zene
2008. 07. 24.
Oiseaux exotiques: az ismeretlen madárzene
Madárhangok lelassítva
![Oiseaux exotiques: az ismeretlen madárzene](data/_cache/2008-07-23/7045s_1280_220x220.jpg)
2006-ban kezdett érdekelni a madárzene. Dr. Ország Mihály Magyarország madárhangjai - Erdő és nádas című lemezét könnyen meg is találtam egy antikváriumban, ahol az éppen pultnál lévő fiatal emberek felhívták rá a figyelmemet: "Hallottál már madárhangot lelassítva? Nagyon jó kis hangok lesznek úgy belőle!" Majd el is kezdte - elég gyengén utánozni azokat. Mikor hazaértem, rögvest át is vettem a lemezt számítógépre, ahol már kedvemre lassíthattam le a madarak hangját. Eközben az egyik angol irodalom tanárom, Barcsák János szavai is eszembejutottak, aki valamelyik irodalom szemináriumon megosztotta velünk, hogy kisebb korában úgy vélte, a madarak többszörösen gyorsabb életet élnek, mint az emberek. Elgondolása tényleg gyermeki, ugyanakkor teljesen helyes is volt. A lassítások eredménye lenyűgözött. Ez azonban csak a kezdet kezdete volt.
Pár hónappal ezelőtt ismerkedtem meg véletlenül - szintén egy antikváriumon keresztül -, a 14 éve elhunyt Szőke Péter ornitomuzikológus munkásságával, aki gyakorlatilag Dr. Ország Mihály mestere volt. Madárzenei felfedezése és zeneelméleti meglátásai világhírűek - bejárta vele Angliától Oroszországig az egész világot és több külföldi zenetudóssal és ornitológussal együttműködésben rengeteg írást publikált. Itthon azonban - mint ahogy ez oly sokszor előfordul - kevesen ismerik őt. Az ismeretlen madárzene című 1987-es Hungaroton kiadvány hátsó borítóján az alábbi szöveget olvashatjuk: "Ez a különleges hanglemez fedi fel először az ember számára az eddig ismeretlen, igazi madárzene - és általában a madárhang - rejtett és rejtelmes világát. A madárdal ugyanis valójában nem olyan - és maguk a madarak sem olyannak hallják -, mint amilyennek azt az ember az erdőn, a mezőn, a természetben "csicsergésként" érzékeli. Ezt eddig nem tudtuk." Valóban. Számomra teljesen felfoghatatlan volt, hogy Szőke Péter innovatív kísérleteiig az ornitológusok és bioakusztikusok eddig nem foglalkoztak lelassított madárénekkel.
![Széncinege (Parus Maior) Széncinege (Parus Maior)](prae/content/articles/7046.jpg)
A lemez fokozatosan vezet be minket a madárzenék birodalmába, 9 sávon át. A nem-zenei madárének a madárének mikrostruktúrájának (néha több, mint 150 hang másodpercenként!) általános bemutatása után a 4. sáv hozott meglepetést: Általunk ismert zenei hangközöket hallhatunk bizonyos madarak lelassított énekében: Ilyenek az énekes hattyú (Cygnus cygnus) nagy tercei, a fehér daru (Grus leucogeranus) tiszta kvartjai, a házityúk (Gallus domesticus) valós időben is jól hallható oktáv-ugrásai. A széncinege viszont (Parus maior) az említett hangközök mellett még nagy szextet is tud énekelni, sőt, párjával "hármashangzat-dallamokban" válaszolgatnak egymásnak. A szkeptikusok joggal kérdezhetik: Az rendben, hogy mi lelassítva meghalljuk ezeket az emberies énekeket, de a madarak is "így" észlelik és tanulják meg azokat? Szőke Péter nem viccelt, és kísérlet útján bebizonyította: Igen. Egy általuk kitenyésztett hibrid madárfaj elé ültetett egy pintyet, remélve, hogy meg tudják tanulni a számukra teljesen idegen madárfaj nagyon gyors (néhol 150 trillaváltás másodpercenként) énekét. Sikerrel jártak. A hibrid fióka a szupergyors trillákat is tökéletesen vissza tudta adni, így bizonyítván észlelő- és tanulóképességét is.
