Az sorozat, és így az est szervezője Horváth Florencia, az ELTE magyar szakos hallgatója maga is fiatal költő. Verseit és írásait eddig többek közt az Alföld, a Pannon Tükör, a KULTer, az Irodalmi Szemle, a Contextus, a Magyar Napló, a Vörös Postakocsi, a Napút, a Nincs folyóiratok közölték.

Mivel a rendezvénynek a karácsony volt a tematikája, a fiatal szerzők mindent megtettek, hogy ezt a témát alkotásaik felolvasása közben elkerüljék.

Az esemény a Facebookon este 19 órától volt meghirdetve. Negyed nyolckor bementünk kikérni egy kör forralt bort és melegszendvicset, hogy legyen, ami erőt adjon a rendezvényhez. A Kis Présház zsúfoltságig megtelt, és hosszú percek fészkelődését követően mindenkinek sikerül olyan pozícióba helyezkednie, ahonnan kényelmesen végig tudta nézni a felolvasásokat.

Az esemény leginkább egy baráti összejövetelre hasonlított. Arra adott alkalmat, hogy fiatalok, egyetemisták és iskolások számukra ismeretlen emberek előtt hallassák a hangjukat, és így figyeljenek fel szövegeik erősségeire és gyengeségeikre.

Horváth Florencia rövid felkonferálás után felkéri, György Alidát, hogy olvassa fel Az Apátok című novelláját, ami Gyáfrás István verseit leszámítva az egyetlen szöveg volt, ami a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó szokásokat, szimbólumokat jelenítette meg. (Talán még Schilinger Gyöngyvér novellája tartalmazott valahol egy szaloncukrot.)

A prózai és lírai írásokban megjelent a nagyvárosban élő fiatalok szerelemhez, nemiséghez, halálhoz és családhoz fűződő gyakran mélabúval átitatott viszonya. Ezek az úgynevezett modern problémák talán éppen banalitásuk idézi azt a szorongást, amit igen nehéz feloldani: „Panaszkodjanak csak mások arra, hogy gonosz a kor; én arra panaszkodom, hogy nyomorúságos; mert nincs benne szenvedély” – írja Kierkegaard.

Kupihár Rebeka A queer élharcos megpihen című írásában arról az élményről beszél igen jó ízléssel, amibe a saját nemiségüket és vonzódásaikat megkérdőjelező emberek találják magukat, amikor egy általuk eddig nem ismert érzelmet fedeznek fel magukban.

A cselekvésképtelenségtől való rettegés sosem egy időben és térben konkrétan meghatározható helyzetre vonatkozik, hanem a világ egy olyan lehetséges felállására, ahol ezek a témák nem adottak számunkra. A hozzájuk való ragaszkodás az életvitelünkhöz való ragaszkodás is egyben. Tulajdonképpen szeretünk velük foglalkozni, mert segítenek elterelni a figyelmünket arról, hogy a választás lehetősége mindig előttünk áll.

Az első fellépőknek Florencia még feltette a kérdést, hogyan viszonyulnak a szerzők a karácsonyt tematizáló szövegekhez, viszont a téma népszerűtlensége miatt kénytelen volt felhagyni ezzel.  

Szabados Attila Anyám hajtörténeti monológjai című novellája dolgozta fel témáját a legszellemesebben. A szövegben a fiútestvérek apró bosszúságokkal terhelt kapcsolatáról mesél az idősebb testvérek megértő lekezelésével.  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A fellépők gyorsan követték egymást, különösebb felkonferálások nélkül, és izgatott vakkantásokkal nyugtázott minden felolvasást követő tapsot a sztárvendég, Alida kutyája, becsületes nevén Minnie.

A pályakezdő szerzők az által, hogy nem karácsonyi tematikájú írásokkal érkeztek egy karácsonyi rendezvényre, magának az események és az ünnepnek is más értelmezést adtak. Éppen az akadályoz meg bennünket, hogy átéljük az ünnep szakrális vagy profán jelentését, hogy csapból is ez folyik. A rengeteg vásárlás, evés-ivás, zene, ünnepség és jótékonykodás már-már a kényszerítés hatalmával nehezedik az emberre, és talán nem is lenne művészet az, ami nem éppen a sztereotip kényszerekkel szemben határozza meg magát.

Az esten készült élő közvetítést itt lehet megtekinteni: első rész, második rész

Fotó: Schillinger Gyöngyvér