Ha az innováció és a képzőművészet kapcsolatát keressük, 2023-ban főként az NFT-k világával vagy a mesterséges intelligencia kérdéseivel foglalkozunk. A Vasarely Múzeum Innováció a kortárs képzőművészetben című kiállítása ehhez képest azt igazolja, hogy nem szükséges feltétlenül a virtuális térben gondolkodnunk, az anyaghasználat izgalmas ötvözetei, az eltérő struktúrák és technikák valódi formabontó alkotásokban ölthetnek testet – szó szerinti értelemben is. A tárlat fő célkitűzése, hogy a 2009 utáni képzőművészet innovációit – ahogyan fogalmaznak – szellemi és technikai útkeresését vonultassa fel, több tucat variációt mutat be az utóbbi évtizedes fejlődés széles palettájára. 

A kiállítást N. Mészáros Júlia művészettörténész kurátor rendezte, amely a Grafikai művészetek mesterei – XI. Nemzetközi Rajz- és Grafikai Biennálé anyagát prezentáló tárlatsorozat negyedik helyszíne. 15 ország közel 50 művészének remekműveiből válogat, a biennálé anyaga mellett további magyar és külföldi alkotók festészeti és szobrászati kreációi adják a kiállítás törzsanyagát. Ritkán nyílik alkalmunk egyszerre ennyi izgalmas elképzelést megismerni és valódi válaszokat kapni arra, hogy a kísérletezés hogyan nyithat új perspektívákat a művészetben.

Szegedy-Maszák Zoltán Nehezen olvasható művek című alkotása 3D technikával készült betűláncok sorozata. Jonathan Swift Gulliver utazásai című könyve inspirálta: Gulliver a Lagadói Akadémiára látogat, ahol az akadémikusok azt javasolják, hogy egészségünk védelmében kerüljük a beszédet, mert az feleslegesen terheli a tüdőt. Az alkotás abból indul ki, hogy a szavak a dolgok szimbólumai, beszélgetéseink során is magukat a tárgyakat kellene megmutatnunk. A művész a legpontosabb értelemben testesíti meg a szavakat – ahogyan a minket körülvevő tárgyakat is szavakkal fejezzük ki –, a sorozat elemei háromdimenziós szóképek szövedékéből állnak össze. 

Szegedy-Maszák Zoltán: Nehezen olvasható művek I-II. (2022) 3D Drawings a kiállításon, fotó: Fülöp Viktória

A tárlaton bemutatásra kerülnek Nemes Judit hajtogatott papírművei is. Nemes Judit már egészen gyermekkora óta kísérletezett a legkülönfélébb alapanyagokkal és technikákkal, ipari festékekkel vagy akár égetéssel. 1995-től alkot papír reliefeket, ekkor, Bartók Béla halálának 50. évfordulójára készített művéhez alkalmazta először ezt a különleges technikát. Reliefjeiben minden papírszelet festett, a szoros és rendszerelvű elrendezés a zenében és a művészetben is megjelenő ritmus, ismétlés, pont – ellenpont hatásra is utal. Az alkotás alapja fa hordozó, amelyre rögzített, hajtogatott papírlapok a térbeliség illúzióját keltik.

Mengyán András Lézer máglya I-VI. sorozatának képi adaptációját is láthatjuk. A vonalak, a vibráló színek és a fény játéka hosszasan megragadja a figyelmet, a geometrikus formák, valamint a több nézőpont bemutatása Mengyán munkáiban jellemzően visszaköszönő témák. Alkotásaival gyakran közvetít alternatív világképeket, amelyekkel a szubjektív tapasztaláson alapuló valóság értelmezésének kérdéseit feszegeti.

Mengyán András: Lézer máglya I-VI. Programozható lézer plasztika képi adaptációja (2021), papír, komputer nyomat, fotó:

Fülöp Viktória

Nagy Barbara művészetét a metszett fatáblák jellemzik, a felület színe, a metszés mélysége, iránya, valamint az árnyékok izgalmas ötvözetéből születnek meg az alkotások. A művész táblái a fény létrehozásával teremtik meg az élményt, amelynek mi magunk is részesévé válunk. Hiszen bár a fekete szín elnyeli a fényt, a metszett tábla felülete különleges fényhatást eredményez, amely attól függően, hogy milyen szögből, közelről vagy távolból nézzük, más és más látványt tár fel előttünk. 

Nagy Barbara: Metszett formák V. és VI. (2021), Metszett formák X. (2022), festett, vésett fa alkotásai, fotó: Fülöp Viktória

A kiállításon Horváth Lóczi Judit alkotásai is bemutatásra kerülnek. A művész a geometrikus formákat ötvözi organikus mintákkal. Ez a kontraszt, valamint a semleges és neonszínek használata sem keltenek ellentétes hatást, hanem inkább kiegészítik egymást, izgalmas és bátor alkotás képében. Az alapformáknak is jelentősége van, az áttörések, toldások részei a művészre jellemző többdimenziós kifejezésmódnak.  

Nádler István Rezonancia (2021) papír, tus képeit és Keserü Ilona Színugrások (2022) című szitanyomat-sorozatát is megtekinthetjük, de a kiállítók között szerepel még többek között Mauer Dóra és Szíj Kamilla is. A felvonultatott technikák tárháza pedig végig tud meglepetést okozni, láthatunk fémvesszőrajzokat, karc- és ecsetrajzot, rézmetszet grafikákat, fotókat, hologramokat, újrahasznosított papírművet, installációs munkát és lézeranimációt is. A kiállítás szeptember 10-ig látogatható a Vasarely Múzeumban. 

Vasarely Múzeum – Innováció a kortárs képzőművészetben című kiállítása 

11. Nemzetközi Rajz – és Grafikai Bionnálé katalógus

Szegedy Maszák Zoltán: Hardly Readable Works /szmz.hu/

Nemes Judit 1992-2018 – Geometrikus álom / Judith Nem’s 1992-2018 – A dream of geometry

Horváth Lóczi Judit – Precious Time-sorozat / judithhorvathloczi.com