irodalom
A József Attila Kör inaktívvá válása után elindított JAK-szekrény sorozat Borsik Miklós, a kezdeményezés egyik főszervezője szerint „bűvészkedés a hagyatékkal” – a materiálissal és kevésbé materiálissal egyaránt. Első látásra megemlékezés ez a József Attila körről, ám sajátos, bensőséges, már-már családias ritualitása inkább szellemidézéssé teszi. Erre az atmoszférára rásegítenek a nappaliszobát idéző könyvespolcok jobbra-ballra támolygó kötetei, a megkopott, gyárépületeket idéző falak közé tömörült emberek, akik az est előrehaladtával már a földön ülnek, vagy éppen guggolnak. A sorozat köteteit tartalmazó, derékig érő kis narancssárga szekrényt a JAK-füzetek szerzőitől származó idézetek és aláírások borítják.
Korábban arra is volt példa, hogy egy-egy JAK-füzet anyaga állt egy-egy est középpontban. A mostani, spontán szervezés nyomán létrejött, előkarácsonyi felolvasás repertoárja azonban nem csak régi JAK-szerzőket vonultatott fel. A jelentkezés meghívásos és nyitott volt, így „bárki jöhetett”, aki tiszteletét óhajtotta tenni a jelentős múltra visszatekintő irodalmi kör felélesztésnek alkalmával.
Az estét in medias res nyitják meg Kiss Dávid és Nagy Magdolna versei, valamint Harcos Bálint metafizikai töltetű alkotásának, a Misztikus terrornak egyes részletei, miközben odalent egy freejazz zenekar hangol, a hangszerek elnyújtott nekilendülései pedig felkúsznak a betonfödém rései között. Ebből masszív basszus-zúgás válik Szegedi Fanni felolvasása közepette, akit aztán Hajdú Levente és Borbás Máté követnek.
Később Kazsimér Soma Növények cselekedetei című versében a város terei és épületei növények kúszó jelenlétével és akaratuk térnyerésével fonódnak össze, Simon Mártontól pedig Jézus és a dinoszauruszokat hallhatjuk, ahol az emberiség jelenlegi állapota vádalap, a két peres fél pedig a groteszk módon egymás mellé került palermói plakátok; ezt követően Kemény Zsófi Keserű bordal címet viselő versében egy házasságtörés történetét dolgozza fel. Őt Seres Lili Hanna követi, aki A böglyös nőben a mitológiai Io történetét járja körbe, majd felolvassa a Pénzisten a körfolyosón című versét is. Izsó Zita új anyaggal érkezett, az őt követő Molnár Dávid pedig Töredék, Júniusi sanzon és Fohász helyett című verseit hozta el a hallgatóságnak. Szamosvári Bence A rendőrkapitány szeme fénye című műve a szerepekkel és olvasatokkal játszik egy krimiszerű bűnfeltárásban, Sirokai Mátyás verseiben pedig a test a talajjal, a vízzel és a sziklákkal olvad egybe.
Egy rövid szünet következik, melyről az újra felszólaló mikrofonhang csábítja vissza az embereket a fülledt helyiségbe, amelynek esőcseppekkel borított ablakain beszüremkednek az utcai fények. Az első felvonás kereken egy óráját a görögös mértéktartás jegyében még további egy óra követi, melyet Balogh Endre felolvasása nyit meg, akitől A papa-mama hotelben és a József Attila Körre vonatkozó áthallásoktól sem mentes Törékeny haza a magasban című verseit hallhatjuk.
Ezután Toroczkay András felolvasása következik, melynek témája az apa emlékének a halála utáni jelenléte, továbbélése, aztán Szarka Károlytól a Kilépés a csoportból című verset hallhatjuk, Pege Ibolyától pedig három olyan szöveget, ami a hiphop, a jazz és a graffiti témáit járja körül. Ezt követően elhangzik Juhász Márió Móló című verse, melynek ajánlása Kabai Lórántnak szól. Az est során Tolvaj Zoltán felolvasásával elhangzik az első prózarészlet is: a szöveg címe Holdjáró, és egy gyerekkori szoba felidézése nyomán a jelenbe ágyazott elmúlásérzetet tematizálja.
Ezt követően Dubán Kitti Hétköznapok című verse jön – egy villamosbaleset leírása, metaforája annak a tehetetlenségnek, amelybe mind össze vagyunk zsúfolva. Fekete I. Alfonz A madarak csípési rendje című novellája egy részletét hozta – miközben az írás középpontjában lévő madár elkülönül a zajoktól, maga köré szervezi a teret és a történéseket, a mi valós terünkben továbbra is freejazz szűrődik át a falakon, a rezgése átható, de még így is reménytelenül próbálja elnyomni a hangzó beszédet.
A prózarészletek sorát Csutak Gabi Az új lány című novellájának végével fűzi tovább; a pszichotikus korházi jelenet kísértetiességének hatása alatt maga a jazz is nyüszíteni kezd. Visszatérve a költészethez, Szaniszló Judit Kommersz című szövegében arra keresi a választ, a közhelyek bevett szókapcsolatai, a címkék alól előásható-e az ember valódi énje, ezután Szenderák Bence, majd Vajna Ádám olvasott fel, Kerber Balázs, Nádasdi Éva és Nagy Benedek Máté is. Szabó Márton István két idén publikált gasztro-futurista versét osztotta meg a hallgatósággal, Horváth Florenciától pedig Előnyeim, Elállási záradék, valamint Aki, aki nem című műveit hallhattuk. A felolvasást Csoboth Dorka zárta, aki Ujj izmom című versében nyersen mutatja fel a szexualitás résein kiszökő öregedő húst. Pár perccel később kiderül, van ráadás is, Molnár Péter személyében, aki felmondja egy kisregénye részletét.
Kellerman Viktória az est folyamán többször is adakozás lehetőségére emlékezteti a jelenlévőket, a JAK-kassza ugyanis jelenleg egyetlen esemény hangosítására és fotózására elegendő mennyiségű pénzzel rendelkezik. De digitalizálásra várnak a fotók, negatívok, VHS és magnókazetták, ehhez azonban több százezer forintra lenne szükség, így a kis terem végében az asztal roskadásig teli a JAK-füzetekkel, melyeket a lelkiismeret diktálta adományért cserébe lehetett hazavinni.
A cím idézet Harcos Bálint Misztikus terror című verséből.
Fotó: Oláh Gergely Máté
A felolvasók teljes listája a következő
Balogh Endre
Bordás Máté
Csoboth Dorka
Csutak Gabi
Dubán Kitti
Fekete I. Alfonz
Hajdú Levente
Horváth Florencia
Harcos Bálint
Izsó Zita
Juhász Márió
Kazsimér Soma
Kemény Zsófi
Kerber Balázs
Molnár Dávid
Molnár Péter
Nádasdi Éva
Nagy Benedek Máté
Nagy Magdolna
Pege Ibolya
Seres Lili Hanna
Simon Márton
Sirokai Mátyás
Szabó Márton István
Szamosvári Bence
Szaniszló Judit
Szarka Károly
Szegedi Fanni
Szenderák Bence
Tolvaj Zoltán
Toroczkay András
Vajna Ádám
Szerzők
-- Molnár Zsófia --
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
