A Goldberger Kollektíva Remete Tibor vezetésével arra vállalkozott, hogy megfogalmazzon az óbudai városfejlesztésben egy olyan kreatív narratívát, amelyre mindenki közös ügyként tud tekinteni. A cél nem más, mint létrehozni egy 21. századi tudásplatformot, ahol érdek és érték egyensúlyának megalkotása kerül fókuszba és amiben minden szereplő megtalálja a saját számításait.

A szakmai nap délutáni beszélgetés-sorozat első része a kreatív város téma köré épült, Tomaj Zsófi fenntarthatósági szakember, Molnár Szabolcs építész, a Paradigma Ariadné társalapítója, Faix Csaba a Budapest Brand vezetője, valamint Soóki-Tóth Gábor várostervező részvételével. A beszélgetés hívószavai az identitás, a fenntarthatóság és a közösség voltak.

Városfejlesztés során az egyik legfontosabb szempont a kerületek identitásának meghatározása. Molnár Szabolcs és Faix Csaba arra hívták fel a figyelmet, hogy ehhez elengedhetetlen ismernünk a városon belüli kisebb szerveződéseket, valamint azt is, hogy milyen tartalmak építhetőek be egy adott kerület szövetébe. Hangsúlyozták, hogy rendkívül fontos az alulról szerveződés, mint stratégia, hiszen egy projekten belül csak így alakulhat ki partnerépítés, később pedig üzletfejlesztés.

Molnár Szabolcs a veszprémi Haszkovó lakótelep projektjével illusztrálta az alulról szerveződő közösségek erejét; a történet jól reprezentálja, hogy kis erőforrásból is el lehet érni nagyobb tömegeket, ha kellő humánerőt invesztálunk egy projektbe. Faix Csaba a Bartók Boulvard, valamint a dzsentrifikálódó VIII. kerület példáján keresztül szemléltette, hogy milyen eredmények érhetőek el a közösség bevonásával.

New York-ban megvalósult a 15 perces város koncepciója: a városon belül olyan mini-városokat hoztak létre, ahol 15 perces távolságban minden szolgáltatás könnyedén elérhető, ezek közül pedig bizonyos városrészeket a kultúra virágoztatott fel – tette hozzá Tomaj Zsófi fenntarthatósági szakember.

Kenyeres István ökológus és biomérnök a beszélgetésbe bekapcsolódva a városi ökoszisztémák rendszerét igyekezett analizálni; meglátása szerint a városi ökoszisztémák létrehozásához először is inkubátorokra van szükség, ahol az együttműködésnek már kialakul egy bizonyos mintázata, amely mintázatot aztán más helyeken is meg lehet valósítani. Ezekből az összeérésekből alakulhat ki később egy pulzáló városi ökoszisztéma.

Hosszútávon azonban nem elhanyagolható a pénzügyi fenntarthatóság kérdése sem. A városfejlesztés során az építészeken és városi szereplőkön kívül a finanszírozók bevonása is elengedhetetlen szempont. Az üzleti szereplők és a vállalati gondolkodás szintén fontos részei a mechanizmusnak; az embereket tehát különböző értékek mentén kell bekapcsolni a fejlesztésbe, hiszen ettől válik fenntarthatóvá egy projekt.

A beszélgetés-sorozat utolsó része az egyetemi innovációt helyezte fókuszba. Dr. Heidegger Tamás, az Óbudai Egyetem kutatója, Balogh-Simon Zsófia, az International Business School Business Centerének vezetője, valamint Dr. Hárskuti János, a Milton Friedman Egyetem vezetője beszélgettek.

A fiatal generáció katalizátor szerepe nem elhanyagolható a fejlesztések során. Élhetőbbé, szerethetőbbé és vonzóbbá tud válni a kerület, ha az egyetemisták is bevonódnak a közös tervezésbe.

A három óbudai egyetem együttműködéséből, közös projektek bedobásával egy merőben új, projekt jellegű narratíva fogalmazódhat meg.

Fotók: Benkő Molnár Fanni