2006-ban kezdett érdekelni a madárzene. Dr. Ország Mihály Magyarország madárhangjai - Erdő és nádas című lemezét könnyen meg is találtam egy antikváriumban, ahol az éppen pultnál lévő fiatal emberek felhívták rá a figyelmemet: "Hallottál már madárhangot lelassítva? Nagyon jó kis hangok lesznek úgy belőle!" Majd el is kezdte - elég gyengén utánozni azokat. Mikor hazaértem, rögvest át is vettem a lemezt számítógépre, ahol már kedvemre lassíthattam le a madarak hangját. Eközben az egyik angol irodalom tanárom, Barcsák János szavai is eszembejutottak, aki valamelyik irodalom szemináriumon megosztotta velünk, hogy kisebb korában úgy vélte, a madarak többszörösen gyorsabb életet élnek, mint az emberek. Elgondolása tényleg gyermeki, ugyanakkor teljesen helyes is volt. A lassítások eredménye lenyűgözött. Ez azonban csak a kezdet kezdete volt.

Pár hónappal ezelőtt ismerkedtem meg véletlenül - szintén egy antikváriumon keresztül -, a 14 éve elhunyt Szőke Péter ornitomuzikológus munkásságával, aki gyakorlatilag Dr. Ország Mihály mestere volt. Madárzenei felfedezése és zeneelméleti meglátásai világhírűek - bejárta vele Angliától Oroszországig az egész világot és több külföldi zenetudóssal és ornitológussal együttműködésben rengeteg írást publikált. Itthon azonban - mint ahogy ez oly sokszor előfordul - kevesen ismerik őt. Az ismeretlen madárzene című 1987-es Hungaroton kiadvány hátsó borítóján az alábbi szöveget olvashatjuk: "Ez a különleges hanglemez fedi fel először az ember számára az eddig ismeretlen, igazi madárzene - és általában a madárhang - rejtett és rejtelmes világát. A madárdal ugyanis valójában nem olyan - és maguk a madarak sem olyannak hallják -, mint amilyennek azt az ember az erdőn, a mezőn, a természetben "csicsergésként" érzékeli. Ezt eddig nem tudtuk." Valóban. Számomra teljesen felfoghatatlan volt, hogy Szőke Péter innovatív kísérleteiig az ornitológusok és bioakusztikusok eddig nem foglalkoztak lelassított madárénekkel.



A lemez fokozatosan vezet be minket a madárzenék birodalmába, 9 sávon át. A nem-zenei madárének a madárének mikrostruktúrájának (néha több, mint 150 hang másodpercenként!) általános bemutatása után a 4. sáv hozott meglepetést: Általunk ismert zenei hangközöket hallhatunk bizonyos madarak lelassított énekében: Ilyenek az énekes hattyú (Cygnus cygnus) nagy tercei, a fehér daru (Grus leucogeranus) tiszta kvartjai, a házityúk (Gallus domesticus) valós időben is jól hallható oktáv-ugrásai. A széncinege viszont (Parus maior) az említett hangközök mellett még nagy szextet is tud énekelni, sőt, párjával "hármashangzat-dallamokban" válaszolgatnak egymásnak. A szkeptikusok joggal kérdezhetik: Az rendben, hogy mi lelassítva meghalljuk ezeket az emberies énekeket, de a madarak is "így" észlelik és tanulják meg azokat? Szőke Péter nem viccelt, és kísérlet útján bebizonyította: Igen. Egy általuk kitenyésztett hibrid madárfaj elé ültetett egy pintyet, remélve, hogy meg tudják tanulni a számukra teljesen idegen madárfaj nagyon gyors (néhol 150 trillaváltás másodpercenként) énekét. Sikerrel jártak. A hibrid fióka a szupergyors trillákat is tökéletesen vissza tudta adni, így bizonyítván észlelő- és tanulóképességét is.



