A szerzőt Gregor Anikó, az ELTE szociológusa kérdezte, a mű keletkezéséről, a lehetséges értelmezési viszonyokról és a tágabb magyarországi kontextusáról egyaránt. K. Horváth Zsolt először definiálta, milyen Rubiconokat szeretett volna átlépni a tanulmánykötet megírása során, amelynek egyes részletei a szem honlapján látott napvilágot; majd összefüggésbe helyezte az egyetemi munkájával is a test, szépségideál történetét mint témát. Tapasztalatai szerint az elmúlt pár évben a diákok sokkal nyitottabban és érdeklődőbben állnak a testtel kapcsolatos kérdésekhez (legyen az, kor, súly, szőr, alkat, bőrszín), de az egész társadalomban véleményképzők lehetnek ezek a témák.

Mindezzel Gregor Anikó mint vele egy karon tanító professzor is egyet tudott érteni. A szerző ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a mű "a testhez kapcsolódó érzelmeket nem fogja teljesen átalakítani”, inkább egy lassú folyamat a részeként értelmezhető diskurzusképző szöveg. A bundátlan Vénusz témája a női (kiemelten a szemérem)szőrzet viselésének vagy eltávolításának történetét öleli fel, nemzetközi és magyarországi összefüggésben. A szerző szerint a szőrzet eltávolításának elvárása a nők kiskorúsítását eredményezte. "Hatalmi gyakorlatok formájában fegyelmeződnek a testek”, jelentette ki többek között a téma tabusításával kapcsolatban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ahogy a kötet fülszövege is utal rá, a test egyszerre társadalmi konstrukció és szimbolikus tér. A nőiesség idealizálása pedig talán egyidős a maszkulinitás kizárólagosításával. A tanulmánykötet ilyen szempontból értve egy vitaképző és a párbeszédet újralétesítő gesztussal bír. (Mindez az utóbbi idők költészeti trendjeiben is megmutatkozik, lásd például a szülés/születés élményét feldolgozó lírai törekvéseket, de más tekintetben az antropocénről, illetve a poszthumanizmusról szóló diskurzusokhoz is hozzárendelhető, amihez pl. a kiadó egy másik friss könyve, Horváth Márk Az antropocén című kötete kapcsolódik.)

Szó esett még arról, hogy 1976-ban a Belügyminisztérium lehetségessé tette a női test fedetlen ábrázolását, illetve arról is, hogy milyen alapérzelmek kötődnek hagyományosan egy testérzethez, továbbá egy videóról, amelyben férfiak beszélnek a bajuszukhoz fűződő szimbólumokról. A szerző a további testhagyományokról szóló tanulmánykötetek megírását nyitva hagyta, de a közönség számát (még a Présházon kívül is számosan várakoztak) és érdeklődését (végig várakozásteli csönd volt) tekintve erre potenciálisan lehet látencia.

A beszélgetés felvétele visszanézhető a Prae Kiadó Facebook oldalán.

Fotó: Lakos Gábor