építészet
2008. 08. 11.
Chile, modernizmus, szociális lakások
Chile építészetének rövid története

Kezdjük a háttérrel: Chilében közel 17 millióan laknak, hosszában akkora, mint Észak-Amerika széltében. Igaz, keskeny, de azért nagy ország. Az épített tájat – mint más gyakori földrengéseknek kitett spanyol-amerikai területeken – az egyszintes épületek jellemezték. A XX. században a vasbeton megjelenésével, és a gazdaság fejlődésével – amit a Peruval és Bolíviával vívott háborúk során megszerzett fontos kikötők és bányászati területek alapoztak meg – megjelentek az első magas épületetek. A balodali vezetés célja az elmaradottságból való kiemelkedés volt. Emiatt a lakások, később a középületek építésének különleges figyelmet szenteltek.
A változó szociális és politikai klímában az állam közvetlenül részt vett a hiányzó infrastruktúra kialakításában és a meglévő fejlesztésében. Az akkori politikai vezetés a modern építészet kifejezésrepertoárjában megtalálta a saját ideológiájának a közvetítő közegét. Az építészek ezért Le Corbusier-t, a Bauhaust, a modernistákat követték.
Chile építészete sohasem szereplelt a kritikai érdeklődés középpontjában. Mexikón és Brazílián kívül a dél-amerikai építészet valójában ismeretlen terep: Oscar Niemayer és Luis Baragán azok az ismertebb alkotók, akikkel a kontinens építészetét azonosíthatjuk. Csupán az 50-es években tűnt fel a nemzetközi szcénán a chilei Emilio Duhart és Sergio Larrain neve. Ők, és nagyszerű munkáik meghatározók az újkori Chile kultúrájában: Duhart például bátran alkalmazta a modernizmus eszközeit és világszemléletét. Az akkor meginduló chilei építészképzés befogadta a modernizmust, és felnevelt egy szellemiségében új nemzedéket. Meg kell említeni Weiner Tibor magyar építészt is, aki a Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. Németországban, Dessauban, a Bauhaus-ban képezte magát tovább, majd 1937-ben Párizsba vándorolt, s végül1939-ben Chilében telepedett le. Tervező építész volt, és később a santiagói egyetemen tanított 1948-as hazatéréséig.
1973 kemény törést hozott Chile történetében: Augusto Pinochet katonai diktatúrája megrekesztette a fejlődést. Fiatal chilei építészek Európába emigráltak. 1989-ben, a diktatúra bukása után ezek az épíítészek visszatértek, és ismét elkezdtek tanítani és dolgozni. Teodoro Fernández, Fernando Pérez Oyarzun, és Rodrigo Pérez de Arce újból megindították a Universidad Católica de Chile építész képzését. A fiatal, tehetséges diákok a diktatúra utáni szabad légkörben a modernista hagyományokból és helyi identitásukból merítve bátor, rendkívüli és szokatlan építészetet kezdeményeztek. Cecilia Puga és Smiljan Radic építészektől már bemutattunk egy-egy házat.
Az alábbi videón három további épülettel kerülhetünk közelebb a
kortárs chilei építészethez. Szociális lakásokat, egy jövőbeli projektet és egy tengerparti nyaralót figyelhetünk meg.
A változó szociális és politikai klímában az állam közvetlenül részt vett a hiányzó infrastruktúra kialakításában és a meglévő fejlesztésében. Az akkori politikai vezetés a modern építészet kifejezésrepertoárjában megtalálta a saját ideológiájának a közvetítő közegét. Az építészek ezért Le Corbusier-t, a Bauhaust, a modernistákat követték.
Emilio Duhart

Emilio Duhart

Emilio Duhart

Emilio Duhart

1973 kemény törést hozott Chile történetében: Augusto Pinochet katonai diktatúrája megrekesztette a fejlődést. Fiatal chilei építészek Európába emigráltak. 1989-ben, a diktatúra bukása után ezek az épíítészek visszatértek, és ismét elkezdtek tanítani és dolgozni. Teodoro Fernández, Fernando Pérez Oyarzun, és Rodrigo Pérez de Arce újból megindították a Universidad Católica de Chile építész képzését. A fiatal, tehetséges diákok a diktatúra utáni szabad légkörben a modernista hagyományokból és helyi identitásukból merítve bátor, rendkívüli és szokatlan építészetet kezdeményeztek. Cecilia Puga és Smiljan Radic építészektől már bemutattunk egy-egy házat.
Az alábbi videón három további épülettel kerülhetünk közelebb a
kortárs chilei építészethez. Szociális lakásokat, egy jövőbeli projektet és egy tengerparti nyaralót figyelhetünk meg.
További írások a rovatból
Pesti Attilával az okosotthonok kérdéseit jártuk körbe
Beszámoló a 18. Velencei Építészeti Biennáléról
Más művészeti ágakról
Sajtótájékoztató az Esterházy alkotóház alakulásáról