevágni, hogy nem tudok semmit a vándorcirkuszi életről. Ekkor szembesültem vele, hogy ez mindig családi műfaj, és az a különleges, univerzális segítő szerep, amelyet Árni karakterének szántunk, ténylegesen létezik a vándorcirkuszok világában.

Jelenetkép a filmből

PRAE.HU: Árni az állatokat is gondozza, és figyelmének fókuszába egy óriáskígyó kerül, amely szimbólumként és dramaturgiai szerepe miatt is kiemelkedő helyet kap a filmben. A kígyóval való munka során mennyire lehetett az elképzelések és a forgatási lehetőségek között egyensúlyozni?

Árni kapcsolódásra vágyik, és arra, hogy hogyan próbálja ezt a vágyát beteljesíteni, többféle kísérlete is van. Amikor a Biennale College pályázatára adtuk be a filmtervet, már kígyó szerepelt a történetben. Az Árni körüli lehetőségeket a kezdettől fogva úgy akartuk fokozatosan szűkíteni, hogy a lelki értelemben vett legintimebb kapcsolata végül is egy pitonnal legyen a legmegélhetőbb, és minden erő efelé a lehetőség felé vigye őt. Már a gyártási folyamat közepén jártunk, amikor a magyarországi szabályozás betiltotta a hüllők cirkuszi szerepeltetését. Ez eléggé megnehezítette a megfelelő példány megtalálását, de végül is sikerült, és mikor meglett, az derült ki, hogy nem is annyira nehéz ezzel az állattal dolgozni, mint azt előzetesen gondoltuk. Szerencsére Peti is hamar megtalálta vele a közös hangot.

PRAE.HU: Hogyan tovább, látod a következő lépést?

Két hét múlva indulok egy Los Angeles-i programra, amelyet a Golden Globe Foundation finanszíroz. Erről a lehetőségről az Árni velencei vetítésén értesültem. Annyit tudok róla elöljáróban, hogy levetítik majd a program keretében elkészült filmjeinket, fejleszthetjük a következő filmterveinket és megismerkedhetünk az amerikai független filmes struktúrával.

PRAE.HU: Ez fontos szakmai továbblépésnek tűnik, legalább is jó következő lehetőségnek.

A Biennale College miatt nagyon szerencsés helyzetbe kerültem, de ettől függetlenül nem érzem, hogy jobbak lennének a kilátásaim a továbbiakban, mint azoknak a pályatársaimnak, akiknek az első filmjük megcsinálására sincs lehetőségük. Ezért nem is tudok annyira önfeledten örülni az Árninak, mert igazságtalannak és nyomasztónak érzem, hogy az általam tehetségesnek tartott kortársaim nagy részének semmilyen valós bizonyítási lehetőség nem adatik meg.

PRAE.HU: Az Árninak azért szebb jövőt jósolsz?

Most, hogy elkészült, nevezzük majd fesztiválokra, de persze az A-kategóriás premierje már megvolt Velencében, így másik igazán nagy fesztiválon már nem szerepelhet. Ettől függetlenül sok fontos és jó fesztivál van, és természetesen szeretnénk neki tartalmas, hosszú nemzetközi életet.

Árni – magyar film, 100 perc, 2024. Rendezte: Vermes Dorka. Forgatókönyv: Vermes Dorka, Dobány Péter, Al-Farman Petra. Producer: Zachar Balázs. Kreatív producer: Tarr Béla. Executive producer: Petrányi Viktória, Mundruczó Kornél, Sós Judit, Berkes Júlia, Gyárfás Eszter. Line producer: Nemes-Jeles Veronika. Operatőr: Lehr Juhász Péter. Zene: Szászi Petra. Díszlettervező: Melicher Gréta. Vágó: Kántor Dávid. Hang: Bobák Bence. Jelmeztervező: Kormos Anna Zsófia, Kuslits Máté. Dramaturg: Holczer Sára. Főszereplő: Turi Péter. Korhatár: 18 éven aluliak számára nem ajánlott. Bemutató: 2024. február 8. Forgalmazza: Cirko Film.

 Képek forrása: Cirko Film