A B oldal 9 sávja hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb példákat hoz a madárzene emberies motívumaira. 2/4-estől 5/4-es ütemekig találhatunk ritmusképlet-példákat is a madarak zenei világában. Egyik személyes kedvencem, a hazánk tücsökmadainak pergő énekei is elhangzanak. A 3. és a 4. sávban kiderül, hogy a madarak is szokták "transzponálni" dallamaikat, néha egy oktávval feljebb vagy lejjebb szállítják őket, sőt egysoros dallamformákat is produkálnak. Az erre a jelenségre hozott szemléltető példák között szerepel a hazánkban is megtalálható erdei pacsirta (Lullula arborea) és a sárgarigó (Oriolus oriolus) muzsikája. A többsoros strofikus dallamformák ezutáni bemutatása azonban még mindig csak a csúcsok csúcsát készíti elő, mégpedig a remeterigó (Hylocichla guttata) énekét. E madár éneke (számunkra) valós időben csak komplex csicsergésként figyelhető meg. Lelassítva azonban fantasztikus, népdalszerű dallamszerkezetei is elénk tárulnak! Aki nem hiszi, hallgassa meg! A lemez végén a szerző saját és Tóth János operaénekes hangját is "visszagyorsítja", úgy, hogy már el sem lehet dönteni, emberi dúdolást vagy madáréneket hallunk.



Eme jelenségek felfedezése és bemutatása már önmagában csodálatos, azonban elméleti feldolgozásért, rendszerezésért is kiált. Szőke Péter élete munkásságát összefoglaló könyvében (A zene eredete és három világa) ismerteti kidolgozott elméletét. A szerző nem csak bioakusztikusokhoz vagy ornitológusokhoz akart szólni. Ezt az is talán jól szemlélteti, hogy könyvének magva a Magyar Filozófiai Szemle 1978/6. számában megjelent A zene három szférája - a fizikai, az állati és az emberi lét szintjén című tanulmánya alapján fejlődött könyvvé.

Hangsúlyoznom kell azt a pozitívumot is, hogy a könyv magyarázó szövegei nagyrészt könnyen olvashatóak egy tudományokban nem jártas ember számára is. A könyv az alábbi szintézisre jut: "...a legáltalánosabban vett "zene" konkrétan három nagy, különböző és sajátos állapotban, háromféle szerveződési (minőségi) szinten létezik, mégpedig mint:
1. fizikai zeneiség, és a belőle alkalmanként kibontakozó funkció nélküli fizikai zene, az élet előtti és alatti lét szintjén,
2. biológiai zene, döntően a madárzene, mint hangos állati közlőrendszer, az emberi lét alatti és előtti állati lét szintjén,
3. emberi zene, döntően a zene mint művészet, a társadalmi lét szintjén"

Szőke Péter mindvégig fokról fokra haladva érvel és jut el végszintéziséhez. Az első, bennem megragadt (funkciótlan) fizikai zenére jó példa a könyv 5. ábrája: "Szekérkeréktengely nyikorgás egy 12 mp-nyi részletének közel-harmonikus zenei szerkezete (32-szeresére lassítva és 4 oktávval mélyebben ábrázolva) mint a “fizikai zene" megnyilvánulása - lekottázva)". A második, (funkcióval bíró) biológiai zene a már fent ismertetett lemezen is elhangzó, illetve egyéb madárfajok egyre fokozódó zeneiségének bemutatása. A harmadik, (funkcióval bíró és társadalmiasult) emberi zenéről pedig antropológiai- és népdalkutatási tényanyagok segítségével bizonyítja be, hogy közvetlen összeköttetésben áll a madarak biológiai zenéjével, és természetesen mint minden zene, ez is a fizikai zeneiségen alapul. A zene tehát univerzális jelenség, mely biológiailag (madárzene), illetve társadalmilag (emberi zene, majd a későbbi zeneművészet vagy műzene) is funkcionálissá tehető.



Források:

Szőke Péter: Az ismeretlen madárzene, Hungaroton SLPX19347, Bp. 1987.
Szőke Péter: A zene eredete és három világa - Az élet előtti, az állati és az emberi lét szintjén, Magvető, Bp. 1982.
Dr. Ország Mihály: Magyarország madárhangjai - Erdő és nádas, Hungaroton LPX19051, Bp. 1980.


Linkek:

A zene eredete és három világa - a Fidelio cikke Szőke Péterről, 2004-ből
Bioakusztika - Dr. Ország Mihály és Rudolf Kinga ornitomuzikológiai műsora, letölthető archívummal
Szőke Péter Last.fm oldala, életrajzzal
Szőke Péter könyvének tartalomjegyzéke az antikvarium.hu-n
Dr. Ország Mihály Last.fm oldala, életrajzzal