Mandulka egy (feltehetően) több száz éves, gyereklelkű manónéni, aki imád hintázni, sapkát kötögetni, és gombafedeles házikójában vendégül látni a manótestvéreket, Borsót és Tóbiást. Hármasban készülődnek az ünnepekre, szaloncukrot, befőttet és angyalszárnyú képeslapot készítenek, Luca napi búzát nevelnek és mézeskalácsot sütnek, de nem hagyományos szaggatóval! Ennek a karácsonyi sütiformának ugyanis teve, elefánt, kishajó és pálmafa is van az oldalain, nem csupán csengettyű és fenyőág. Éppen olyan atipikus, mint a Rutkai Bori által megálmodott, ünnepváró kék-zöld univerzum, legújabb mesekönyvében, a Mandulka és a Karácsonyvárban.

A Pagony Kiadó gondozásában megjelent könyvhöz egy teljes albumra való zenei anyag is elkészült, ami CD-n kívül egyéb zenei platformokon is elérhető. Ezek a dalok éppúgy beékelődnek az ünnepi manókészülődésbe, mint Mandulka gyerekkori, Karácsonyvárban hallott titkos meséi, és különleges adventi naptárrá állnak össze. Kerettörténet, mesék és dalszövegek hármasát a szerzőnő érzéki-játékos poétikája köti össze, amely gyereknek és felnőttnek egyaránt teret enged az ünnep legtágabb értelemben vett imaginációjára. Az egyedi hangulatú jelzők („rézszínű brokátterítővel letakart asztalokon”), hasonlatok („mintha egy hatalmas, sötétkék dióban lengene egy végtelen nagy fa ágán a csillagerdőben”), és képek („mesével töltött szaloncukor”) tobzódása lírai szépséggel itatja át a mesevilágot, a játékosság és a humor pedig közelebb viszi mindezt a célközönséghez, ami jelen esetben az 5-10 éves korcsoport.

A zeneszámokban több szinten is tetten érhető a játékosság. A dalszövegekben nyelvi leleménnyé válik rím és direkt rímtelenség, szabályszerűtlen prozódia és irónia, vagy éppen maga a dalok címe (Hó Ló, Sárkányszánkó, Rántotta Szántotta). A számok hangzásvilága többféle stílusból tevődik össze, a visszatérő klezmeren kívül a beat, a fúziós jazz, vagy a funk is megjelenik, aztán a reggae-be egyszeriben beúszik a Hull a pelyhes motívum. A váratlan tempóváltások, a gyerekdalokban egyáltalán nem szokványos akkordváltások, a hangszerekkel történő hangutánzás (hóesés, szánkózás, lópaták dobogása), és a teljesen egyedi előadásmód emelik ki a Rutkai Bori Bandát a kortárs gyerekzenekarok közül. Koncertjeik pedig valóságos látványszínházi kuriózumok.

A szürrealitás határát súroló gyönyörű Rutkai-illusztrációk szintén összecsengenek a zenei szövettel és az álomszerű meseszövéssel. Első ránézésre gyerekrajzoknak tűnnek a képek, egy-egy furcsa részlettel fűszerezve, mint amilyen Mandulka anyó hópehely szempillája, a jégkorcsolyát viselő karácsonyfa, a horgonnyal tetovált télapó, vagy kedvencem, az angyalszárnyat formázó kéz-Betlehem, tenyerében a jászollal. Mindez a kék és a zöld árnyalatok dominanciájával, ami már a könyvborítón is megjelenik. Mintha kissé megfakult festmények lennének ezek a képek, illeszkedve a tizenöt történetből áradó, múltidéző hangulathoz, illetve a dalok nosztalgiájához.

A Rutkai Bori-féle adventuniverzum a Karácsonyvár mesében csúcsosodik ki leginkább, ahol minden szobában más és más téli csoda kel életre, egyikben a hóesést készítik elő a manótündérek, a másikban jégcirkusz működik, de található ott téliálom-szoba, „porcukorba mártott hókiflihold”, és mindenek fölött szerető családi fészek, varázsmesekönyvvel. Éppen olyannal, mint amilyen a Mandulka és a Karácsonyvár, ahol bár minden megjelenik az ünnepi készülődés során, de minden egy kicsit másképpen, mint ahogy megszoktuk: az összes érzékszervünket bevonva, kacskaringósan.

2014-ben, Sárkányjárgány címmel jelent meg az első Rutkai Bori Banda CD és könyv, ezt követte 2016-ban a Pizsamátor, 2018-ban az Űrdöngölők, 2020-ban pedig a Zsebtenger, ami az alkotónő első mesekönyve is egyben. A Mandulka és a Karácsonyvár az idei év összművészeti potpourrija, hiszen az artisztika valamennyi ága felvonul körülötte. A meséken, mondókákon, festményeken, dalszövegeken és a leheletfinom, selymes hangú vokális előadáson túl, Rutkai Bori minden vasárnap este a saját maga által horgolt Mandulka bábbal mondja el meséit a közösségi oldalán (Mandulka TV), bemutatja az Adventi Tánckalendárium lépéseit, vagy éppen a Régi Karácsonyok számhoz készült fekete-fehér videóklipben szerepel. Úgy gondolom, ezt a jelenséget nevezik született őstehetségnek.   

Képek: www.facebook.com/rutkaiboribanda