A hazai és regionális, ismert és feltörekvő designerek munkáit bemutató kiállítás október 17. és 22. között került megrendezésre, idén először az Adria-palotában. A 1900-1902 között Meinig Artúr által tervezett objektum egy olyan történeti korszak kontextusába helyezi a kiállítást, amikor a hazai iparművészet fénykorát élte. A főváros talán legszokatlanabb műemléki épületének helyreállítási munkálatai 2020-ban kezdődtek a BDST Group gondozásában, azonban a szerkezeti restaurálás lezárása óta a projekt határozatlan időre szünetel. A hányattatott sorsú tengerészpalota földszinti terei így a múlt dicsőségétől megfosztva, meztelenségük miatt kicsit szégyenkezve fogadják a látógatókat. Azonban pont ezek a lecsupaszított téglafalak teszik lehetővé, hogy hat napra beléjük költözzön a jelen, az erősen texturált, neutrálisnak nem éppen nevezhető felületek ideális környezetet biztosítanak a kiállított iparművészeti alkotásoknak.

Forintos-Szűcs Anita, az MDDÜ vezérigazgató-helyettese a 360 Design Budapest kapcsán kiemelte, hogy Bonta Gáspár kurátorral közösen a régió gazdag designtörténeti és iparművészeti örökségét ötvözve a kortárs alkotásokkal, egy valódi múlt-jelen-jövő tengelyt igyekeztek létrehozni. Az Iparművészeti Múzeummal megvalósuló együttműködés keretében Horváth Judit, muzeológus, kurátor és Bonta által kiválasztott műtárgyak tovább erősítik a kiállítás kulturális hagyományokra és a változásra építő koncepcióját.

Az idei évben 70 jelentkező közül 60 alkotó több mint 200 alkotását választotta ki a szakmai zsűri. A 2023-as 360 Design Budapest talán legfontosabb újítása, hogy formatervezők és iparművészek mellett képzőművészek is szerepelnek a kiállításon. Ledényi Attila, az Art Market Budapest alapítója és igazgatója felhívta a figyelmet a két esemény együttműködésének fontosságára a magyarországi kulturális turizmus fejlesztése jegyében, illetve olyan külföldi tendenciákra hivatkozva, mint a design és képzőművészet közti határ elmosódása.

Friedensreich Hundertwasser, osztrák festő, építész és filozófus az építészeti racionalizmussal szembeszálló írásaiban, nyilatkozataiban gyakran beszélt az ember öt bőréről, melyek a következők: saját bőrünk, ruházatunk, házunk, szociális környezetünk és a globalitás. Szerinte a humánus építészet jegyében, lakóhelyünknek kívülről-belülről tükröznie kell individualitásunkat, még ha ez az egységesség megbontásával jár is. Hasonló nézeteket fogalmazott meg az egyéniségre/egyediségre vonatkozóan Bonta Gáspár, aki szerint az iparművészet jellemzi leginkább egy társadalom állapotát, hiszen termékei az ember legintimebb tereiben kapnak helyet, így a triviális hétköznapok avatott résztvevőivé válnak. Tárgyaink szerves részei életünknek, magától értetődőségüknél fogva leválaszthatatlan rétegei kultúránknak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a történelem nagy civilizációit túlnyomórészt tárgyi kultúrájuk alapján ítéljük meg. Ha most elképzeljük a Szépművészeti Múzeum egyszer majd létrejövő 21. század Gyűjteményét egy rendkívül disztópikus kép tárul elénk, hermetikusan elzárt préselt fabútorokkal és Pepco-s szilikáttermékekkel.

Az olcsó tömegcikkek korában az iparművészet Magyarországon is nehéz helyzetbe került, amit tovább fokozott a Covid 19 és a részben miatta fellépő gazdasági válság. A megrekedés pillanatában különösen fontos misszió a hazai és regionális alkotók ismertségének növelése, a designmárkák nemzetközi piacra lépésének elősegítése, valamint az új, innovatív, fenntartható irányok bemutatása a szakmai közösség és a széles nyilvánosság számára. A Red Dot-díjas esemény pontosan ezt a célt tűzte ki maga elé, vezércsillagául a századforduló iparművészeti sikereit és nemzetközi hírnevet szerző ikonjait választva.

Fotó: Magyar Divat & Design Ügynökség