Mint azt már megszokhatta a német kultúra iránt érdeklődő közönség, ha ősz, akkor újra Szemrevaló Filmfesztivál. A Goethe Intézet, az Osztrák Kulturális Fórum és a Svájci Nagykövetség közös filmszemléjét október 5. és 15. között rendezték meg a budapesti Művész moziban, Debrecenben, Szegeden, Pécsett, idén pedig Veszprém, Európa Kulturális Fővárosa is csatlakozott a programhoz. Amellett, hogy a jegyeket kedvezményes áron vásárolhatta meg a publikum, néhány filmvetítés után beszélgetésekkel és közönségtalálkozókkal is készültek a szervezők. Az idei filmválogatás remeknek bizonyult, a legtöbb budapesti vetítés teltházas volt, a Művész mozit pár napra igazi németes hangulat rázta fel. Mit láthatott idén a közönség a filmvásznon? Négy tematikus blokkból három az emberi kapcsolatokat, a rejtett és elfojtott, valamint a felszínre hozott érzelmeket járta körül.

A Vonzások és választások blokkban vetítették Christian Petzold idei Berlinalén az Ezüst Medve díjat és a zsűri nagydíját is elnyerő Tűzvörös égbolt című filmjét, amely két fiatal művész, Leon, az író és Félix, a fiatal fotós tengerparti nyaralóba való elvonulását és alkotási folyamatuk egy szeletét mutatja be. Leon második regényének kéziratán dolgozik, míg barátja, Félix a fotóportfólióját szeretné befejezni egyetemi jelentkezéséhez. A két barát személyisége teljesen eltérő, míg Félix vidám, nyitott, figyelmes fiatalember, addig Leon őrlődő, magát kizárólag a munkáján keresztül értékelő, zárkózott személyiség. Távolságtartó, kimért gesztusai, szokásai művinek hatnak, Petzold szarkasztikusan ábrázolja a küszködő írót, aki már-már kényszeresen nehezíti meg a saját helyzetét. Kettős érzés foghatja el a nézőt Leon személyét illetően: egyszerre ellenszenves, mégis átlátható, így végig szurkolhatunk neki, hogy saját maga által felhúzott falai leomoljanak, és megnyíljon. Leon karakterén keresztül a munka és az egzisztencia fontos kérdései a filmnek. Leon lenézi a női főszereplőt, Nadját, aki fagylaltot árul – nem tudván, hogy a lány irodalomból doktorizik. A fiatal író szerepe által világít rá Petzold világunk felszínességére.

A Tűzvörös égbolt mindössze pár nap történetét meséli el, melyek leforgása során a főszereplők saját magukat, egymáshoz és a világhoz való viszonyukat próbálják megfejteni, mindegyikük saját válaszait keresi. A történet végi természeti tragédia, a tűzvész, amellett, hogy mai világunk egyik aktuális kérdésére, a klímaváltozásra és az azzal járó veszélyekre hívja fel a figyelmet, a szereplők életét és felfogását is gyökeresen megváltoztatja. Ekkor derül ki, hogy mi az, ami igazán fontos.

A budapesti vetítés után a Félixet alakító Langston Uibel mesélt a forgatás élményeiről és az általa játszott szerepről, és ő is hangsúlyozta, mennyire családiasnak és hangulatosnak tartja a német nyelvű fesztivált.

Tűzvörös égbolt: a közelgő veszély első jeleit látja a baráti társaság
Copyright: Christian Schulz, Schramm Film

A Kívülállók és különcök elnevezésű válogatás kiemelkedő premierje volt A róka című, az idei Bajor Filmdíjon díjazott alkotás, Adrian Goiginger rendező dédapjának igaz, rendhagyó története. Goiginger egy szegény sorsú osztrák család kényszerből eladott kisfiának, majd a belőle váló fiatalembernek, Franznak a történetét meséli el. Franz 18 éves korában  – az 1930-as évek végén járva – elhagyja gyámját, és egyetlen munkalehetőségként a katonai pálya mellett dönt, majd motoros hírvivőként szolgál a francia fronton. Közvetlenül a frontra indulás előtt az erdőben sétálva sebesült rókakölyökre bukkan, akit megment, ápol és etet; mindazt megadja a kis rókának, amit ő sosem tapasztalhatott meg: a gondoskodást, az odafigyelést, a biztonságot.

