Február 16-án az egyik legismertebb gyerekkönyvíró, Berg Judit volt a podcast vendége, akinek rengeteg könyve jelent már meg az egészen kicsiknek szóló Maszat-sorozattól kezdve a kisiskolások egyik kedvencének számító Rumini regényeken át a kamaszoknak szóló krimikig. Az adás elején a káoszról kérdezi őt Vinczellér Katalin. Az írónő igyekszik mindennek a pozitív oldalát megragadni, így a káoszban is fel tudja fedezni a szabadságot és a lehetőségek tárházát, ami a regényírás során alakul, formálódik, rendeződik. Ennek kapcsán sok érdekes részlet kiderül a történetek születéséről: mindig van egy keret, meghatározott univerzum, de azon belül nagy a mozgástér, és sok a váratlanul felbukkanó gondolat, néha őt magát is meglepik a saját ötletei, amit nagyon szeret, mert van, hogy ezek közül egyik-másik akár az egész történetet átszövő motívummá épülhet. A dinamikus történetalkotásban mindig van egy pont, amikor a szerteágazó gondolatfolyam egyszer csak összeáll, és lesz egy jól látható íve, strukturáltsága. „A káosz az átlátható rendezetlenség” – mondja Berg Judit, mellyel arra is utal, hogy történeteiben kialakított világoknak is megvan a maguk törvénye és ok-okozati összefüggése.

Íróként fő missziójának azt tekinti, hogy a gyerekek a történetein keresztül megismerhessék és megérthessék a körülöttük lévő világot, a saját életüket, és merjenek bátrak és szabadok lenni. Fontosnak tartja, hogy a regényeiben megjelenő világszeletet mindig hitelesen mutassa be. A merészség és ravaszság fontos tulajdonsága a szereplőinek, akik bátrak, és fittyet hánynak a veszélyre, ezzel közvetlenné, szimpatikussá válnak a gyerekeknek. Az írónő ezzel a dramaturgiai megoldással is közelebb hozza a szabadság érzését ifjú olvasóinak.

Sok más alkotóhoz hasonlóan Berg Judit is megtapasztalta már egy-egy regény megírása után a ’kiégés’ állapotát. Az adásban erről a témáról is nyíltan, őszintén beszél. „A legnehezebb az, hogy az ember elfogadja, egy ideig nem csinál semmit…” llyenkor néha újraolvassa korábbi műveit is, mely segít visszaidézni az érzést, hogy képes jót alkotni. Jólesik hallgatni, milyen elszánt és alapos, amikor a készülő szövegekhez információkat, tényeket gyűjt. A Drifter kötet írásánál például egy igazi hacker segített neki eligazodni az online világ sötétebb bugyraiban, most pedig kvantum- és metafizikát olvas, Einstein elméleteit kutatja, hogy elegendő háttérinformációja legyen a következő rész megírásához. Az írónő azt is elmondta, úgy tudja hitelesen ábrázolni a mindenkori olvasók számára a szereplők világát, hogy csupán kevés szleng kifejezést használ, mert az aktuális divathullám által létrehozott szavak néhány év múlva elavulnak. „Az igazi mesterség, hogy úgy fogalmazzam meg az élőnyelvinek szánt szöveget, hogy az úgy hangozzon, mintha valaki tényleg mondta volna, de sosem ugyanaz, mint amit tényleg kimondanánk."

„Miért mostohagyerek a gyerekirodalom?” – kérdezi ezután Vinczellér Katalin, és már az apró hatásszünetből is érezhető, fontos téma kerül terítékre a következő percekben. A szerző személyes tapasztalata, hogy sokan lenézik a gyerekirodalmat, és egyáltalán nem tartják valódi irodalmi alkotásnak a gyerekkönyveket. Sajnos a hétköznapokban is hallott már olyan megnyilvánulásokat, hogy a gyerekeknek könnyű írni, kevesebb szakértelem, kevesebb gondolat is elég hozzá, hiszen a kicsiknek még bármi jó. Pedig pont az ellenkezője igaz, a gyerekeknek a legjobbat kell adni, irodalomból is. Nagyon is fontos, hogy egy történet pontosan és érthetően legyen megírva, ne gügyögjön, gördülékenyen olvasható legyen. A lehetőségek alapos végiggondolása és a megfelelő nyelvi regiszterek használata további fontos tényezők – ezek nélkül az izgalmas történet silánnyá válik. Márpedig a ténnyel, mely szerint a gyerekek a minőségi regények és mesék olvasásával fognak felnőttként igényes, értő olvasóvá válni, mind az írónő, mind pedig lelkes kérdezője egyetért. "A maximumot kell kihozni magamból, akkor is, ha oldalanként egy mondatot tartalmazó Maszat-könyvet írok" - mondja Berg Judit. Később a szövegeiben is megjelenő határozott értékrendjéről beszél még, ami a mai megosztott világban is egyértelmű, és amit így összegez: „én a szeretetben, az elfogadásban, a megértésben és a toleranciában hiszek”. 

Képek forrása: Berg Judit weboldala, Pagony weboldal