Az 1880-ban épült Gizella Malom, jó minőségű magyar búza feldolgozásának köszönhetően nem csak Budapestet látta el, hanem Ausztriába, Angliába, Németországba, Törökországba, Brazíliába és Dél-Afrikába is exportált. Nevét, az alapító fiának, Krausz Lajos gyönyörű, ám vagyontalan szerelméről, Dálnoki Gizelláról kapta. A Malom a háborút követően nagyjából 20 évig működött még, majd a 60-as években végleg bezárták. Később, a 80-as években raktárként funkcionált, majd a 2000-es évek elején egy német beruházó vállalkozott az épületkomplexum rehabilitációjára. A 2008-as válság miatt ugyan félbe kellett hagyni a munkálatokat, de 2016-ra az Optinvest Zrt. ingatlanfejlesztő cég már loft lakás programként értékesítette az épületben található 133 ingatlant. 

Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény 

A loft mint népszerű ingatlantrend az 1970-es évek Angliájából eredeztethető; mivel a brit iparvárosokban jelentős számban zártak be gyárakat, megjelent a beruházói igény, valamint lehetőség arra, hogy ezek az üres terek lakóépületekként éledjenek újjá. A loft lakásokat stílusjegyeikben a nagy belmagasság, valamint a nyers burkolati elemek láttatása; a vas, acél, üveg, tégla és beton jellemzi leginkább. 

A Gizella Malom belső tereinek átalakítása során több részletet is megőriztek az épület eredeti karakteréből; a nyerstégla falak, a mennyezeten futó fa gerendák, valamint a magas beltér, mind az ipari múltra emlékeztetnek. A malom faszerkezetes belső terét az átépítés során tűzvédelmi okokból sajnálatos módon nem lehetett megtartani, így az épület külső váza maradhatott csak meg, belül pedig teljesen új épület formálódott. 

Fotó: Optinvest.eu

Fotó: TimeLessDesign

A több mint 130 éves monumentális épület belsejében egy átrium található, ahol az ötletadó Kállai Katalin javaslatára – aki egyébként maga is lakástulajdonos a házban – alakították ki az Átrium Galériát, amely kortárs magyar alkotásoknak ad teret. 

Körben, az átrium folyosóra néző falain 19 üres keret található. Bár nem tudni pontosan, hogy ki és miért helyezte el a kereteket, de valószínűsíthető, hogy díszítés céljából kerültek fel a falakra. A keretek kihasználásával kapcsolatban a lakóközösség több kezdeményezéssel állt elő. Az első gondolat az volt, hogy a keretekbe néhány, a Malomról készült archív fotót állítanak ki. Ezután arra érkezett javaslat, hogy magyar – első sorban szecessziós és avantgárd – festmények reprodukciói kerüljenek a meglévő keretekbe, majd a továbbiakban született csak meg a végső elképzelés, miszerint magyar kortárs festők munkái legyenek kiállítva a Galériában. 

Fotó: a szerző

A lakóközösség lelkesen fogadta az ötletet és hamar kialakult egy szponzorációs rendszer is, amelynek köszönhetően mára 9 festmény és egy plasztika is a galéria részét képezi. Arról, hogy milyen festmények kerüljenek a kiállítótérbe, a tárlat kurátora, Szurcsik József Munkácsy-díjas festőművész, az MKE rektorhelyettese, valamint a Számvizsgáló Bizottság és a szponzorok döntenek. 

A Galéria nem titkolt törekvése, hogy a magyar kortárs festészet teljesítményeinek minél szélesebb spektrumát sorakoztassa fel. 

A legújabb festmény, Gulyás Andrea Katalin: Error című képének felavatására november 18-án, csütörtökön kerül sor az Átrium Galériában. 

A képavató Facebook eseménye az alábbi linken érhető el: https://www.facebook.com/events/3049857085273539/?ref=newsfeed

Fotó: Kállai Katalin 

Nyitókép forrása: Optinvest Zrt. 
Fekvő kép forrása a főoldalon: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény
Facebook kép forrása: TimeLessDesign