A róka nem háborús film, sokkal inkább egy elnyomott érzés felszabadulásának története. Franznak a film egy pillanatában el kell búcsúznia a rókától, az elengedés által szembesül saját, addig elnyomott érzéseivel. Megérti, hogy apja nem olyan mértékben bűnös, mint gondolta, és hogy szeretetből és gondoskodásból mondott le őróla gyermekkorában. A kapocs apa és fia között azonban sosem szűnt meg, az édesapa halálról szóló meséje Franzot a háború alatt végig elkíséri, segíti és életben tartja.

Andreas Goiginger alkotása magával ragadó film, történelmi és személyes ihletéssel, szép képi elemekkel. A film után izgalmas beszélgetést hallhatott a közönség, a rendező mellett a két főszereplő, Simon Morzé és Adriane Gradziel is elfogadta a szervezők meghívását a premiervetítésre. A beszélgetésből kiderült, hogy hány kis- és nagyrókával forgatott a stáb, milyen volt igaz történetben szerepelni színészként, illetve milyen nehéz volt elsajátítani a pinzgaui tájszólást. A beszélgetés jó hangulatban telt, megérte a vetítés után maradni, és néhány kulisszatitok megismerése után távozni. Aki kedvet kapott a filmhez, annak nem kell sokáig várakoznia, 2024 januárjától a magyarországi mozik műsorában is látható lesz A róka.

A róka: Franz oltalmazó kezeibe veszi a kiszolgáltatott kisrókát
Copyright: Geissendoerfer Pictures GmbH, Lotus Film GmbH

Szintén az elidegenedést és az érzés elfogadásának fájdalmát jeleníti meg a Közösségi konfliktusok blokk Mindenki az időjárásról beszélget című filmje. Annika Pinske egy elsőgenerációs keletnémet értelmiségi nő kalandjait mutatja be az ismerősen idegen környezetben, szabadság és kényszerek között, vidéken és a nagyvárosban. Pinske főszereplője, a kisvárosi Clara egyedül él Berlinben, amit sok évnyi küzdelmes munkának köszönhet. Életét az akadémikusok világában tölti az egyetemen, esti fogadásokon, társasági eseményeken, távol lányától és szeretteitől. Édesanyja születésnapjára hazatérve különös ambivalens érzések fogják el: az otthon melege és egyben annak hidegsége is hatalmába keríti. Keserédes felismerés számára, hogy egyedül csak egykori szerelmével képes megélni a beszélgetés mélységének és őszinteségének örömét, a többi régi ismerőssel a felszín és az egyszerűség szintjén marad. Ez gondolkodásra és cselekvésre ösztönzi: hangot ad megfigyeléseinek és érzéseinek, de végül ráeszmél, hogy a beszélgetések hiánya csak az ő személyes hiányérzete. Ez még inkább megrendíti őt, és gondolkodóba ejti azzal kapcsolatban is, hogy a nagyvárosi életének társalgásai mit érnek. Azok sem egyértelműen sokatmondók, az a világ sem jelenti a tökéletességet, azt a teljességet, amelyre Clara áhítozik. Az emberi kapcsolatok hiánya fő témája Pinske filmjének.  A Mindenki az időjárásról beszélget azokra fő kérdésekre keresi a választ, hogy Clara új élete valóban beteljesíti-e elvárásait és álmait, megéri-e mindent feláldoznia az áhított egzisztenciáért, ez boldoggá teszi-e őt, valamint mi is az igazi önállóság és szabadság?

Mindenki az időjárásról beszélget: Carla családja társaságában

A Szemrevaló fesztivál idén is a német nyelvterületek legújabb és legjobb filmjeit hozta el a közönségnek. A rendezvény minden évben magas színvonalú, az ide a vendégek számával kiemelkedőnek bizonyult. A legtöbb film – ha magyar mozikban sajnos nem is mind látható a fesztiválon kívül – valóban szemrevalónak bizonyult! Alig várjuk a jövő évi műsort.

A cikk tetején lévő kép forrása: Christian Schulz, Schramm Film