Nagy izgalom és érdeklődés övezte az idén induló új blokkot, a Sziluettek versenyprogramot. Fiatalok és idősebbek egyaránt kíváncsiak voltak az ebbe a szekcióba sorolt animációkra. Az évek során a már megszokhatták az animációs filmek rajongói, hogy több napon keresztül minden korosztály igényét kielégítik Budaörsön, hiszen a fiatal és elsőfilmesek bemutatkozó darabjai mellett gyermekeknek szóló animációkat is vetítenek, de a tapasztalt filmesek is mindig szerepelnek a programban.

A Sziluettek program hat különböző tematikus alblokkjában a szokatlan és újszerű animációs technikával készített filmek mellett olyan témákkal találkozhattak a nézők, mint a társadalmi együttélés, a családi kötődések, az ökológiai rémálmok, valamint a szex-pozitivitás.

A Mindenhol jó, de... elnevezésű felvonást Stephen Vuillemin Egyfajta végrendelet című filmje nyitotta meg, amely egy nő vívódását mutatja be. A nő személyazonosságát ellopták, animációs filmeket készítenek a képeiből. A nő a kisfilm során próbál rájönni, miért is lehet ez, de választ sem maga a főszereplő, sem a néző nem kap. Az animáció remekül szemlélteti világunk felszínességét és veszélyeit, de az olyan fontos dolgokra, mint az anya-lánya és az ember-állatvilág kapcsolatokra és a döntéseink feletti felelősségre is felhívja a figyelmet. Az animáció képi világa nagyon színes, a jelenetváltások dinamikusak, izgalmasak.

Jelenetkép Stephen Vuillemin Egyfajta végrendelet című filmjéből

Az Örökrész egy nagymama és unokája különleges kapcsolatát mutatja be visszatekintések által. Szeretetteljes képekben, meleg színek alkalmazásával ismerheti meg a közönség Ivády Tamás két átlagos ember szívet melengető, kedves történetét. A nagymama epres sütije, a sütemény elkészítésének és tökéletesítésének folyamata egy élet leforgása, az Örökrész így már nemcsak a finom ízeket ünnepli, hanem az emlékeket és az élet igazi értékeit is szimbolizálja.

Ivády Tamás: Örökrész

Szintén egy család történetét mutatja be Yi Luo Dodo című alkotása. Dodo gyermek apja egy kék madár, aki szárnyas lévén elrepül, elhagyja családját. Dodo apja hiányában édesanyjára támaszkodik, kinek nagy terhet kell viselnie. A film fekete-fehérre korlátozott világa remekül szimbolizálhatja Dodo és édesanyja beszürkült életét. A néző egész végig szurkol, hogy az apa visszatérjen családjához, hogy minden újból olyan színessé váljon, mint amilyen anno volt. Hiszen annál nincsen jobb érzés. De egyszer mindenkinek fel kell nőnie...

A szervezők idén izgalmas és felelősségteljes élményt nyújtottak a közönségnek; az új program különlegessége ugyanis, hogy a díjazott  alkotás a közönség szavazása által került ki a hat blokkból.

A publikum döntése szerint a Sziluettek program legjobb filmje szintén a Mindenhol jó, de... alblokkból került ki, az Electra lett, amely a cseh Daria Kashcheeva rendezésében készült. A film egy nehezen megszólaló nő képével indul és a maga 26 percében egész végig hátoborzongató marad. Electra felnőtt nő, aki a mai napig nehezen meséli el tizedik születésnapjának történetét. A történet zavaros, képek bevillanásával láthat bele néző az emlékekbe, amelyek nem is biztos, hogy emlékek. Talán képzelgések. Vagy fantáziák?

A díjnyertes Electra

Mint azt már megírtuk, az idei Primanima Fesztivál abban a tekintetben is különleges, hogy két egész estés filmet is bemutattak. Visky Ábel Mesék a zárkából című alkotása remek egyvelege az animációnak és a dokumentumfilmnek. Három bebörtönzött édesapa meséjét, valamint a mesék születésének történetét láthatjuk a filmben, melynek célja, hogy az apák a mesék által találkozzanak gyermekeikkel, és a köztük lévő távolságot a fantázia világának segítségével felszámolva közelebb kerüljenek egymáshoz. A film néhol megható, néhol humoros, nagyon ötletes módon mutatja be a helyzetek egyediségét.

Másik egész estés filmként a cseh-szlovák-magyar koprodukcióban készült bábanimáció, a Tomi, Polli és a Varázsfény mutatkozott be premier előtt. A vetítés hatalmas publikumot vonzott, nem csoda, hiszen a díjátadó is utána következett.

A fesztivál zárásaként az idei fesztiválzáró igazán izgalmasra sikerült. Három díjat is elhozott a portugál João Gonzalez Jegesek és a finn Heta Jäälinoja Nun or Never! című alkotása, a legnépszerűbb és legígéretesebb magyar alkotók pedig a MOME Anim friss diplomásai, illetve egykori hallgatói lettek.  A My Beloved Animation díjdíjat idén Osváth Gábor, a Filmfabriq és a Boddah stúdiók producere kapta.

A program idén is változatos és igazán erős volt. Mindig érdekes kérdés lehet egy fesztivál esetében, hogy az ott szereplő filmeket milyen elvek alapján választják ki, a programba válogatott alkotók milyen témákhoz nyúlnak, hogyan dolgozzák fel azokat, felfedezhetők-e közös jegyek, vagy teljesen más utakon haladnak? Idén a filmek és készítőik nem féltek hatni az érzelmekre, megmutatni néha nagyon mély gondolataikat, intim helyzeteiket, és elrugaszkodni. Mind az elsőfilmesek, mind a tapasztaltabb filmesek világunkat érintő, aktuális kérdéseket dolgoztak fel. Nehéz lehetett választania a zsűriknek, nem meglepő, hogy annyi különdíj és special mention született.

Díjátadó

 

Borítókép: Jitka Nemikinsová: Fények
Forrás: Primanima