![Remeterigó (Hylocichla guttata) Remeterigó (Hylocichla guttata)](prae/content/articles/7047.jpg)
A B oldal 9 sávja hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb példákat hoz a madárzene emberies motívumaira. 2/4-estől 5/4-es ütemekig találhatunk ritmusképlet-példákat is a madarak zenei világában. Egyik személyes kedvencem, a hazánk tücsökmadainak pergő énekei is elhangzanak. A 3. és a 4. sávban kiderül, hogy a madarak is szokták "transzponálni" dallamaikat, néha egy oktávval feljebb vagy lejjebb szállítják őket, sőt egysoros dallamformákat is produkálnak. Az erre a jelenségre hozott szemléltető példák között szerepel a hazánkban is megtalálható erdei pacsirta (Lullula arborea) és a sárgarigó (Oriolus oriolus) muzsikája. A többsoros strofikus dallamformák ezutáni bemutatása azonban még mindig csak a csúcsok csúcsát készíti elő, mégpedig a remeterigó (Hylocichla guttata) énekét. E madár éneke (számunkra) valós időben csak komplex csicsergésként figyelhető meg. Lelassítva azonban fantasztikus, népdalszerű dallamszerkezetei is elénk tárulnak! Aki nem hiszi, hallgassa meg! A lemez végén a szerző saját és Tóth János operaénekes hangját is "visszagyorsítja", úgy, hogy már el sem lehet dönteni, emberi dúdolást vagy madáréneket hallunk.
![Szőke Péter: A zene eredete és három világa Szőke Péter: A zene eredete és három világa](prae/content/articles/7048.jpg)
Eme jelenségek felfedezése és bemutatása már önmagában csodálatos, azonban elméleti feldolgozásért, rendszerezésért is kiált. Szőke Péter élete munkásságát összefoglaló könyvében (A zene eredete és három világa) ismerteti kidolgozott elméletét. A szerző nem csak bioakusztikusokhoz vagy ornitológusokhoz akart szólni. Ezt az is talán jól szemlélteti, hogy könyvének magva a Magyar Filozófiai Szemle 1978/6. számában megjelent A zene három szférája - a fizikai, az állati és az emberi lét szintjén című tanulmánya alapján fejlődött könyvvé.
Hangsúlyoznom kell azt a pozitívumot is, hogy a könyv magyarázó szövegei nagyrészt könnyen olvashatóak egy tudományokban nem jártas ember számára is. A könyv az alábbi szintézisre jut: "...a legáltalánosabban vett "zene" konkrétan három nagy, különböző és sajátos állapotban, háromféle szerveződési (minőségi) szinten létezik, mégpedig mint:
1. fizikai zeneiség, és a belőle alkalmanként kibontakozó funkció nélküli fizikai zene, az élet előtti és alatti lét szintjén,
2. biológiai zene, döntően a madárzene, mint hangos állati közlőrendszer, az emberi lét alatti és előtti állati lét szintjén,
3. emberi zene, döntően a zene mint művészet, a társadalmi lét szintjén"
Szőke Péter mindvégig fokról fokra haladva érvel és jut el végszintéziséhez. Az első, bennem megragadt (funkciótlan) fizikai zenére jó példa a könyv 5. ábrája: "Szekérkeréktengely nyikorgás egy 12 mp-nyi részletének közel-harmonikus zenei szerkezete (32-szeresére lassítva és 4 oktávval mélyebben ábrázolva) mint a “fizikai zene" megnyilvánulása - lekottázva)". A második, (funkcióval bíró) biológiai zene a már fent ismertetett lemezen is elhangzó, illetve egyéb madárfajok egyre fokozódó zeneiségének bemutatása. A harmadik, (funkcióval bíró és társadalmiasult) emberi zenéről pedig antropológiai- és népdalkutatási tényanyagok segítségével bizonyítja be, hogy közvetlen összeköttetésben áll a madarak biológiai zenéjével, és természetesen mint minden zene, ez is a fizikai zeneiségen alapul. A zene tehát univerzális jelenség, mely biológiailag (madárzene), illetve társadalmilag (emberi zene, majd a későbbi zeneművészet vagy műzene) is funkcionálissá tehető.
Források:
Szőke Péter: Az ismeretlen madárzene, Hungaroton SLPX19347, Bp. 1987.
Szőke Péter: A zene eredete és három világa - Az élet előtti, az állati és az emberi lét szintjén, Magvető, Bp. 1982.
Dr. Ország Mihály: Magyarország madárhangjai - Erdő és nádas, Hungaroton LPX19051, Bp. 1980.
Linkek:
A zene eredete és három világa - a Fidelio cikke Szőke Péterről, 2004-ből
Bioakusztika - Dr. Ország Mihály és Rudolf Kinga ornitomuzikológiai műsora, letölthető archívummal
Szőke Péter Last.fm oldala, életrajzzal
Szőke Péter könyvének tartalomjegyzéke az antikvarium.hu-n
Dr. Ország Mihály Last.fm oldala, életrajzzal
Kapcsolódó cikkek
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
Vetlényi Zsolt FOLYÓÍRÁS című kiállításának kritikai szemléje