gyerek
Először két prezentációt hallgathattak meg a résztvevők, majd egy rövid szünetet követően műhelyfoglalkozáson vehettek részt. Az első előadó, Vargáné dr. Nagy Anikó a Debreceni Egyetem docense az Érintés és olvasóvá nevelés témában tartott előadásában hazai és nemzetközi kutatások tapasztalatait osztotta meg. Dr. Nagy Anikó a közös családi étkezések szerepével kapcsolatban elmondta, hogy az a gyermek, aki ezt a családi rituálét megélve nő fel, jobban tűri stresszt és lelkileg is egészségesebb. Tudományos kutatások igazolják, hogy
ha egy gyermek ismeri a családja történeteit, ezeket megosztják vele a beszélgetések során, akkor reziliensebbé, magabiztosabbá válik; az intergenerációs történetek szimbolikus problémamegoldási módszerekkel is felruházzák őket.
Hazai kutatások tapasztalatait elemezve Dr. Nagy megállapította, hogy a pedagógus eszköztárának alkalmazkodnia kell a rá bízott gyermekek kulturális hátteréhez: a roma gyerekek több érintést, intenzívebb testkontaktust igényelnek, mint nem roma társaik. A magyar szülők egyértelműen a pedagógus személye alapján választanak, amikor az óvodai preferenciáikat firtatják, vagyis a szereteten, érzelmi kapcsolaton alapuló pedagógus-gyermek viszony a leghangsúlyosabb a szülő számára az óvodai, kisiskoláskori intézményes nevelődés során. Mivel a magyar irodalom roppant gazdag ringatókban, lovagoltatókban, bölcsődalokban, így a játékos környezet megteremtése egyáltalán nem idegen a kultúránkban. James Heckman amerikai közgazdász meghatározó kutatására hivatkozva Dr. Nagy Anikó elmondta: minél korábban, a gyermek minél fiatalabb korában fektetünk be az oktatásába, nevelésébe, annál nagyobb lesz társadalmilag és gazdaságilag is a megtérülés.
A második előadó, Nagy Diána saját módszertanát, gyakorlatát ismertette a jelenlévőkkel. Az általa kidolgozott babageometria lényege, hogy már a legkisebbeknek (és itt akár 1-2 napos babákról beszélünk) meghatározó lehet a fekete-fehér, vonalas és formás könyvekkel való megismerkedés. Az éleslátás kialakulása előtt a kicsik a kontrasztos formákra erőteljes odafordulással reagálnak, érdeklődésüket, fókuszukat hosszan képesek fenntartani. A babák vonalkövetéses szemmozgása megegyezik azzal, ahogy egy a szemünk előtt elhaladó mozgást követünk, illetve ahogy később az olvasás során a szemünk mozog. Nagy Diána könyvei éppen ezért a balról-jobbra irányultságot követik. A vonalakkal, formákkal gazdag könyvecskék motiválhatják a kicsiket a fejük adott irányba fordítására, vagy akár a hason fekvő helyzetben történő fejemelésre és annak megtartására.
A szervezők a műhelyfoglalkozások előtt könyvbemutatóval is készültek. Harmath Artemisz az IGYIC igazgatója az érzéki-játékos lírai irányzat több remek képviselőjét is bemutatta. Hangsúlyozta: a legkisebbeknek készülő könyvek esetében mindig fontos a nyelv performativitása: a nyelvi eseményt testi esemény is kíséri, a versek megváltoztatják a környezetet, és óriási szerepük van a feszültségoldásban. Gróh Ilona, a Ringató-mozgalom elindítója az általa létrehozott zenei nevelési módszerről és az ehhez kapcsolódó könyvekről beszélt.
Fotó: Bach Máté