PRAE.HU: Mitől lesz egy darab egyszerre gyerek- és felnőttbarát?

Valamennyi gyerekeknek szóló előadásunkat úgy készítjük el, hogy a kicsiket elkísérő felnőttek is élvezzék a közös programot. Mivel felnőttek a rendezők, a gyerekeknek szánt mondanivaló mellett a szülőkre is gondolnak az alkotás során. Épp ezért minden előadásunk úgymond családi előadás is. Az irodalmi alapanyagok kiválasztásánál is figyelünk arra, hogy olyan történeteket válasszunk, amelyekhez mindkét korosztály kapcsolódhat. Végül érdemes megemlíteni a kisgyermekeket. Mivel a fővárosban a Budapest Bábszínház és a Kolibri Színház játszik óvodásoknak elsősorban, onnan van a legnagyobb érdeklődés. Emellett az általános iskola alsó tagozatosai között is népszerű a bábszínház. Ahogy elérik a felső tagozatot a gyerekek, sokszor találkozunk azzal a sztereotip gondolkodással, hogy úgy érzik, kinőtték ezt a műfajt. Pontosan ezért használjuk évek óta a szlogenünket: „a báb nem korosztály, hanem műfaj”. Mert a bábszínház túlmutat a gyerekközönségen is.

PRAE.HU: A műfaj egyik sajátossága az eszközhasználat. A Budapest Bábszínház melyik technikákat részesíti előnyben?

Felvállaltan szándékunk, hogy minden klasszikus bábtechnika repertoáron legyen. Így tudjuk megőrizni a műfaj sokszínűségét. A bunraku, az úgynevezett hátulról mozgatott bábtípus nagy népszerűségnek örvend egész Európában. Ezzel a technikával nálunk is sok előadásban találkozhatnak a nézők. Azért is közkedvelt ez a technika az alkotók körében, mert a mozgató és a báb viszonyát ezen keresztül van a legtöbb lehetőségük megmutatni a színpadon.

PRAE.HU: Bábos vagy élőszereplős előadások állnak a dobogón?

Az ováció és a kasszasiker a jó előadást követi függetlenül attól, hogy bábos vagy élőszereplős. Vannak olyan mesék és irodalmi alapanyagok, amelyek vonzzák az élő személy és báb találkozását a színpadon. Ezekben az esetekben több dimenziót tud megnyitni az alkotó, mintha csak homogén bábmozgatást alkalmazna. Valamint az élő embernek és a báb találkozásának van egy izgalma, szürrealitása, amit nagyon jól tudunk alkalmazni az előadásokban.

PRAE.HU: Pályád fontos része az oktatás, így látod a színésznövendékek nyitottságát vagy zárkózottságát a bábbal szemben. Hogyan viszonyulnak a mai színésznövendékek a műfajhoz?

Osztályomnak ez az utolsó éve az egyetemen, most fognak diplomázni. A képzésük része a kötelező vidéki bábszínházi gyakorlat, ahol megismerkedhetnek az ország különböző alkotói közösségeivel. Nagyon pozitív visszajelzéseket kaptam a hallgatókat illetően, szívesen dolgoztak velük ezekben a produkciókban. Persze nyilván elfogult vagyok, de tizenkét bábra nyitott és tehetséges fiatal fog végezni, akik közül négyet leszerződtetett a Budapest Bábszínház. Minden társulatnak szüksége van friss, kreatív energiákra. Emellett a báb szakma egy kicsi és zárt közösség, amely összetart, és támogatja egymást. Nagyon örülök, amikor jó előadásokat látok máshol, mert ha jó versenytársai vagyunk egymásnak, az csak előre visz. Ezért rendszeresen fogadunk be vendégelőadásokat, és van egy kétévente megrendezett bábszínházi találkozó Kecskeméten, ahol fontos szakmai beszélgetések, parázsviták zajlanak a műfajról.

PRAE.HU: A bábmozgatás külön mesterség, óriási jelentőséggel bír a technika. Felkészült háttérmunkát követel meg, különösen a bábot tekintve.

