Az új kötet bemutatása kapcsán a népmesék gyerekekre gyakorolt hatása állt a beszélgetés középpontjában. A nemzetközi mesemondó, Zalka Csenge Virág már a hároméves korosztálynak is ajánlja a népmeséket, főként az állatmeséket. A szerző azt javasolja a felolvasó pedagógusoknak, szülőknek, hogy a mesék felolvasását mindig előzze meg egy "előolvasás", amelyből kiderül, hogyan van kontextusba helyezve egy-egy bántó cselekedet, vagy miképpen jelenik meg a gonosz (sárkány, boszorkány). Ami nem komfortos a mesemondónak, azt másképpen kell mesélni, feloldást kell találni.

A klasszikus magyar népmesei gonoszok a világ legtöbb történetében inkább pozitív szereplőként jelennek meg. Fontos, hogy a gyerekek sok hazai mesét halljanak, de az szintén lényeges, hogy más népek történeteivel is megismerkedjenek, hiszen ez érdeklődést kelt, empátiát épít. 

Mivel az élőszavas mesemondás inkább párbeszéd, mint előadás, a neves mesemondó mindig megmagyarázza a hallgatóság számára az ismeretlen tájszavakat, ezáltal lehetőség nyílik a szókincsbővítésre is.

A külföldi mesemondó fesztiválokon és konferenciákon rendszeresen résztvevő mesegyűjtő jelentős szerepet vállalt a Világszép Alapítvány mesemondó programjában is. Boldizsár Ildikó és Bajzáth Mária után 2016 óta Zalka Csenge Virág vezeti a szervezet önkéntes mesemondó csapatát. A program jelentőségéről az alapítvány elnöke, Marton Kriszta mesélt, aki hangsúlyozta, hogy ez nem terápia, csupán az esti mese élményét szeretné megadni az otthonban élő gyerekek számára. Az önkéntes mesemondók egy négy napos képzés keretében sajátítják el a történetmesélést. A résztvevők a gyermekotthoni lét szépségeibe és várható nehézségeibe egyaránt betekintést nyernek, a későbbiekben pedig egy Zalka Csenge Virág által válogatott, korosztályonként és témánként csoportosított mesetárat kapnak. Ezek a mesék az alapítvány nyári táborainak foglalkozásait is átszövik, legyen az kézműves foglalkozás, vagy éppen kirándulás.

A Törpeszarvas és a déli álom című kötet anyaga ezeknek az esti mesés foglalkozásoknak a kópétörténeteiből állt össze. A szerző által kedvelt lázadó kópé karakter, a trickster archetípusa a világ összes mesekincsében megtalálható. A hős és a gonosz közötti átmenet, amolyan többet ésszel, mint erővel típus, akárcsak magyar mesei figurák közül a ravasz róka, Lúdas Matyi, vagy esetenként Mátyás király. „Tesztelik a társadalom és a jó ízlés határait. Jelzik nekünk, hogyan működik a világ, és miért éppen így” - mondja Zalka Csenge Virág. A kötet címében szereplő jávai kancsil, vagyis a törpeszarvas egy valóban létező állat, az ázsiai népmesék klasszikus trickstere, akivel az otthonban nevelkedő gyerekek jól tudnak azonosulni: kicsi, gyenge élőlény a tápláléklánc alján, aki mégis képes győzedelmeskedni és kicselezni a nagyobb állatokat.

A könyv illusztrátora, Bertóthy Ágnes a különféle kultúrákhoz illeszkedő szín- és állatvilágot jelenített meg rajzain. A meséket követően azok eredetéről szóló kulisszatitkokra is fény derül, számot tartva a felnőtt olvasók érdeklődésére. A mesemondó tapasztalata szerint a mesékben szereplő apró állatok közül szinte mindig a törpeszarvasnak van a legnagyobb sikere. A Világszép Alapítvány éppen ezért választotta a mesekönyv által ihletett ajándéktárgyak mottójául, hogy „A törpeszarvas az új unikornis”. Ezek megvásárlásával is a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerekeket lehet támogatni.

A beszélgetés megtekinthető itt

Képek forrása: Zalka Csenge Virág facebook oldala