Nem kell szégyenkeznie annak, akinek Iphiklész neve ismeretlenül cseng, hiszen Héraklész féltestvére a legtöbb elbeszélésből, és ezáltal a köztudatból is szinte teljesen kimaradt. Pedig Amphitrüón király és Alkméné fiának szerepe nagyon is jelentősnek mondható, hiszen hűségesen kísérte és segítette fivérét, mi több, leleményessége nélkül Héraklész nem tudta volna legyőzni a hüdrát sem, ami az elhíresült tizenkét próbatétel egyik kulcsfontosságú eseménye volt.

Hogy a mítoszi hagyomány és a sors milyen hálátlan hozzá, azzal Iphiklész – legalábbis Tasnádi történetében – már egészen fiatalon szembesül, amikor is féltestvére az osztály ünnepelt sztárja, akiért a thébai király lánya, a szépséges Megara is rajong, míg ő csak egy hétköznapi srác, csapdába esve testvére (aki ráadásul öt perc különbséggel a kisöccse) árnyékában. Ám az időnként – mindkét fél részéről – felbukkanó testvérféltékenység eltörpül az egész történetet átható testvéri szeretet és összetartozás érzése mellett.

Iphiklész egyébként egy nagyon szerethető krónikás, könnyed humorral, modern nyelvezettel vezet be minket a görög mitológia rejtelmeibe. Az általa elmesélt szituációk (mint például az iskolai feletetés vagy a családi viták), mintegy mellékesen megismertetik velünk az alapvető kultúrtörténeti tudnivalókat, az események előzményeit, a szereplőket, illetve azok egymáshoz fűződő – egyébként meglehetősen szövevényes – kapcsolatait.

A regény egyik legnagyobb érdeme, hogy a mítoszok archetipikus szereplőit és helyszíneit megtartva, mégis teljes mértékben a mai gyerekeknek szánt stílusban képes beszélni emberi erényekről és jellemhibákról, valamint komoly családi kérdésekről és konfliktusokról is: a félrelépés, a házastársi féltékenység vagy a testvérek rivalizálása mind olyan témák, amelyek a modern világunkból is ismerősek lehetnek, mégis, viszonylag kevés gyerekkönyvben jelennek meg ennyire nyílt, erőltetettségtől mentes formában.

A már említett humoros elbeszélői stílus és párbeszédek mellett azonban nem feledkezhetünk meg Felvidéki Miklós zseniális, képregényes illusztrációiról sem, amelyek nem pusztán díszítőelemei, de kiegészítői is a szövegnek. A képkockák egyes esetekben a megértést segítik (mint például Héraklész családfájának ábrázolásával), máskor a szövegre reflektálnak, vagy éppen helyettesítik azt. Mindemellett pedig rendívül szórakoztatóvá és karakteressé is teszik a kötetet.

A regény elsődleges célközönsége – az Abszolút Könyvek sorozat többi tagjához hasonlóan – a 9-12 éves korosztály, de bárki számára remek kikapcsolódást, és nem mellesleg bevezetést jelenthet a görög mitológia kalandos, emberek és istenek intrikáival teli világába. Abszolút ajánlott olvasmány. 

A könyv olvasásélményét Felvidéki Miklós illusztrációi gazdagítják.

Fotó: Pagony