Budapest, 2123. A föld kiszáradt, a növény- és állatvilág kipusztult, az emberiség egy üvegbúra alatt kialakított ökoszisztémában védekezik a mérgező levegő és az állandó viharok ellen. A túlélésnek nagy ára van, hiszen Budapest csak ötven évet engedélyez lakosai számára, az emberek, idejük leteltével, átadják testüket az államnak, hogy szívükbe magot ültessenek. A testükből kifejlődő fa levelei táplálékul szolgálnak az elkövetkező nemzedékeknek. A 73. Berlini Filmfesztiválon bemutatott Műanyag égbolt egy házaspár történetét mutatja be, a Szamosi Zsófia által alakított Nóra nem tudja feldolgozni gyerekének elvesztését, és ugyan még több mint egy évtizedig élhetne, a korai beültetés mellett dönt. A Keresztes Tamás által játszott férje, Stefán mindent megtesz, hogy megmentse feleségét, és kiműttesse a magot a szívéből.

A film rotoszkóp technikával készült, vagyis valós színészek által eljátszott jeleneteket színezett újra az alkotópáros, Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta. A különleges stílus mellé pazar látvány is társul, amelyet a totálképek és a lassú kameramozgások nyújtanak.

A disztópikus Budapest látképe részletgazdag, Miskolc rombadőlt épületei hátborzongatók, az üvegbúrán túli kipusztult világ szívszorító, a csillagos ég alatt ülő házaspár látványa megható. A Műanyag égbolt monumentalitása a hollywoodi filmekkel vetekszik, és az atmoszférateremtésben sem marad alul. A felépített világot belengi egyfajta búskomor nosztalgikus hangulat, a Műanyag égbolt könyörtelenül mutatja be a végbemenő pusztulást.

A történet során többször megidézi a száz évvel ezelőtti életet, felvillantja Budapest átalakított látványosságait, mint a Lánchidat vagy a Várhegy-alagutat. A komor hangulatot a Vangelist idéző filmzene fokozza, a szintetizátorral életre keltett pulzáló zene mintha a világ utolsó szívdobbanásait hangosítaná ki.

A Műanyag égbolt nemcsak a látvány terén, hanem lelki mélységeit illetően is erős. Ebben a disztópikus világban, ahol az emberiség a perifériára szorult, egy optimista férj próbálja megmenteni pesszimista felesége életét. Izgalmas ellentét, és érdekes kérdéseket is feszeget, miszerint van-e joga a férjnek önzésből megmenteni a már halálba vágyó feleségét. Miután a pár újra egymásra talál, egyfajta tengődés következik. Együtt járják az elhagyatott Miskolc utcáit és lepusztult épületeit, holott a műtétet elvégző tudóshoz az út nyitva állna előttük. A romos környezet szépen rezonál Nóra lelki világával, akinek az „ujjászületés” után ismét fel kell építenie magában a reményt, ami hosszú folyamat.

A Műanyag égbolt nem sajnálja az időt a lelki válság megmutatására, és ezek a film legszebb pillanatai. A vászon nélküli moziban ülő férj és feleség, akik mosolyogva képzelik el a mozit. Az üres házban játékbabát találó Nóra. Ezek a képek emelik ki a filmet a puszta látványfilmstátuszból.

A disztópikus alkotásokban gyakran visszatérő konfliktus, hogy az egyén boldogsága vagy a közösség boldogulása-e a fontosabb. A dilemma megválaszolhatatlan, mindkét út komoly lemondásokkal jár. A Műanyag égbolt nem teszi le voksát egyik mellett sem, mindkét oldal álláspontjának bemutatása után a nézőre hagyja a véleményformálást. A Hegedűs D. Géza által megformált tudós karakter szeme előtt csak egy cél lebeg, az emberiség túlélése. Mindent erre tesz fel, és mivel vannak fák, amelyek virágai mérgezőek, erőteljesen írtja azokat. Ezzel szemben a pár az élet szentségét tiszteli, szerintük a fák is élőlények. A konfliktust nem lehet feloldani, nincs jó megoldás, mindkét választás mély lelki sebeket ejt, amivel a tudós és a házaspár is kénytelen szembesülni.

A Műanyag égbolt igyekszik az üvegbúra alatt kialakult élet minden aspektusát bemutatni. Megmutatja, hogyan szórakoznak a búra alatt élő emberek, milyen munkahelyek közül választhatnak, még az ötvenes korlát mentális hatása is megjelenik. Stefán pszichológusként dolgozik, segíti az embereket túljutni a traumán, és a társadalmi felelősség elfogadását erősíti bennük. Azonban sok megválaszolatlan kérdés is megjelenik Budapestet illetően. Egy ilyen nagyvárosban elképzelhetetlen, hogy ne történjenek bizonyos megmozdulások a rendszer ellen, tiltakozások, tüntetések az élethez való jog mellett. A film azonban nem veti fel ennek lehetőségét. Vannak ugyan kiváltságos személyek (például a tudós karaktere), akikre nem vonatkozik az ötvenes korlát. De a kapitalista társadalom jellemzőiből kiindulva hihetetlen, hogy ne lenne több személy is, aki pénzért akarna plusz éveket venni. A világ bemutatását segíti a történet road movie-szerű építkezése, a házaspár beutazza egész Magyarországot, hogy eljusson a műtétet elvégző orvosig. Az út során valóban sok helyszín felvillan, de ezek nem nyernek határozott vonásokat, ezáltal erősítik a kidolgozatlanság érzését.

A Műanyag égbolt különleges sci-fi-, melodráma- és disztópiakeverék, remek atmoszférával, érdekes morális dilemmákkal. Ugyan a világépítésben sok kérdést megválaszolatlanul hagy, összeségében látványos, okos alkotás, amely a reménytelen helyzet ellenére menekülési útvonalat kínál. Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta különös filmje meghatóan mutatja be Stefán és Nóra szerelmét, jól működik a kémia a két színész között, a párbeszédeik izgalmasak, a konfliktusaik megalapozottak és jól felépítettek, karakterfejlődésük lezárt. Ezeknek a figuráknak köszönhető, hogy még az elpusztult világban is, amikor már semminek semmi értelme nincs, marad kiút: a szeretet, amely még az ember és természet egyesítésére is képes.

Műanyag égbolt (White Plastic Sky) –  magyar-szlovák animációs film, 110 perc, 2021. Rendező: Bánóczki Tibor, Szabó Sarolta. Forgatókönyvíró: Bánóczki Tibor, Szabó Sarolta. Zene: Christopher White. Szereplők: Szamosi Zsófia, Keresztes Tamás. Korhatár: 16 éven aluliak számára nem ajánlott. Bemutató dátuma: 2023. március 30. Forgalmazó: Fórum Hungary.

Képek: Fórum Hungary