A Janikovszky Éva-díjat az íróról elnevezett irodalmi alapítvány hozta létre 2007-ben azzal a szándékkal, hogy olyan irodalmi és művészeti alkotások alkotóit díjazza, akik a felnőtt és a felnövekvő nemzedék együttélésének helyzeteit, történéseit életszerűen, hitelesen és humánusan mutatják be.

J. Kovács Judit írói és drámapedagógiai munkájáról Sándor Ildikó így fogalmazott:

„Ma itt a könyvet és a könyv alkotóját (alkotóit) köszöntjük, ám lássuk és ünnepeljük mindazt, amit a Kerekítő – ahogy köszöntőm elején említettem –, a Kerekítő univerzum jelent: mondókázó, tornázó, táncos foglalkozások, tanfolyamok, foglalkozásvezetők és a módszert alkalmazó szakemberek képzése, mintaintézmények, valamint a Kerekítő-könyveket kézbe vevő, lapozgató családok Kárpát-medence-szerte. Ezek a könyvek a legfogékonyabb időszakban, közös családi élményként lesznek a gyermek életének részei, hogy aztán végigkísérje őket az olvasás, a szépirodalom szeretete.”

Zágoni Balázst Pacskovszky Zsolt egy Janikovszky Éva nevében írt fiktív lektori jelentés formájában méltatta:

„Egyszer majd jön valaki, talán már meg is született, jön majd, felnő, és ír egy regényt, vagy talán kettőt is, egy különleges, titokzatos gömbről. Igen, egy gömbről. Okos, filozofikus, izgalmas, kalandos, mély, disztópikus ifjúsági regényt, amelyet a felnőttek is kíváncsian olvasnak, mert olyan gyermeki tudás lesz benne, ami bennük is megvolt egykor, és nem is értik, hová tűnt az évek, a hétköznapok monotóniájában. Egy nap jelentkezik ez a valaki itt a Móránál, és a majdani kollégák tudni fogják, hogy ritka kincsre leltek. (…) Aki olvassa a szövegeit, az előtt úgy peregnek majd az érzékletes képek, jelenetek, mintha a betűk filmmé változnának. S persze nem hiányzik majd a szerzőjükből a finom humor sem. S még kevésbé az érzékenység, a gyengék, a kiszolgáltatottak, a koldusok, az elesettek iránti megértés és szeretet. A hit. Mert hit és jövőbe vetett remény nélkül létezhet felnőtt irodalom, de nem létezhet gyerek- és ifjúsági irodalom.”

Az elismerés kisplasztikája Széri-Varga Géza szobrászművész alkotása.

2023-ban hatodik alkalommal adták át a díjat, a korábbi díjazottak:

•            2007 – Marék Veronika író, illusztrátor

•            2007 – Alföldi Róbert színész, rendező

•            2010 – Lackfi János költő

•            2010 – Rigó Béla író, költő

•            2011 – Varga Márta, a bezárt, erzsébetvárosi Janikovszky Éva Általános Iskola igazgatója

•            2013 – Nógrádi Gábor író

•            2018 – Bartos Erika író, illusztrátor

J. Kovács Judit angol nyelv és irodalomból diplomázott az ELTE Bölcsészkarán, majd az akkor induló drámapedagógiai képzésen drámajáték-vezetői képesítést szerzett. Később, a Hagyományok Házában népi kismesterségek játszóház-vezetői tanfolyamot végzett, ahol Sándor Ildikó néprajzkutatótól, a Tücsökringató című kötet szerkesztőjétől tanulhatott ölbeli játékokat, népdalokat, mondókákat. A gyermekeivel otthon töltött kilenc év alatt számos tapasztalatot gyűjtött zenés-tornás foglalkozásokon. Sokat tanult az I. kerületi Nevelési Tanácsadó logopédusaitól. 2006 őszén, amikor legkisebb gyermeke is átlépte az óvoda kapuját, Mazsola Játszó címmel bábos-énekes tornát indított több helyszínen 1–4 éves korú gyermekeknek. Elsőként bábozott az országban az óvodás kor alatti korosztálynak, rövid, életszagú szösszenetekből építkezve. 2010-től saját mesefigurájával, Kerekítő Manóval folytatódott a játék. Rendszeresen tart szakmai Kerekítő módszertani tanfolyamot és kihelyezett óvodai műhelymunkát határon innen és túl.

Zágoni Balázs író, egyetemi oktató Kolozsváron él családjával. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán szerzett oklevelet, 2012-ben a Színház és Filmművészeti Egyetemen védte meg doktori dolgozatát. Alapítója és 2005-től 2009-ig főszerkesztője a Filmtett mozgóképes havilapnak. 2009-től 2017-ig a Koinónia Könyvkiadó vezetője, 2019-től pedig a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Film és Média Intézetének főállású oktatója: forgatókönyvírást, kreatív írást és filmtörténetet tanít. 2002 decembere óta közöl meséket erdélyi és magyarországi folyóiratokban, antológiákban. Neve a Barni-könyvek révén vált ismertté Erdélyben és Magyarországon egyaránt. A Barni-mesék közül több irodalomtankönyvekbe is bekerült. Kitalálója, sorozatszerkesztője és egyik szerzője a Jánosi Andrea rajzaival megjelenő Kincses Képeskönyv című várostörténeti sorozatnak. Több mint tizenöt gyermek- és ifjúsági könyve jelent meg, ezek közül a Fekete Fény sorozat első kötete, A Gömb három díjat is nyert, köztük 2019-ben az Év Gyerekkönyve lett, ifjúsági regény kategóriában.

Janikovszky Éva 1926-ban született Szegeden, Kucses Éva néven, melyet később Kispálra magyarosított. Iskoláit szülővárosában végezte, 1944-ben az ottani bölcsészkaron kezdte el egyetemi tanulmányait is. 1948-ban Budapestre költözött, és ott fejezte be az egyetemet filozófia, pszichológia és politikai gazdaságtan szakon. Később még esztétikai és pedagógiai tanulmányokat is folytatott; 1950-ben középiskolai tanári diplomát szerzett. 1954-ben az Ifjúsági (később Móra) Kiadó lektora, 1964-ben főszerkesztője lett. A Móra Kiadónál dolgozott 1987-es nyugdíjba vonulásáig, de ezt követően is a kiadó munkatársa, a magánosítás után pedig igazgatósági tagja maradt. Az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának létrehozásakor a szervezet elnökévé választották – ezt a tisztséget 1995-ig töltötte be. Elnökségi tagja volt az UNICEF Magyar Bizottságának. Első kötete 1957-ben jelent meg, pályája során huszonnyolc könyvet írt, műveit közel 30 nyelvre fordították le. Dolgozott hetilapoknak, folyóiratoknak, írt filmforgatókönyvet, gyakran szerepelt a televízióban, rádióban. Több könyvéből készült rajzfilm, tévéjáték, és halála után számos művét színpadra alkalmazták. 2003. július 14-én hunyt el. Sírja a Farkasréti temetőben található. Síremlékét Mercedes márkájú írógépe mása díszíti.