Az első felvonás akár egy kamaradráma. Négy ember különös szerelmi kapcsolatát látjuk többnyire kettősökben. Kovács Patrícia Adél szerepében egyszerre erős, határozott, ugyanakkor a végletekig sebezhető szerelme és női hiúsága miatt. Maradandó érvényűvé formálja a féltékeny, kétségbeesett szerelmes asszonyt, aki foggal-körömmel küzd, hogy megmentse magát a nála majd húsz évvel fiatalabb, szoknyapecér Császár Páltól (Medveczky Balázs). Medveczky Balázs kellően jól fésült és megnyerő a gerinctelen hozományvadász szerepben.

Waskovics Andrea Irma szerepében bájosan naiv, árad belőle a derű és a fennkölt szerelem. Holott neki van a legnehezebb dolga. Ha bárki látta Domján Editet ebben a szerepben, nehéz nem az ő gesztusait és mondatait felidézni. Waskovics Andrea mégis nagyon hamar eléri, hogy elfogadjuk és megszeressük őt ebben a szerepben. Égszínkék ruhája, mely a kék szódásüvegek iránti rajongására és Sipos „pilóta” iránti szerelmére egyaránt utal, a jelmeztervező Remete Kriszta kreativitását dicséri.

Stohl András igazi Sipos. Kellően mérges, ugyanakkor jókor, jó helyen törik meg a mérges burok, és rajzolódik ki a fiatal lány által megérintett, féltő, szerelmes férfi.

Az első felvonásban parádés színjátszás és szenvedélyes pillanatok tanúi lehetünk. Négy kiváló színész mesterjátéka ez. A férfi-nő kapcsolat szivárványszínű árnyalatai és Molnár Ferenc zsenije gyönyörködtetnek minket.

Izgalmas ellenpontja az első felvonásnak a második. Az intim, négy személyre komponált első felvonást tömegre írott lakodalmi jelenet követi. Adél és Sipos lakodalmán vagyunk, és a Mohácsi János rendező által oly jól működő tömegmozgatás fergetegesre sikerül. Van minden, aminek egy lakodalmon lennie kell: pálinka, konyhakés, cigányzene, részegség, anyós, szenvedélyes viszonyok, pap és persze botrány. Az ember csak kapkodja a fejét. Millió apró mozzanat, geg, kikacsintás. Sipos és Irma szenvedélyes dialógusát, mely csókban tetőzik, kreatívan ellenpontozza a nyüzsgő lakodalom életképe. A fókusz csak akkor válik egyirányúvá, amikor kiderül, hogy Adél a spejzben afférba bonyolódott Császár Pállal. Ekkor azonban minden szem rászegeződik. Az ezt követő jelenetek vizuálisan is erősek: Sipos konyhakéstől vérző keze, a zuhogó eső, a vérnásszá csúcsosodó csárdásjelenet. A csárdás, melyet Adél rendelt, és melyet Sipossal fog eljárni, kitaszítja Irmát. A csárdásozó párok sorra ütköznek bele Irmába, és lökik őt el, így Irma nem tudja többé megközelíteni Sipost. Kovács Márton koreográfiája a kirekesztett, szerelmétől megfosztott lányt fájdalmas tánca. A felvonás borzongató lezárásaként a sorsára hagyott Irma elmerül az esővizes hordóban. A második felvonás kétségkívül rendezői bravúr.

A harmadik felvonás a rendőrőrsön játszódik. Sok izgalmas figura egy helyen: örömlányok, pap, másnapos násznép, a tegnap még barát, ma ellenség őrmester. Meglehetősen beszédes, ahogy a lakodalmon még pertut ivó őrmester (Horváth Szabolcs) a hivatalban már a rend őreként kifejezetten kegyetlenül bánik el Adéllal és Sipossal. A nőt még fel is pofozza. Adél szerető és férj nélkül, magányosan távozik a rendőrőrsről azzal a tanulsággal, hogy okosabb akart lenni a sorsánál, de bárcsak ne akart volna.

A harmadik felvonást is számtalan geg és sok nevetés is kíséri. Stetner úr (Telekes Péter) részegsége fergeteges. Zoltán Áron a plébános szerepben is sok humor forrása. Radnay Csilla Keczeli Ilona örömlány szerepében gyönyörű, szórakoztató és sebezhető. Az ő szemet gyönyörködtető csipkeruhája is Remete Kriszta jelmeztervező munkáját dicséri.

Végül megtörténik, amire vágytunk, egymásra talál az előző este örömlánynak felcsapó Irma és a kissé megtört Sipos. Holott, mint korábban megtudtuk a darabból, ez csak akkor lehetséges, ha piros hó esik. Végül tényleg esik az a nyavalyás piros hó. És ez nekünk, nézőknek olyan jó! Jó, ha már az életben nem, a színházban legalább esik. Ha marad is bennünk egy kis kérdőjel, mondván: „ez most komoly?”, de ezt a kérdőjelet besöpörjük gyorsan a szőnyeg alá, és hagyjuk, hadd essen.

Molnár Ferenc: Üvegcipő

Irma Waskovics Andrea
Sipos Stohl András
Adél Kovács Patrícia
Császár Pál Medveczky Balázs
Házmesterné, Kati Tar Renáta
Házmester Bölkény Balázs
Etelka, Adél anyja Vlahovics Edit m.v.
Stetner úr Telekes Péter
Gál kapitány Csapó Attila
Viola Virágh Panna m.v.
Plébános Zoltán Áron
Szakácsné Majsai-Nyilas Tünde
Julcsa, konyhalány Kopek Janka
Őrmester Horváth Szabolcs
Keczeli Ilona Radnay Csilla
Roticsné Balázsovits Edit
Róza, a kollégája Kopek Janka
Rendőrtanácsos Fesztbaum Béla
Rendőrorvos, ugyanakkor Fényképész Gados Béla
Írnok, egyben Fényképészsegéd Dino Benjámin
Tottálné, Zsigmond nővére Bach Kata
Zsigmond, az öccse Virág Péter
Zsófi Rimár Izabella
Berta Siklódi Szilvia/Biczó Anna
Tizedes Kóbor Balázs/Nánási Attila
Jánoska Loós András Patrik/Rusz Patrik

Szakértők zenekar:
Kovács Márton – hegedű
Benkő Róbert/Hock Ernő – nagybőgő
Alexi Gergely/Ágoston Béla/Szabó Zoltán – klarinét, duda, pengetős hangszerek
Bodor Tibor/Móser Ádám – harmonika

Díszlettervező: Mohácsi András
Jelmeztervező: Remete Krisztina
Dramaturg: Mohácsi István
Világítástervező: Friedrich Gergely
Zene: Kovács Márton
Koreográfus: Kovács Márton
Ügyelő: Röthler Balázs, Varga Miklós
Súgó: Szarvas Éva
Rendezőasszisztens: Skrabán Judit

Rendező: Mohácsi János

Bemutató: 2023. szeptember 23. 19 óra
Vígszínház

Fotók: Dömölky Dániel, vigszinhaz.hu