"Amúgy a körítés évről évre jobb, vannak például külföldi fellépők is, meg minden. Mondjuk az más kérdés, hogy a kínálat eléggé semmilyen. Tavaly a Brainstorm volt az egyik sztár, ami egy irtó ciki germán trappolós metál, idén pedig a Helloweennel etetik a népeket, mintha nem lett volna már tizenöt évvel ezelőtt is vérciki. Aztán ott van a Katatonia meg az Anathema, ők lesznek szombaton a headlinerek. A stílus persze sokkal jobb a speednél, de pont az ellenkezője, nem éppen fesztiválzene, ha érted, mire gondolok.

És akkor itt vannak még a magyarok. A pop, a rock meg az alternatív zene krémje; fellép a Tankcsapda, a Kispál, a 30Y, a Bëlga, az Ossian, a P. Mobil, meg minden. Öregem, a nagyszínpadon van olyan nap, hogy játszik az összes "őszinte rock". Meg a Depresszió. Nem mondom, hogy vacak, de azért elég ócska. És hát azzal lehet vonzani a népeket, ha mindenkit idecsődítenek, aki csak él és mozog a mezőnyben, meg azt a rengeteg link bandát, amelyik minden egyes nyári fesztiválon ott nyomul. Komolyan mondom, valami el van rontva a magyar könnyűzenében.

Azért akadnak rendes fellépők is. A metál színpadon, például. Én mondjuk a metálra gerjedek, ha tudni akarod az igazat. Ezért is favorizálom a Hammer sátrat, bár az mégis elég hervasztó, hogy mindenhol a Hammer neve van kiírva. Azért csak érdemes megnézni, mi történik, mert lesz Mangod Inc., Watch My Dying és Wackor.

Az első napot egyébként tetű mód elszúrták a rendezők. Vacakolt a beengedés, meg minden. Akinek nem volt jegye, az szitkozódhatott, hogy jól kitoltak vele, mert mindössze egyetlen pavilonban árusítottak, előtte meg vagy kétszáz méteres sor kígyózott még este nyolckor is. De az elővételesek lebonyolítása se volt semmi. Itt ugyan rövidebb volt a sor, de aztán elfogytak a karszalagok. Látnod kellett volna. Ott állt vagy ötven srác, mind állati zabos, meg minden, a lány a pult mögött pedig már nem tudott hova nézni. Elég hervasztó volt. Várni kellett, amíg nyomtatnak karszalagokat. Öregem, látnod kellett volna. A szervezők hiába kapkodtak, bent már javában ment a buli. Még csak egy büfét sem állítottak föl a közelben, hogy sört lehessen venni. Mondom, elég link volt a rendezés.

Aztán bent már jobb volt a helyzet. Úgy láttam, hogy a két nagyobb színpad túl közel van egymáshoz, és majd minden áthallatszik, de végül nem volt gond. Már ment a Kispál, akik elég jól nyomták, látszott, hogy elemükben vannak. Játszottak egy csomó új dalt, meg színészkedtek is összevissza a színpadon, persze idézőjelek közt, ami azért kicsit fura volt. Én bírom, amikor egy tag iróniából megjátssza magát, mint a Lovasi, de azt hiszem, most a Kispál megzavarta a Lovasit. Mert úgy futkározott föl-alá, mint Angus Young. Komolyan. Meg jól megcsavarta a szólókat, mint egy gitárhős, meg ordította a levegőbe a szövegeket. Öregem, a Lovasi csak állt ott, leste, mi történik, itta a vörösbort a műanyag pohárból. Régen üvegpohárból itta, ez is, ez a műanyag pohár, elég hervasztó. A Dióssy meg nem bírt elszakadni a csörgőtől, minden számba belecsörgőzött, amit én utálok. Tisztára gagyi lesz tőle a szám, elveszti a komolyságát. A koncert azért jó volt, csak kár, hogy úgy elhülyülték.

A vége felé átkacsáztam a Fehérvár Nagyszínpadhoz, ahol a Tankcsapda már beállt. Ők voltak az est fő attrakciója, és nagyon nagyot szóltak, ha tudni akarod az igazat. Hallanod kellett volna azt a hangzást. Szerintem már az is jó ötlet volt, hogy a Fűrész című film zenéjét választották a koncertjük intrójának, mivel irtó hatásos darab. Indusztriál-elektro alapra megy rá a nagyzenekar, szépen fokozzák a témát, úgy bomlik ki, olyan a szövése, mint a film cselekménye. Ha még nem láttad, feltétlen nézd meg, és hallgasd vissza a Hello Zepp/Zepp Overture című részt. Manapság elég nagy divat úgy befejezni egy filmet, hogy a történet végén egy esemény fölülír minden korábbit - ezt Kisantal Tamás barátom mondta, aki jó sok filmet néz, de a Fűrészt ő is szereti. És hát az a zene a végén, ami alatt az egész sztori a feje tetejére áll, mondom, az olyan, hogy utána nem lehet akármilyen koncertet adni. És nem is akárhogy.

Én személy szerint elégedett voltam a Tankcsapdával. Öregem, úgy megdörrentek az intró után, hogy csak lestem. Nem mindig sikerül elsőre eltalálniuk a megszólalást és a hangerőt, de most sikerült. A dobok például úgy pörögtek, akár a géppuska, a gitár meg irtó hangos és nyers volt. Az egész nagyon a helyén volt, akkor is, ha a Tankcsapda túl sok meglepetést már nem okoz. Azért hoztak egy kis pirót, nagy tűzoszlopokat lőttek, meg ment a vetítés, stilizált pipik a monitoron, a végén pedig konfettieső, meg minden. Látnod kellett volna, irtó klasszul nézett ki. És tetszett, hogy Lukács emlékezett a Vidámparkra, ahol ugyanezen a fesztiválon, csak nyolc évvel ezelőtt, először játszották élőben az Ez az a ház című számukat. Tesztelték, tetszik-e a népeknek. Baromi nagy bulit adtak akkor, egész végig csak táncoltunk. És nézd meg, mi lett azóta abból a dalból.

Nem volt még késő, összesen tizenegy óra, de a Bregyó-köznél, ami kint van a város szélén, nem jöttek azok a buszok, amiket a rendezők beígértek. Hogy bevisznek a Fezen-klubig, ahol a hivatalos afterbuli van. Tavaly ilyenkor már bent álltak, meg tavalyelőtt is, idén viszont csak a rengeteg kocsi, busz sehol. Ez fájt. Annyit kellett gyalogolni, hogy már a jó időt sem igazán élveztem. Ittam még egyet a klubban a Junkies alatt, meg minden, de a koncert itt nem villanyozott fel túlzottan, ha tudni akarod. Úgyhogy bólogattam egy kicsit, aztán elindultam haza."