Az emlékezet rendszerint nem a megsemmisülés tényét, hanem azokat az egyedülálló, megismételhetetlen pillanatokat oltalmazza, amelyek a pusztítás martalékává váltak. A huszadik század szövevényes sorstörténetei időről időre inspirációforrásként szolgálnak korunk színházcsinálói számára, nincs ez másként Widder Kristóf és Tóth Réka Ágnes Hanna - Szabadesés többszólamban című alkotása esetében sem. A darab eredeti kordokumentumok alapján idézi fel a világhírű háborús hős, Szenes Hanna életének fontosabb mérföldköveit, megtapasztalásait. Az előadás tétje a nőiség, a poétikai kitárulkozás, és a társadalmi felelősségvállalás törékeny egyensúlyának megteremtésére emelkedik.

Szenes Hanna 1921-ben született Budapesten, Szenes Anikó néven. 1939-ben a fokozódó zsidóellenes hangulat elől a brit fennhatóságú Palesztinába vándorol, ahol csatlakozik a zsidó fegyveres védelmi szervezethez, a Haganához, majd 1944-ben az angol hadsereg megbízásából társaival együtt ejtőernyővel érkezik Jugoszláviába. A küldetés célja, hogy zsidókat menekítsenek Magyarországról. Szenes Hannát a magyar határ átlépésekor azonnal letartóztatják, és elrendelik a kivégzését.

A háborús hős történetét számos dokumentumfilm, könyv és művészeti alkotás feldolgozta, így joggal merül fel a kérdés, hogyan tud Widder Kristóf és Tóth Réka Ágnes darabja az újdonság erejével hatni. A virtuóz szövegtörzs Szenes Hanna verseiből, naplórészleteiből, családtagjai és bajtársai visszaemlékezéseiből tevődik össze, amelyek közé héber nyelvű imádságrészletek, verssorok, zenés betétek szüremkednek. Az archaizáló, mai fülnek gyakran szokatlan megfogalmazásokra mesterkéletlenül simul a zeneiség, amely vizuálisan is szerepet kap: egyes jelenetekben a hangszerek poszthumán játékossággal emberi alakot öltenek.

Az előadás valódi ütőkártyája Szenes Hanna karakterének újszerű ábrázolása. A zsidóüldözés és a méltánytalan kirekesztés viszontagságait árnyaló, kezdetben felnövéstörténetet sejtető jelenetek kibontakozása során felszínre törnek Szenes Hanna, a költő vívódásai. Hogyan tud poétaként érvényesülni az idegen hazában? Vajon elegendő-e az a tehetség, amelyet birtokol? Kiszolgáltatott, anyanyelvétől megfosztott nőként milyen sorsot szán neki az Európában dúló háború? Aki mélyebben beleássa magát Szenes költészetébe, az elhivatott fiatal lány személyében tetten érheti a gyöngéd, finom lelkű, szavaiban gyakran tartózkodó költőt. Widder Kristóf és Tóth Réka Ágnes előcsalogatja Szenes Hanna karakterének ezt a gyakran szinte feledésbe merülő oldalát.

Noha Bíró Eszter színészi játékát egyes jelenetekben, különösen a narratív naplórészletek ismertetésekor, mintha kissé túlfűtené a hirtelen szenvedélyesség, ez nem veti vissza a hiteles karakterábrázolást. Bíró Eszter és Widder Kristóf két személyben tárják a nézők elé a letűnt korszak meghatározó alakjait: egyaránt figyelmet kap a gyermekéért aggódó édesanya elkeseredése, az egymástól elszakított testvérek kálváriája, az erőszakos csendőr kíméletlensége és a háborús bajtársak között kialakuló mély barátság rendíthetetlensége.

Érdemes szót ejteni a rendezés és a játéktér viszonyáról is. Bár az előadás nem dolgozik sok díszlettel, amely megoldás kifejezetten illik a szabadtéri színjátszás adottságaihoz, mindenképpen izgalmas, hogy a díszleteket papírral borították be, reflektálva ezzel is Szenes Hanna íráshoz fűződő viszonyára. Az udvaron található kövek, épületsarkok és a tér közepét uraló fa mind-mind szerves részei az előadás látványvilágának, sőt nem ritkán önálló funkcióval rendelkező díszletté nemesednek.

A szokatlan helyszínen rendezett előadás valósághű képet fest Szenes életéről, ugyanakkor képes megszólítani korunk nézőjét is. A nőiség megélésének kihívásai, a költői szárnybontogatás nehézségei, a jobb élet reményében vállalt kivándorlás integrációs traumáinak feldolgozása napjainkban is aktuális problémák. A kérdés tehát nem az, hogy veszített-e Szenes Hanna, ahogy az az előadásban is elhangzik, hanem sokkal inkább az, hogy mi mindent veszítünk el mi, ha megfosztjuk magunkat a lehetőségtől, hogy megismerjük a megfélemlíthetetlennek tűnő ellenálló álcája mögött rejtőző érzelmes, szelíd nő történetét.

Tóth Réka Ágnes, Widder Kristóf: Hanna – Szabadesés többszólamban

Előadják: Bíró Eszter, Widder Kristóf
Zene: Födő Sándor
Dramaturg: Tóth Réka Ágnes
Konzulens: Dénes Gábor, Ungváry Krisztián
Grafika: Seres Flóra

Rendező: Widder Kristóf

Bemutató időpontja: 2022. augusztus 17.,
Szentendrei Teátrum, Vajda Lajos Múzeum udvara

Képeket készítette: Weszelits András