A darabot a Kelet-Nyugati Alkotóműhely tagjai adják elő, Gaál Attila Csaba és Szabó Sebestyén László szereplésével. Olyan közösség, amelyik nem kizárólag a színház nézőpontjából tekint rá a művészetre, hanem magát az alkotófolyamatot és a megismerést tartja fontosnak. Több szempontból is nagyon színes társaság gyűlt itt össze: kulturális sokszínűség és határokon átívelő közös gondolkodás jellemzi. Nem akarnak beleragadni egyetlen nézőpontba, nem akarják a Kelet és Nyugat metonímiáját követni, hanem saját magukból akarnak kiindulni, két világot összekötő rendszert képviselnek.

A rendezés egy profán köntösbe bújtatott vallási hitvitának indul, végül az ideológiákról szól, arról, hogy egy világnézet önmagában hogyan képes felülírni az ember értékrendjét, és hogyan lesz fontosabb az emberségnél a meggyőződés. Az előadás szövege szépen illeszkedik Sütő András drámájához, néhány ponton mégis új utakat keres. Szatirikusabban, profán módon fogja meg a történetet, még egy csavart tesz bele, az eredetihez képest. Ezzel formálja saját képére a darabot, és illeszti bele a mai világba. A teleshopreklám is ilyen színpadi elem, és nagyon erőteljes kezdést hoz. Búcsúcédulákat árulnak benne, nem is akárhogyan: kettőt egy áráért. „Ha a garas a ládába csörren, a lélek rögtön a mennybe röppen!” Ezzel a képpel egyből megmutatják a produkció által képviselt irányt. A vallási vita többek között a katolikus búcsúcédulákkal kezdődött, az egyház kapitalizálódásával, ez ellen jött létre a reformáció, ami végül önmaga is egy hegemón erővé vált, és a belőle kinövő ellentmondásokat ugyanúgy elnyomta, mint előtte a katolicizmus őket az inkvizíció által.

Sütő András életében nagyon fontos volt ez a mű, így tudta ugyanis kimondani korának visszásságait, amire csak egy ilyen 16. századi történetbe bújtatott aktualitáson keresztül lehetett reflektálni. Így tudott csatornát nyitni az ellentmondásokkal teli, Ceaușescu által irányított világra, anélkül, hogy cenzúrázták volna gondolatait. Ezért van jelentősége ennek a darabnak ma is, mivel ellentmondások és visszásságok mindig akadnak. Ahogyan a mai magyar helyzet is inkább erős polarizáltságról szól, semmint közös együttműködésről. Voltak és lesznek megrögzült eszmék, amikkel szembe kell menni és küzdeni kell a szabadságért.

Az előadás díszletének vallásos motívumai, melyek közben világi hatást keltenek, szoros párhuzamban állnak a történettel. Öt darab festett plexilap a háttér, amelyek kicsúcsosodó tetejükkel egy oltárra emlékeztetnek, együtt pedig templomok ikonosztázának hatását keltik. Végig fontos szerepük lesz, hol táblaként, hol pedig börtönként funkcionálnak, latin feliratok találhatók rajtuk, vagy éppen a szereplők mondatait hivatottak vizuálisan is megerősíteni. Továbbra is csak ráerősít a vallás profán kezelésére, hogy a felfestett kereszteket hosszan és alaposan lemossák, jelezve ezzel is, hogy a darab témája nem kizárólagosan a vallás, hanem éppen annak továbbgondolása, és a nagy egész helyett, az egyén helyzetére való koncentrálás. Itt valami többről van szó, mint egy dogmákkal átitatott rendszerről, itt maga az ember a fő téma. 

A színészek úgy játszanak végig a mélyen vallásos és a profánul szatirikus elemekkel, hogy szinte észre sem vesszük a váltást. Végig vallásos, történeti keretben tartják a cselekményt, amiből újra és újra kitekintenek egy pillanatra, hogy megmutassák a helyzet valódi visszásságait.

Ebből a bő két órából megtudhatjuk, hogyan képes az ideológia önmagában felülírni az ember értékrendjét, és hogyan lesznek barátokból ellenségek. Hogyan lesz a kezdetben még marginalizált pozícióban lévő, az inkvizícióval szemben álló Kálvin Jánosból egy olyan, vadállattá változott vezető, mint amilyentől ő is menekült korábban. Mindez csak azért, mert ő lett az új normákat képviselő eszme vezetője, akit Genfben már mindenki követ. Az új próféta is visszaélt a hatalommal, amely ellen egyszer fellázadt. A darab újbóli feldolgozása felhívja a figyelmet arra, hogy az ember egyéni és társadalmi szerepének kettősségéről ma is ugyanúgy érvényes, és kell is beszélni.

Sütő András: Csillag a máglyán
Anti-tézisdráma
Színészek:
Kálvin János – Gaál Attila Csaba
Szervét Mihály – Szabó Sebestyén László
Fárel – Márton Csaba Marcell
Ory Főinkvizítor – Pável Réka
Idelette – Vincze Erika
Hitnyomozó - De la Fontaine – Székhelyi Dániel
Veronika – Ágh Barbara
Perrin – Szilvai Balázs
Figura – Rákosy-Létmányi Anikó
Erőszak – Szigeti Bálint
Díszlettervező: Hajdu Levente Zsigmond
Jelmeztervező: Óvári Panka, Huszár Kató
Dramaturg: Szigeti Bálint
Rendezőasszisztens: Tóth Barbara
Rendező: Létmányi Attila
Bemutató: 2021. december 19.
Déryné Központ
Fotó: Balázs Boglárka