A Budapest Bábszínház az egyik legnagyobb értéke a műhelyei és az ott dolgozó bábkészítő kollégák. Minden bábunkat ők készítik az előadásainkhoz, a tudást pedig átörökítik, a mesterek kinevelik az utódjaikat. A színészekkel nagyon szoros és jó kapcsolatuk van, a műfajból kifolyólag egymásra vannak utalva, harmonikus ez a munkakapcsolat. Igyekszünk figyelni arra, hogy minél több bábtervezővel dolgozzunk, hiszen annál szélesebb a vizuális palettája a színháznak. Ugyanakkor meghatározó és állandó alkotótársunk Hoffer Károly, színházunk szerződtetett tervezője.

PRAE.HU: Senki nem tudja pontosan, mit hoz az ősz. Készültök mentőövvel egy esetleges újabb lezárásra?

A bábszínház ősi műfaj, több kell neki egy covidnál, hogy veszélybe kerüljön. (Nevet.) De a báb is, mint minden színházi forma a színpadon működik elsősorban. Hiánypótlásként a lezárások alatt nagyon népszerű volt a Bábfilmszínház csatornánk, ahol tizenkét előadásunkat streameltük. Ez lehetőséget adott, hogy a vidéken vagy külföldön élő nézőkhöz is eljussunk. Egyébként ezt a csatornát megtartjuk akkor is, ha játszhatunk, és szándékunkban áll havonta egy hétvégén műsorra tűzni streamelőadásokat, hogy távolabb élő követőinket ne hagyjuk Budapest bábszínházas előadás nélkül. Nem készülünk lezárásra, nagyon bízunk benne, hogy az oltás működik, és végezhetjük a munkánkat. Az elmúlt két év megtanított bennünket, hogy alkalmazkodjunk minden változáshoz, de most arra koncentrálunk, hogy végre újra találkozunk a közönségünkkel, mert már nagyon hiányoztak.

PRAE.HU: Milyen előadásokkal készültetek az új évadra?

Elsősorban a Markó-Valentyik Anna rendezte Rügyek és gyökerekkel, melynek nagy sikere volt bemutatásakor a Terézvárosi Fesztiválon. A csecsemő-előadás a természet alapvetéseivel való korai játékos ismerkedésre ad lehetőséget, különlegessége, hogy angol és magyar szavakat, kifejezéseket egyaránt használ a darab során, a legkisebbek számára befogadható módon. Majd szeptember végén érkezik a Babaróka az óvodás korosztály számára Kiss Judit Ágnes Babaróka-könyvei alapján; mesék egy emberi tulajdonságokkal felruházott, hétköznapiságában is különleges rókacsalád mindennapjait dolgozzák fel. Az előadás komolyan veszi a kisgyerekkor egyszerű és mégis bonyolult kérdéseit, miközben megmutatja, ahogy egy kisróka számára lassan kinyílik a világ. Október elején tartjuk a Helló Héraklész! című nagyszínpadi produkció bemutatóját, amelyet Tengely Gábor rendezett a tíz éven felülieknek. Tasnádi István pedig kifejezetten a Bábszínház társulata számára írt új darabot Héraklész mítoszából. Ez a nagyszabású produkció igazi családi előadásnak ígérkezik, a kiskamaszokat megszólító izgalmas látvánnyal és zenei világgal, vizuális effektekkel. Október végére tervezzük a kisiskolásokat és családjukat megszólító Kisrigókat Hoffer Károly rendezésében. Paulon Viktória személyes indíttatású története örökbefogadott gyermekeinek fantáziadús, mesés elemekkel átszőtt magánmitológiája. Az évad ötödik bemutatója, A Szerb Antal-kód, avagy a Pendragon legenda az ifjúsági és felnőtt korosztálynak készül. A regényt színpadra alkalmazó K2 Színház alapítója, Fábián Péter új fénytörésbe helyezi minden idők egyik legnagyobb irodalomtörténészének krimiszerű izgalmakkal átszőtt művét. Végül utolsó premierünket, a 2022 februárjában bemutatásra kerülő Frankensteint kifejezetten a felnőtt nézőinknek ajánljuk. Keresztes Tamás első bábszínpadi rendezésében Mary Shelley 19. századi rémregénye a találkozik össze a báb műfajával, melyhez a londoni Nemzeti Színház világhírű előadásának szövegkönyvét használjuk.

Fotó: Bodnár Zsófia, Éltető Anna