A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya 2013-ban egy új kezdeményezést indított útjára: az Év Gyógynövényének megválasztásával minden évben egy újabb gyógyhatású növény kerülhet a figyelem középpontjába, így az azzal kapcsolatos hasznos tudnivalók sokkal több emberhez juthatnak el. Ehhez a kezdeményezéshez kapcsolódva a Manó Könyvek elindította A virágtündérek titkai című sorozatot, melynek első része, az Olina és a varázsszirmok című mese 2019-ben jelent meg. Vajon mire jó az orbáncfű? Hogyan hasznosítható a bíbor kasvirág? A fekete nadálytőnek melyik része gyógyhatású? Megannyi kérdés, amelyre választ kaphatnak a gyerekek a sorozatból, egy-egy mesés történetbe ágyazva. A szerző, Mechler Anna egy beszélgetés során elmondta, fontosnak tartja, hogy a gyógynövényekkel kapcsolatos ismeretek pontosak és megbízhatóak legyenek - ezért mutatja meg a szöveget szakértőknek -, ám arra is ügyelni kell, hogy a történetek ne váljanak didaktikussá, figyelni kell a mesés és az ismeretterjesztő részek egyensúlyára.

Az óvodás és kisiskolás korosztálynak szóló történetek mindig az adott év gyógynövénye köré szövődnek, főszereplői pedig a virágtündérek, akiknek a tevékenykedése során kiderül, hogy melyik növényt hogyan lehet felhasználni a hétköznapokban. 2023-ban a vadgesztenye lett az év gyógynövénye. A sorozat legújabb kötetében, A Gerti és a varázsgömböcskék című mesekönyvben a virágtündéreknek komoly feladattal kell megbirkózniuk: aknázómolyok támadják meg a gesztenyefákat. A tündérlányok Herba anyó segítségével veszik fel a harcot a kártevőkkel, élükön Gertivel, aki a többszáz éves gesztenyefák segítője.

Mire használták a törökök a vadgesztenyét, milyen jótékony hatása van és miért habzik, ha kettéhasadva a pocsolyába esik? Erről is szó volt a városligeti Millennium Háza alagsorának vetítőtermében, ahol a gyerekek a növény jótékony hatásaival ismerkedhettek, és azt is megtudhatták, hogy a vadgesztenye Magyarországon nem őshonos, ezért nincsenek gesztenyefa-erdők. A beszélgetésen szó esett arról is, hogy a vadgesztenye története több száz évre nyúlik vissza: a legendák szerint a törökök hozták be az országba, akik lovuk köhögését gyógyították a főzetével, ma pedig leginkább értágító hatásáról ismert. A fényesbarna külső burok alatti fehér belső rész mosásra is kiválóan használható. A mesés előadáson más gyógynövényekről is szó esett: képek alapján ismerkedhettek meg a gyerekek korábbi évek gyógynövényeivel, például a cickafarkkal, a kamillával és citromfűvel, amelyeknek kivonatait illóolaj formájában meg is szagolhatták.

Később a szerző részleteket olvasott fel a könyvből, közben Láng Anna remek illusztrációit is megmutatta, majd a teltházas esemény gyerekközönsége a múzeumpedagógiai foglalkozás helyszínére vonult, ahol a MeseTérkép játékos kézműveskedésén ki-ki elkészíthette saját tündérkertjét, mégpedig úgy, hogy az alkotókról készült fotók is a képek részei lettek.

Fotó: Mariia Kashtanova