Breuer Marcell világhírű építész, a 20. századi modern
építészet meghatározó alakja, akit sokszor amerikai vagy olykor német származású építészként
emlegetnek. Holott Breuer 1902. május 21-én Magyarországon, Pécsen született, innen indult
alig húsz évesen később nemzetközivé vált karrierje.A pécsi Főreál Gimnáziumban érettségizett, majd húszévesen a bécsi Képzőművészeti Akadémián,néhány hónappal később pedig a Bauhausban folytatta tanulmányait, amelyek befejeztével a
továbbiakban ő maga is tanított az iskolában. Ehhez a korszakhoz fűződik az első csőbútorok
megalkotása, amellyel nevet szerzett magának Európában.

A Bauhaust elhagyva azzal a szándékkal tért vissza Magyarországra, hogy építészirodát nyit
Budapesten. A Magyar Építész Kamara azonban nem ismerte el a Bauhausban szerzett oklevelét.
Ezt követően európai és észak-afrikai tanulmányutakon vett részt, majd kisebb londoni kitérő után,
1937-ben Walter Gropius meghívására az Egyesült Államok Harvard Egyetemére ment tanítani. Az
1950-es évektől kezdve számos megbízást kapott az Egyesült Államokban és Európában. 1968-ban
a Time magazin a modern építészetet meghatározó 13 alkotó egyikeként emlegette.
Breuer haláláig kötődött szülővárosához, ám a dokumentumokon, magánleveleken és
fényképeken kívül nem sok emlék maradt tőle Magyarországon.

A kiállítás tehát ezekből az emléktöredékekből világítja meg Breuer Marcell, a világhírű pécsi
építész munkásságát, és mutatja be a bútorok és a művek stílusjegyeire összpontosítva a
bútortervezőt és a brutalista építészt, a kozmopolita világpolgárt és Pécs város szülöttét.
A korabeli fényképek, dokumentumok és Breuer korai képzőművészeti alkotásai mellett a
kiállításon látható Breuer számos székterve eredeti kivitelben és mai utángyártott változatban
egyaránt. Breuer bútorai mellett néhány kortársának (Le Corbusier, Walter Gropius, Eileen Grey)
bútorai is láthatók, valamint mai sztártervezők munkáiban szembesülhetünk a hajlított cső- és
fémváz tovább élésében. A kiállítás kulcsdarabja Breuer gránit asztala, amelyet néhány évvel
ezelőtt a Magyar Nemzeti Bank vásárolt meg.

Főbb épületeivel maketteken, tervrajzokon és videofelvételeken keresztül ismerkedhetünk meg. A
kiállításon megtekinthető Kardos István Breuer Marcellel készült egyetlen magyar nyelvű
beszélgetése és Seres Tamás 2020-ban készült filmje is.