Celler Kiss Tamás második verseskötete, A mérgezett gyalog a FISZ könyvek és a Forum Kiadó közös gondozásában jelent meg 2021 szeptemberében a 92. Ünnepi Könyvhétre. A bemutatót Simon Bettina idézettel nyitotta meg: „beszéltem, ahogy a bútorok beszélnek”, a lényeg alatt a por című szöveg sorait kiemelve. Elsőként az merült fel, hogy számos versben tematizálja a szerző a beszédet, a beszélést. Simon Bettina arról kérdezte a Celler Kisst, hogy jelenleg a hallgatás vagy a beszéd aktusa a meghatározóbb számára. Elmondása szerint a hétköznapokban általában is hallgatni szokott, mondanivalóját a verseken keresztül közli, és ez a hallgatás most, a kötet megjelenése után megnyugvással egészül ki.

Korábban úgy gondolta, hogy a versek helyett a prózaírás felé szeretne elmozdulni, hogy első, Anyaméh című verseskötete után váratlan irányból közelítve a témáihoz, egy másik műnemben alkosson. A váratlanság és az újítás azért is fontos számára, hogy ezzel is leküzdje a kettős kiadásból adódó nehézségeket, beleértve a kötet magyarországi terjesztését. Többek között ezt szolgálja A mérgezett gyalog erős illusztratív jellege, hiszen így a könyvtárgy azok számára is figyelemfelkeltő lehet, akik nem ismerik eddigi munkásságát.

Az Anyaméhben Celler Kiss Tamás – amint az a címből is látszik – többször az anyaképhez kapcsolódó versekben szólalt meg, A mérgezett gyalogban sokkal inkább egy apa figurája domborodik ki. A szerző ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az anya-apa perspektíva felől induló olvasatok csak egy-egy lehetséges értelmezési szálat görgetnek, ezáltal azonban számos más dimenzió elsikkadhat. Hozzátette, hogy semmiképpen nem kérheti számon az olvasatot a befogadóktól, csupán az e mögött húzódó számos jelentésre szeretné felhívni a figyelmet. Annál is inkább, mivel az apa perspektíva a kötet egyik átfogó narratívája, amely maga alá gyűjti a többi fontos motívumot, például a többször megjelenő hétköznapi tárgyakat vagy a víz szimbólumát.

Celler Kiss elmesélte, hogy a kéziratot a megjelenés előtt édesapjának is odaadta elolvasásra, hiszen szerinte a költő a versek megírásával nem csak saját magát, de a hozzá közel álló személyeket is „vásárra viheti”, különösen egy családi vonatkozásokra is építő kötet révén. Véleménye szerint az emberi dimenziót sokkal inkább figyelembe kell venni egy ilyen típusú könyv esetében.

Majd elmesélte, hogy édesapja az olvasást követően a kéziratot Gion Nándor vajdasági íróval hozta kapcsolatba a stilisztika és a versnyelv miatt. A mérgezett gyalog a családtörténet kapcsán arra tesz kísérletet, hogy előtérbe helyezze a transzgenerációs szemléletet. Ennek érzékeltetésére felolvasott a kötetből – elhangzottak a séta, a rend elgondolása, egy sötét zsákban, valamint a magasugró panasza arról, hogy valami másnak született és a legnagyobb világosság című szövegek.

A kötet fő szervezőeleme, a sakk számos ponton okozott kihívást a szerzőnek, annak ellenére, hogy struktúraformáló ereje révén biztonságot is nyújtott. Celler Kiss szerint ugyanis nehéz lehet felfejteni, hogy a kötet versei lényegében egy sakkjátszma lépései, ezért az első oldalon tisztáznia kellett, hogy mi is az a mérgezett gyalog, amely fogalom a sakk egyik bábujának lehetséges pozíciójára vonatkozik. Kiemelte, hogy a sakkot mégis első sorban játéknak tartja, amit még ma is rengeteg ember játszik, például az az idős ember is a mobilján, akit a szerző egy útja során látott, ez megerősítette abban, hogy reális koncepció lehet a sakkmotívumokból való építkezés.

A szülőföld témaköre a beszélgetés második felében került elő, Celler Kiss szerint sok vajdasági szerzőt éri az a nyomás, hogy muszáj írnia a 20. század délszláv háborúiról. Kiemelte, hogy ezzel sok esetben erősödik az a percepció, amely egzotikumjelleg társít a vajdasági irodalom háborús témáihoz.

A férfimunka című vers felolvasása után a szerző elmondta, hogy a kötet megírása idején a megidézett családi történetek, emlékek hálóiba húzódott vissza, és hogy ezek verssé formálásában sokat segített a 2019-ben elnyert Móricz Zsigmond-ösztöndíj. Simon Bettina végezetül arról kérdezte a szerzőt, hogy miért vette fel szerzői névként a Celler vezetéknevet. A válasz visszakapcsolta a beszélgetést Celler Kiss Tamás első kötetéhez, az Anyaméhhez, mivel elmondta, hogy egyszerűen édesanyja leánykori nevét választotta.

Fotó: Oláh Gergely Máté