Formájában egységes, játékában összetartó előadást látunk. A dráma két szférát, a tündérit és a földit mutatja meg, a földin belül pedig az athéni szerelmesek, illetve az esküvőre előadással készülő „mesteremberek” világát. A rendezés minden közegből és kisebb csoportból kiemel egy-egy elemet, és azt jobban kibontja, a magáévá teszi. Ettől részleteiben széttartónak tűnhet az előadás, mégis sikerül erős kohéziót kovácsolni, így a néző egységes, mély, összetett élménnyel távozik az előadásról. A rendezés lubickol az egyes karakterek és szituációk elemzésében, a néző ebből kap egy csokorra valót.

Az érett személyiségű földi Théseus és Hippolyta, illetve a tündéri Oberon és Titánia azonos szereposztása (Ilyés Róbert és Takács Katalin) utal egy párkapcsolat különböző minőségeire; arra, milyen dinamikák rejlenek a házasulandó férfi és nő „örök igen”-je mögött. A férfi és a nő mind a két minőségben „a földön jár”, a színészek erős, mély orgánuma határozottságra vall mind a két félben. Théseus sötétkékben, Hippolyta citromsárgában áll a rózsaszínű varieté-függöny előtt, a színpad bal oldalán, statikusan. Oberon és Titánia piros színű ruhái alig emelkednek ki a piros erdő és a piros jelmezes tündérek világából, itt is az orgánum segíti őket. Oberon és Titánia a színpadi tér különböző oldalán is megjelenik. Itt is a hangjuk vezeti a színészek követését. Vagyis az érzékekre nagyon hat az előadás (a tündérek világának megszólalásait időnként el is torzítja a hangeffektus).

Oberon erős férfi, aki bosszút akar állni feleségén, és sikerül is neki, Titánia erős asszony, akinek jól esik egy fiatal férfi csábítása és a megvalósuló légyott. Oberonnak Pukk-kal jó a kapcsolata, szinte közvetlen, apa-fiúi; Titániának pedig a szamárrá alakított Böröndi Bence (alias Zuboly) legyezgeti a hiúságát. Ettől még férjével való kapcsolatán nem esik csorba, vagyis tudják folytatni a kapcsolatot, megtörténik a rabszolgagyermek szabadon engedése is. A földi értelemben jöhet a házasság Hyppolita és Théseus között.

A négy szerelmes közül rendezői koncepcióban kiválik Heléna. Spolarics Andrea színpadi jelenléte olyannyira markáns, hogy túlmutat Heléna naiv szerepén. Ez a nő nagyon modern, keresi a boldogságot, és nem lehetünk biztosak abban, hogy megtalálja Demetrius oldalán.

A rendezés telitalálata a mesteremberek kortárs magyar színházi társulattá alakítása, ahol a játszók saját néven szerepelnek, és görbe tükröt tartanak saját közegüknek. Több etapban végigkísérjük a próbafolyamatukat, majd megtekinthetjük az előadásukat. A Göndör László alakította Göndör László rendező egy abuzív, a színészeit zaklató öntetszelgő alak. A „bemutató” előtti monológja bravúros, szenvtelen, prozódia nélküli „szövegelése” remekül sikerült magánszám.

Böröndi Bence színészi orgánuma magával ragadó, tele van szexualitással. Önimádó színészt alakít, akinek csak az a fontos, hogy minden szerep az övé legyen, ő még szamárként is remekül érzi magát. És hogy összegabalyodott a Tündérkirálynővel? Kit érdekel! A lényeg, hogy vele történt és megcsinálta! A színtársulat többi tagja is emlékezetes marad, egyenként is emlékezni lehet az alakításokra, nem mint általában a mesteremberekre. Szenvtelenül játszanak, valójában nem is alakítanak, hanem természetesen mondják a szöveget. Maga az előadás a Hold forgásával, a Fal beletörődésével nem sajnálatot vált ki a nézőből, hanem a felszabadult komédiázás okozta hahotázós nevetést.

A harmadik szegmens Fekete Ádám Pukkja. Jelenléte szintén magával ragadja a figyelmet, ahogy ebben az előadásban általában a színészi játék. Fekete Ádám el van maszkírozva, piros a parókája. Kis gonosz manó, aki senkinek sem szeretne jót, de talán rosszat sem, csak meg akar felelni a gazdájának. Csinálja mindennapos feladatát, talán nem boldog. De elvan saját közegében. Mindig eltéved, ebből látszik, hogy Tündérországban elég nagy a káosz, de ő azért elboldogul, megcsinálja a munkáját. Elmondja a szentenciát, de valahogy nem a varázslat, inkább az irónia domborodik ki a mondanivalójából. És ez magára a rendezésre is igaz. Ironikus, a dráma örök érvényességében megkeresi azt, ami ma érvényes rá. Kicsit cinikus is.

William Shakespeare: Szentivánéji álom
Fordító NÁDASDY ÁDÁM
Théseus, Oberon ILYÉS RÓBERT
Hippolyta, Titánia TAKÁCS KATALIN
Philostratus, Pukk FEKETE ÁDÁM m.v.
Lysander FRÖHLICH KRISTÓF
Demetrius CHOVÁN GÁBOR
Hermia HARTAI PETRA
Heléna SPOLARICS ANDREA
Égeus LUGOSI GYÖRGY m.v.
Böröndi Bence, színész BÖRÖNDI BENCE
Göndör László, rendező, Mustármag GÖNDÖR LÁSZLÓ m.v.
Hajmási Péter, színész, Porszem HAJMÁSI PÉTER m.v.
Laboda Kornél, dramaturg, Rózsabimbó LABODA KORNÉL m.v.
Szőts Orsi, asszisztens, Borsóvirág SZŐTS ORSI
Dióssi Gábor, színész, Pókháló DIÓSSI GÁBOR m.v.
Rátkay Ábel, fiú Rátkay Ábel

dramaturg KOMÁN ATTILA
díszlettervező DEVICH BOTOND

Városmajori Szabadtéri Színpad
2022. augusztus 27.

Budaörsi Latinovits Színház
2019. december 18.

A képek forrása a Budaörsi Latinovits Színház facebook-oldala:
https://www.facebook.com/budaorsilatinovitsszinhaz/photos