Ennek módjára a cím is utal: a bőr alá menni, lebontani a védelmi hálót és behatolni a hús lágyságába, szétáramolni a vér és a nyirokrendszer elágazódásaiban, letapogatni a szerveket. Tudatosítani a testben való létezés tapasztalatait, melynek festői megnyilvánulása közvetett ugyan, de mindenképpen rokon műfaj a performanceművészet egzisztenciális kérdésekre választ kereső gyakorlatával (gondolok itt például Hajas Tiborra, akinél a test a létből a nemlétbe való átjárhatóság mediátori szerepét töltötte be). Huminiliowicz Vandánál az átmenetiség megragadása kíméletlen önreflexiót követel és folyamatos, nyugtalan mozgást jelent – festményein kapuk, járatok, gradientek és tükröződések formájában jelenik ez meg.  

A mozgást különböző vallási kultúrák szimbólumai is tükrözik, (kereszt, jin-jang stb.) ezáltal primer elmozdulásként megjelölve a világ keletkezését. A képeken is tetten érhető a vallások, de leginkább az azt megelőző archaikus kultúrák egyszerre ismerős és titkos tudásként megjelenő világa. Mindemögött nem csupán a formai átvétel, hanem az ősi, különösen a feltételezett védikus európai(1) hagyomány szimbólumainak tanulmányozása áll. Barlangrajzok, hieroglif írásjelek, votív szobrok és őskori kerámiaedények keverednek a kortárs környezet digitális vizualitásával.

Huminiliowicz Vanda: Cím nélkül. 60x80cm,olaj, vászon

Huminiliowicz Vanda festészetét a biodinamikusság fogalmával definiálja, mely a mezőgazdaság és az ökoszisztéma viszonyára alkalmazott Rudolf Steiner által bevezetett fogalom és a táj, valamint az azt benépesítő élő szervezetek holisztikus viszonyára utal. A dinamikus mozgás a befektetett munka által jön létre, és energiát teremt. Az energia áramlása azonban akadályokba ütközhet, gócpontjaiban konfliktust, feszültséget és kirobbanó háborúkat eredményezhet. A mozgásban felfedezett ritmika megfigyelése ugyanakkor szokásrendszerekké és rítusokká szelidíthető, mely keretezi a dimenziók kondícióinak kitett ember állapotváltozásait. Az ember érzékeny lény, ha kell, szilárd vagy éppen lágy, mindazonáltal képes befogadni a lágyságából fakadó sérülésekből nyert tapasztalást.  

Mi végre a védelem? Mi ellen kell tehát megvédeni magunkat?

A fizikaiságtól való megszabadulás, a világban való tiszta, ám csupasz és kiszolgáltatott lét megtapasztalását, a testtel való kapcsolat elvesztését is jelentheti, és így az éteri világhoz vezető út is elterelődhet. A kapcsolatfelvétel szándéka könnyen válhat okkult szentségvárássá, ahol a test bálvány, a rá épülő szokásrendből pedig fétis válik. Vandában megvan a vágy, hogy újra meg újra megkockáztassa a védelmi vonalak és formális keretek lerombolását. Az a fajta tapasztalatiság foglalkoztatja, mely az élet láthatatlan erővonalai mentén zajlik, melynek frekvenciatartományában mozogni-elmerülni felszabadultság, féktelen vizionárius kamikaze akció, bizonyos értelemben pedig elsajátítható, pontosabban elfeledett és újra elsajátítandó tudás.

Huminiliowicz Vanda: Cím nélkül. 30x40cm, olaj, vászon

Amiben mozog, az történelmi időelőttiség, a jó és rossz előttiség, de a dichotóm helyzetek utániság is, ahol a végpontokban a dolgok valós természete – jelentsen ez bármit –, feltárul, ahol a kromoszómák telomereinek végpontján az egész DNS-készlet homogén, izzó magmaként tárul fel.

Huminilowicz Vanda világok között jár, és kíváncsian várja, hogy amit magában összebékít, az összebékül-e körülötte is. Vanda világok között jár, és közben szereti nyitva hagyni az ajtót.

(1)  Európa a kereszténység előttre visszanyúló, kevéssé kutatott területe a Cucuteni–Trypillian kultúra, mely a mai Románia, Ukrajna és Moldova területén helyezkedhetett el.

Huminilowicz Vanda
Under the Skin 

Kelet Kávézó és Galéria, 2023.12.15.-2024.01.09.

Huminilowicz Vanda: Cím nélkül. 30x40cm, olaj,vászon