Az immáron harmadik alkalommal megrendezett éves konferenciát a DH-LAB projektvezetője, Palkó Gábor és Toma Tasovac, a DARIAH igazgatótanácsának elnöke nyitotta meg. Palkó Gábor megfogalmazta a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium küldetését, mely a digitális kulturális örökség mesterséges intelligencia alapú és más digitális technológiák segítségével való feldolgozásának, illetve a kutatások széleskörű hozzáférhetőségének elősegítése Magyarországon és a magyar nyelvű közösségekben. Rámutatott arra is, hogy mivel a Laboratórium kezdetektől fogva egy nemzetközi együttműködés keretrendszerében képzelte el a digitális bölcsészeti kutatásokat, egyik fő feladataként a magyar jelenlét reprezentálását és növelését célozza a nemzetközi digitális örökség világában és a digitális bölcsészettudományi kutatások körében.

Toma Tasovac nyitóbeszédében a 2006-ban alapított DARIAH történetét, küldetését és vízióját mutatta be. Álláspontja szerint a digitális bölcsészet tudományterülete újrakontextualizálja a bölcsészettudományokat. A DARIAH mint infrastruktúra ennek értelmében nagy hangsúlyt fektet az open source, open science (nyílt tudomány) elvek érvényesítésére. Szorgalmazza a transznacionális és transzdiszciplináris megközelítéseket, hálózatként pedig összeköt embereket, szaktudást, módszertant, eszközöket és technológiákat a csatlakozott tagországok között. Tasovac figyelmeztetett továbbá a megfelelő hangsúlyok megtartására is: a kutatási infrastruktúra nem pusztán a gyorsaság és a mérték kérdése; a közeli és a távoli olvasás egyaránt releváns; nem csupán tiszta adatokra, de az adatok kontextusára is szükség van; valamint, arra, hogy nem helyes attitűd sem a digitális technológia, sem pedig az analóg formátumok fetisizálása.

A nyitóbeszédeket követően két helyszínen a történelemtudomány, képzőművészet és zenetudomány egyes hálózatkutatási eredményeit prezentálták. A történelmi és képzőművészeti panel előadásai a svéd belpolitika feltérképezéséről értekeztek a nemzetközi terror kapcsán, konkrétan a terrorizmus fogalmának használatáról 1971 és 1978 közötti parlamenti vitákra alapozva. Szó volt még a történelmi tudásgráfok létrehozásának potenciáljáról a Linked Data szerkesztő segítségével, ontológia-alapú képi tudásszervezésről a Yangshi Lei Archívumban, valamint gépi tanulási modellek használatáról a graffitik képi és szöveges osztályozásához.

A zenei blokkban a hagyományos japán zene dallamvilágának hálózatelmélet nyújtotta rendszerezési lehetőségeiről, interaktív grafikus zeneelemzésről, valamint John Cage Solo for Piano című munkája grafikus jelöléseinek hálózatelméleti vizsgálatáról tartottak előadást. Emellett ismertették a Klezmer Archívum Projekt újszerű vállalkozását is, mely a zene anyagok dokumentálása mellett, a klezmer közösségek dinamikáját, illetve a kultúra terjedését befolyásoló emberi hordozókat, azok érintkezését és hálózatát is vizsgálatába emeli.

Az első nap utolsó etapjában, a webaratás workshopon Németh Márton az intézményi webarchiválás lehetőségeiről beszélt, Kees Teszelszky a különböző válságok esemény-alapú aratását mutatta be, többek között a klímaváltozás és az ukrajnai háború példáin keresztül. Ezt követően Indig Balázs prezentálta a Sárközi-Lindner Zsófiával és Nagy Mihállyal együtt végzett független, hosszú távú, a webes archiválást felhasználói szemszögből is megközelítő kutatásuk eredményeit. Szóba került a központi archívumok adatainál lényegesen kisebb és tisztább achívumok felhasználhatóságának potenciálja, valamint az egyes kutatói archívumok létrehozásának és újrafelhasználásának kérdésköre is.

Aki ellátogatott a digitális bölcsészeti konferencia második napjára, abban a szerencsés helyzetben találhatta magát, hogy Mathieu Jacomy, a Gephi népszerű, nyílt forráskódú hálózatelemző és vizualizáló szoftver társalapítójának előadását hallgathatta meg a vizuális hálózatelemzésről (Visual Network Analysis), kapcsolatháló-elemzésről (Social Network Analysis), és természetesen a Gephiről is. A hálózatkutatás tekintetében meglehetősen releváns szoftver eredetileg a szociológia keretrendszerében született, de mára számos más terület kutatási projektjeiben használják (irodalom, történelem, politika, globális kapcsolatok, vagy akár a twitter hálózatának vizsgálatában). Jacomy rámutatott arra, hogy a hálózattudomány, a hálózatelemzés és a kapcsolatháló-elemzés egymást átfedő területek, amelyek gyökere a gráfelméletben keresendő. A kapcsolatháló-elemzés már a számítógép megjelenése előtt, 1934-ben J. L. Monero Who Shall Survive? A new Approach to the Problem of Human Interrelations című munkájában megjelenik, ahol az iskolás gyerekek ülésrendi preferenciáján keresztül mutat rá arra, hogy az adatok megértése szempontjából milyen fontos szerepe van azok térbeli elhelyezésének is. A hálózatelemzés a csomópontok és élek alapelemeiből építkezik. A vizualizáció szerkezetét a csomópontok helyzete határozza meg elsősorban, azonban mindig nagyon fontos a megfelelő kontextualizálás és az annotálás, hiszen a hatékonyságot, az értelmezhetőséget ez biztosíthatja.

