Az intézmény tájékoztatása szerint a János vitézt, a Petőfi-emlékév kapcsán, a bábszínház felkérésére állította színpadra a rendező.

Vidovszky György az eredeti szöveggel dolgozott, de a mennyiségét Tóth Réka Ágnes dramaturggal csökkentette. A mű fő vezérfonalait azonban tisztelettel kezelte, hiszen, mint vallja "az eredeti üzenetek ma is ugyanolyan érvényesek, mint 1844-ben".

Ugyanakkor nem egy sokadik "klasszikus", sematikus János vitéz-feldolgozást akart készíteni. A főhős maga meséli el a vele történteket, a játék helyszínül pedig a képzeletbeli Petőfi utcai Iluska mosoda szolgál. A díszletet több tucat mosógép alkotja, amelyet olyan színpadi trükkökkel, mint a fénytechnika vagy a kellékek elhelyezése használnak ki. A terveket Mátravölgyi Ákos készítette.

A rendező így a fókuszt sokkal inkább arra helyezte, hogy a gyerekek fejében, képzeletében szülessen meg a történet a szöveg erejének köszönhetően.

Vidovszky György szerint Petőfi Sándor gyönyörű soraival a legtöbb gyerek-nézőnek ez lesz az első találkozása, ezért ennek játékosan kell történnie, hogy úgy emlékezzenek az elhangzott verssorokra, mint "egy fiatal, friss költő alkotására". Hiszen, mint vallja, "bár stílusában régies, de gondolkodásában rendkívül modern történet a János vitéz".

A darab két legfontosabb üzenete a mai gyerekek számára, hogy az élet legfontosabb vezérlőelve a szeretet, illetve hogy a tetteinek következményeit mindenkinek vállalnia kell, ahogy Kukorica Jancsi is tette, amikor elveszítette a nyájat. Lehet, hogy az élet sok lemondással jár, de fontos, hogy ne "sumákolással" teljen - vallja a rendező.

Az előadás fontos eleme az élőzene, amely olykor domináns hangzásával segíti az érzelmek fokozását, máskor klasszikus zenei stílusban kíséri az előadást. Néhány megzenésített Petőfi-vers részlet is elhangzik az előadásban, amelyek nemcsak az elbeszélést színesítik, hanem segítik az azonosulást is.

A rendező szerint, azért jó ötlet a János vitézt további Petőfi-versekkel kiegészíteni, mert "a sok leírást termékenyen gazdagítják ezek a találó idézetek, mélyítik a főhősök gondolatait, érzelmeit" - fogalmazott.

A darab zeneszerzője Monori András, a mozgástervezője pedig Gyevi-Bíró Eszter. Az előadás szereplői Bárnai Péter vendég színész, Horgas Ráhel egyetemi hallgató, Kőmíves Csongor és Szörényi Júlia.

Kép forrása: ciroka.hu