Sok esetben még az oktatók sincsenek tisztában, mi zajlik a pesti Fudan Egyetemen. Egy szerdai napon Bencsik Orsi bement az egyetemre dolgozni, ám a munkanap végén már nem jött ki onnan.  

Az egyetem közepén van egy kínai kert, hogy senki se másolja le, folyton változtatja a formáját. Hol háromszög, hol négyzet, hol pedig kör alakú, tele van génmódosított fajokkal. Azon a napon, amikor Bencsik Orsi eltűnt, valaki elfelejtette bezárni a növény-laboratórium ajtaját. A laboratórium olyan, mint valami Ork-gyár, mindenfelől kigőzölgések, párolgások, tarka folyadékok csöpögnek a szokatlan formájú üvegcsékből.

Telt-múlt az idő, közben földtúrások jelentek meg az egyetemi kertben. A takarító néni azonnal szólt a portásnak, a portás az igazgatónak, az igazgató a dékánnak, a dékán a kancellárnak, a kancellár pedig Konfuciusznak. Mire Konfuciusz tanácsa megérkezett a kancelláron, a dékánon, az igazgatón, a portáson át a takarító néniig, a földtúrások felszaporodtak. Hiába próbálta az egyetemi vezetés eltussolni, a földtúrások híre futótűzként terjedt a nyilvánosságban. Konfuciusz behívatta kedvenc palotapincsijét, Küvé Lotyót, hogy közösen világgá kürtöljék: egy lichtensteini LMBTQ-vakond túrja a magyar-kínai földet!

Ám tegyük föl, hogy hazai vakond volt, mely kerüli a rivaldafényt, éppen ezért jobbnak látta odébbtúrni magát. Így került egy gyulai magánház kertjébe. Végre nem tartják állandó megfigyelés alatt, önfeledten szobrászkodhat a földkupacokkal.

 Ám ez az öröm nem tetszett Kiss Lacinak, a kertes ház újdonsült tulajdonosának. Alig költözött egy hónapja a házba, hogy befejezze élete regényét, máris gondja akadt. Letérdelt a vakondtúrások elé, fohászkodni kezdett, hagyja abba, könyörgöm, hagyja abba, vakond uram! A vakond azt hitte, arra biztatja, csak így tovább. Jól van, jól van, most pihenek, ám este lesz majd ne mulass!

Az ígéret szép szó: a vakond este rendületlenül fúrta-túrta, alakítgatta saját képére és hasonlatosságára a kertet, vagyis immár kertjét.

Másnap, amikor Kiss Laci megpillantotta a vakond művét, elpityeredett. Mikor fogok én rövid idő alatt ilyen szövevényes regényt írni! Mikor fog a kertből eltűnni ez a bestia, hogy befejezzem életem kulcsművét?

Kiss Laci kétségbeesetten vonszolódott a sarki késdobálóba. Nyakalta a fröccsöket, és panaszkodott, mit csináljon, ez a vakond kész katasztrófa! A csapos, Kiss Ottó arra biztatta, vegyen egy láda sört, és miután mindet bepuszilta, dugja az üres üvegeket fejjel lefelé a túrásokba. Kiss Ottó persze készségesen felajánlotta a szakértelmét, ő pontosan tudja, mekkora meló egy láda sört egyedül elpusztítani. Kiss Laci azzal utasította vissza a lovagias gesztust, hogy nem hozhat férfit a házba, a felesége féltékeny típus, igazi domina (nem véletlenül hagytam ki eddig, félek a büntetésétől).

Az eredmény: a vakond továbbra is vígan művészkedik a kerttel. Kiss Laci viszont rendesen rákapott a sörre, a Sepultura zenakar egyik slágerével vigasztalja magát, mosogatás közben is a refrénjét dúdolgatja: War for territory!

A fordulat akkor következett be, amikor a vakond nem létező fülét is megcsapta Kiss Laci kedvenc nótája. Onnantól kezdve reggelente együtt kiülnek a verandára, gyönyörködnek a túrások paradicsomában, és torkuk szakadtából üvöltik:

Choice control
Behind propaganda
Poor information
To manage your anger

Mese habbal: a vakond örül élete főművének, Kiss Laci örül az új barátságnak, a domina feleség örül, hogy kimaradt a történetből, a történet pedig örül, hogy befejeződött. És Kiss Ottó? Kiss Ottó örül, hogy együtt szerepelhetett pajtásával, Kiss Lacival.