Az előadást követő adat- és hálózatvizualizációval foglalkozó konferenciablokkban szó volt a többnyelvű irodalmi hálózatok vizualizációjáról a 19. századi irodalomtörténetben, az 1873 és 1914 közötti egyiptomi diplomáciai hálózatépítés reprezentálásáról, továbbá a neoavantgárd költészet feltérképezéséről az 1949 és 1970 közötti flamand folyóiratok vizuális hálózatelemzése által. A folytatásban egy 16. századi japán keresztény szöveg digitalizálásának nehézségeiről és az Arhitektura cimű horvát folyóirat szocio-szemantikai elemzéséről hallgathattak előadásokat az érdeklődők.

A kurrens nyelvészeti kutatások is szerepet kaptak a konferencián. A résztvevők informálódhattak a BERT-ről (Bidirectional Encoder Representations from Transformers) és a gépi automatikus tanulási gyakorlatokról természetes nyelvfeldolgozási rendszerek vonatkozásában, cross-topic identitásprofilozásról, a baszk nyelvhez készített CLARIAH csomópont létrehozásáról is.  Szó volt emellett a PerSe korpusz online szövegeiben vizsgált megszemélyesítések hálózatáról, a kiadások hatásáról 19. századi magyar regények számítógép alapú szerzőségmeghatározásának eredményeire, illetve a stilometrikus szerzőségmeghatározásról a seychelle-i kreol nyelvben.

A második nap zárószekciója az adatbázisok és a szemantikus hálózatok témakörét tárgyalta. Bemutatásra került az ELTEdata szemantikus adatbázisa, a LiBRI (Literary Bibliography Research Infrastructure), a cseh és lengyel Nemzeti Tudományos Akadémia közös kezdeményezése az európai irodalommal kapcsolatos bibliográfiai metaadatok rendszerezésére és megőrzésére, a kutatási eredmények közzétételi lehetőségei a thai digitális bölcsészet világában, valamint Kosztolányi Dezső bibliográfiájának szemantikai mintázata.

A konferencia utolsó napján a BME Human and Social Data Science Laboratóriumának alapítója és igazgatója, Molontay Roland mutatta be a labor kutatásait, melyek a statisztika, a gépi tanulás és a hálózatelmélet eszközeivel vizsgálják a humán- és társadalomtudományok, az oktatás, egészségügy vagy az ipar egyes részterületeit. A kutatócsoport egyszerre folytat módszertanorientált alapkutatásokat és emberközpontú és társadalmi fókuszú alkalmazott kutatásokat. Molontay három példát hozott a labor kutatási projektjeiből, az első az elmúlt 20 év hálózattudományát állította a vizsgálat fókuszába – mely idő alatt tulajdonképpen egy független, új diszciplína létesült –, elsősorban a hálózattudomány publikációs adatait elemezve (pl. a megjelenés helye vagy a szerző, társszerző gyakorisága milyen relevanciára utal a tudományterületen).  A másodikként ismertetett projekt az internetes mémek viralitásának tartalom alapú predikcióját vizsgálta, végül egy, az oktatási adattudománnyal kapcsolatos kutatás eredményei kerültek bemutatásra (pl. hogyan jelezhető előre a középiskolai felvételi eredmények alapján az egyetemi előrehaladás sikeressége).

A konferencia utolsó két szekciója a hálózatok és irodalom kapcsolatát vizsgálta. Szó esett a távoli olvasás kapcsán a magyar szövegekben vizsgált szöveghasonlósági technikák, pontosabban az automatikus idézetfelismerés lehetőségéről, Babits Mihály első világháborús verseinek hálózatkutatásáról, valamint a hiperszövegek hálózatos archiválásának technikai sajátosságairól, a hálózati irodalom linkszerkezetének elemzéséről. Fellegi Zsófia beszélt a digitális filológia és a szemantikus web kapcsolatáról, majd a világ első digitálisan kiadott költészeti adatbázisáról, a Répertoire De la poésie hongroise ancienne-ről tartottak előadást. Végül informálódhattunk a korai magyar dallamok és költői formák átfogó hálózatelemzéséről, majd pedig a tragédiák és vígjátékok közötti szerkezeti különbségek hálózati elemzéséről.

A konferencia nemzetközi szakmai fórumként a hálózatok és hálózatépítés fogalmát járta körül. Az itt prezentált kutatási eredmények és projektek közül a leginnovatívabbakat és legkiemelkedőbbeket tanulmány formájában az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszék és a Springer Nature által közösen kiadott International Journal of Digital Humanities című folyóirat közli majd egy ennek szentelt lapszámban.

A konferencia előadásainak egy részéről felvétel is készült, ezek hamarosan a DH-LAB Youtube csatornáján lesznek közzétéve.

401{/gallery}