Az eseményt nagy érdeklődés övezte, még az utolsó pillanatban is érkeztek vendégek a Magvető Caféba. Turi Tímea kezdésként párhuzamot vont a két mű között, úgy látta, hogy mindkét könyvben hangsúlyosan megjelenik az imposztor szindróma jelensége. Ehhez kapcsolódva Kellerwessel Klaus felolvasta a Becsapódás című nyitóversét. A versben a lírai én félelmeit ismerhettük meg a kutyáktól, a fagyitól, de legfőbbképpen a meteoritoktól, hiszen a becsapódás bármikor és bárhonnan bekövetkezhet. Pál Sándor Attila Vojtina irodalomszociológiája pedig egy bennmaradásért küzdő kis focicsapathoz hasonlítja a lírai én pályafutását, aki ugyan a támadójátékot részesítette előnyben, de végül nagy pofonba szaladt bele. A versek felolvasása után Pál kifejtette, hogy az imposztor szindróma az ő esetében egy permanens jelenség, folyamatos megkésettségérzéssel párosul, de jobban szereti a „kulturális migráns” kifejezést használni erre a jelenségre. A fogalommal Kellerwessel is azonosulni tudott, majd hozzátette, hogy rosszabb napokon a sehova nem tartozás érzését váltja ki belőle, hogy az irodalmi közegben, valamint - tanulmányaiból adódóan - jövendőbeli pszichológusok köreiben egyaránt megfordul.

Turi Tímea felhívta a figyelmet Pál könyve előtt heverő és megvásárolható matricákra, amelyek figyelmeztetik az olvasót, a könyv csak szülői engedéllyel forgatható. Turi Tímea hozzátette, a matrica nemcsak szellemesség céljából lett kikészítve, hanem a könyv egyik állásfoglalását is kifejezi. Pál elmondta, a matricával a szépirodalmi szövegekben megjelenő trágár szavak problémájára reflektált, szerinte ezeknek igenis helyük van az irodalomban, nem kell félni a használatuktól. Turi Tímea a kötet címében megjelenő műfajmegjelölés fontosságára kérdezett rá, Pál pedig kifejtette, a címmel a versekben megjelenő vidám és komor hangulat elegyítését fejezte ki, a dal műfaja egyfajta szabadságot adott neki az alkotás során.

Ezután Turi Tímea Kellerwesselhez fordult, a kötetében megjelenő idézetekről kérdezte az alkotót. Kellerwessel elmesélte, hogy a koronavírus idején felgyülemlett szabadidő miatt különféle kísérletezésekbe kezdett, és a Biblia visszafele olvasása után, más művek utolsó sorait összeírva írt mesterszonetteket. Kifejtette, hogy főleg a trollkodás vezérelte, de vonzotta annak felmutatása is, hogyan teremtődik jelentéstartalom a sorok között akkor is, ha nincs benne tudatos szándék. Kellerwessel elárulta, hogy a saját kötetét is beemelte ebbe a játékba, a könyv közepén található egyik vers a mű utolsó sorait idézi meg. Majd a közönséghez fordult, és megkérte a hallgatókat, amennyiben valaki visszafelé olvasná el a kötetét, ossza meg vele ennek élményét.

Turi Tímea a két könyv közötti újabb hasonlóságra hívta fel a figyelmet, ami bizonyos zenei műfajok játékba hozását jelenti: míg a Hátam mögött a hulló porcelán esetében a slam jelenik meg, addig a Daloskönyv esetében a rap. Kellerwessel elmondta, hogy nem volt tudatos a slam stílusának beemelése a versekbe, de visszaolvasva a kötetet, ő is érzi ennek hatását. Hozzátette, a slam műfajában főleg az aktivitás a vonzó számára, majd röviden mesélt fiatalkori slam felolvasásairól, illetve Pál Sándor Attilával való első találkozását is felelevenítette. Ezek után Pálhoz került a szó, aki könyvében a rap szövegekre való utalással, egyrészt a kamaszkort idézte meg, másrészt a rap szépirodalmi felhasználhatóságával kísérletezett, ezzel is erősítve a kötet nem konvencionális építkezését.

Turi Tímea elismerte, nehéz egy könyvbemutató keretében verseket felolvasni, hiszen elvész a forma, amelyet a hallgatók nem láthatnak. Példaként hozta Pál egyik versét, ami erős vizuális elemre épít, hiszen a szavak bekeretezve jelennek meg. Kellerwessel rögtön reagált, és elmondta, neki van egy képverse, amit szívesen megpróbálna felolvasni. A könyvbemutató zárásaként, Kellerwessel kezébe vette a könyvét és felolvasta a felolvashatatlan képversét.

Családias hangulatban telt a költészet napján megtartott könyvbemutató, ahol ugyan két különböző korosztályt képviselő költő mutatta be kötetét, mégis több hasonlóságra is fény derült a beszélgetés során. Az esemény végén számos vendég a szerzőkhöz sietett, és mosolyogva kértek aláírást, amit Kellerwessel és Pál készségesen teljesített is.  

Fotó: Mariia Kashtanova