A Magvető Caféban megrendezett könyvbemutatón a kötetet Pataki Elvira és Karsai György klasszika-filológusok mutatták be. Karsai a csordulásig telt terem láttán megjegyezte, hogy Plautus méltán vonz ennyi embert, majd kontextusba helyezte a szerzőt. Megtudtuk, a Krisztus előtt második századi Rómában alkotó Plautus élete maga volt a színház, szenvedélye akkor kezdődött, amikor a falujában játszott egy színjátszó csoport. Ez az élmény olyan nagy hatással volt rá, hogy ezután igen hamar csatlakozott egy színi társulathoz. Gyenge színészi képességei miatt viszont néma, komikus szerepeket játszott (például amikor átvonult a színen, akkor el kellett esnie). Sokéves színészi pályafutásával felhagyva 40 éves korában kezdett komédiaírással foglalkozni. Plautus számára, ha nem aratna sikert azonnal, bukás lenne az alkotás, így 21 fennmaradt műve mind poénra kihegyezett. A szerző jelentőségét bizonyítja, hogy hatása tetten érhető a commedia dell’arte, Goldoni és Shakespeare művészetében, illetve az Amphitrüón-témát tőle vette át Molière és Kleist.

Magyarországon Plautust teljes egészében Csiky Gergely fordította le 1885-ben, majd a huszadik században Devecseri Gábor 1940-től haláláig (1971) dolgozott a szerző újrafordításán, a posztumusz megjelent kétkötetes kiadásban viszont csak 15 dráma szerepelt. Karsai Plautus játszása szempontjából ezért hiánypótlónak tartja a maradék 6 komédia lefordítását, különösen, mert a Csiky-fordítás régi és nehezen is hozzáférhető. Pataki ezzel szemben úgy véli, a XIX. századi fordítás is játszható, nem tartalmaz komolyabb tévedéseket, és a trágár kifejezések fordításánál sem viszi túlzásba a finomkodást.

A következőkben négy komédiát mutattak be, ahol a fordítók, vagyis Eiler Tamás, Tordai Éva, Karsai György fűzött megjegyzéseket a szövegekhez, illetve – hogy bemutassák, Plautus igenis játszható – Pallagi Melitta és Nagypál Gábor színészek egy-egy jelenetet mindig felolvastak az aktuális drámából.

A Truculentus egy, még Magyarországon sohasem játszott becsapásdráma. A műfaji hagyományok szerint egy nagyon okos szolga segítene megszerezni mulya urának a vágyott lányt. A Truculentus esetében azonban a kurtizán lány sokkal okosabb a szolgánál, aki, a fordító, Tordai által „törzsvendégnek” nevezett férfiakról „a lehető legtöbb pénzt próbálja legombolni”. Karsai kiemeli, hogy ezen komédia azért nagyon fontos, mert a társadalmi rétegeket elválasztó határokon áttörve megmutatja, hogy a közkeletű sztereotípiákkal ellentétben a nők könnyedén túljárhatnak a férfiak eszén.

A Kullancsban sok görög vallási hagyományra láthatunk utalást. Az Eiler-fordításban explicit megjelenő káromkodások az istenhez fordulás gesztusát fejezik ki. Karsai megjegyzi, hogy Plautus esetében beszélhetünk „fordított plágiumról”, hiszen számtalan drámát, melyeket nem is ő írt, játszottak az ókorban az ő neve alatt.

A Hőzöngő katona a kötet egyetlen olyan komédiája, melyet Devecseri is lefordított, bár ő Hetvenkedő katona címmel. A „hőzöngő” jelzőt a Térey János (Karsai fordítótársa) választotta, mert úgy gondolta, ez jobban illik a címszereplőhöz: a „hetvenkedő” jelző magába foglal valamiféle lenézést is, ezzel szemben a „hőzöngő” nem akar rosszat. Karsai hozzáteszi, hogy a dráma azért került bele a Devecseri-fordítás ellenére a kötetbe, hogy kifejezzék azt az elképzelést, hogy a drámákat érdemes generációnként újrafordítani.

A bemutató a Pseudolus ismertetésével végződött, mely becsapásdráma Rómában olyan sikeres volt, hogy megírása után 150 évvel is folyamatosan műsoron tartották. Az est során egyértelművé vált, hogy ezek a szövegek igazán élők és szórakoztatók: a két színész által létrehozott felolvasószínház rendszeres nevetést váltott ki a közönségből – talán éppen úgy, ahogy Plautus az ókori közönséget is tudta szórakoztatni.

Karsai zárszóként kiemelte, hogy Plautus ma is velünk van, nem csak játszható, hanem fontos gondolatokkal is teljes. Éppen ezért lényeges, hogy ne maradjon a könyvbe zárva, hanem ezernyi értékével együtt kerüljön be a jelen színházi életébe.

Titus Maccius Plautus: Hét komédia
Corvina Kiadó
Megjelenés ideje: 2023. november

Könyvbemutató
Magvető Café
2024. január 30.
A kötet bemutatói: Pataki Elvira, Karsai György
Közreműködők:
A kötet fordítói: Eiler Tamás, Tordai Éva
A Stúdió K színészei: Pallagi Melitta, Nagypál Gábor

A kép forrása: Balázs Bálint Tibor