A Kis Présházba már délután is sokan betértek, hogy meghallgassák az első könyvbemutatót. Amint mindenki megkapta a kért italát L. Varga Péter megnyitotta az eseményt. Ezután H. Nagy Péter köszöntötte a hallgatóságot, és részletesen ismertette nem csak a kötet struktúráját, módszerét, célkitűzéseit, hanem a szerző, Keserű József eddigi szakmai életútját is érintette. Doktori fokozatot 2009-ben szerzett. Ekkor még Krúdy Gyulával foglalkozott és az elemzések irányvonalát a francia posztstrukturalizmus jelölte ki. Első kötete 2009-ben látott napvilágot Mindez így. Tanulmányok, kritikák 1999-2009 címen, amiben kortárs irodalommal foglalkozik leginkább, majd a 2011-ben Az össze nem függő parkok című kötetben folytatja a szépirodalomban való elmélyülést. Fantasztikus irodalomra csak mindezek után kezdett el figyelmet fordítani, ezen belül is sokkal meghatározóbb olvasmányélményi a sci-fi műfajához köthetők. A beszélgetés során azt is megtudtuk, hogy leginkább szakmai szempontból kezdte el érdekelni az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport alapító tagjaként a fantasy és science fiction világa, mintsem rajongóként érezte volna a kutatás szükségességét.

A Lehetnek sárkányaid is nem feltétlenül csak a fantasy világokat veszi górcső alá, hanem számos sience fiction mű elemzését is, amelyek nyomán a szerző a világépítést és az a köré szerveződő kulturális gyakorlatokat vizsgálja. Ezt azért is tartották fontosnak kiemelni, mert már Keserű József monográfiájának a bevezetőjében is leszögezi, hogy nem célja a fantasy és sci-fi világok módszertanának leírása, vagy annak történeti vonatkozásainak az elemzése egészen azok kialakulásától, a XIX. századtól, hiszen a kérdéseket más munkák már részletesen körüljárták.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kötet jól áttekinthető rendszerben épül fel, ami három főbb részre osztható: világok, praxisok és politikák. Vizsgálatai során kiemelt pozíciót foglalt el az állítás, miszerint az irodalomra már nem lehet csak a nyelviség irányából közelíteni, hiszen ennek következtében elég szűk berkeken belül valósulhatnának meg a különböző értelmezések. Így tágítva a vizsgálat tárgyát a kötetben nem csak irodalommal, de az általa befolyásolt videójátékokkal, képregényekkel és filmekkel is foglalkozik. Mindezt pragmatista szempontból végzi, így rákérdezve arra, hogy mire is való a fantasy/sci-fi.

H. Nagy Péter rávilágított arra is, hogy nem feltétlenül korlátozhatók a könyvben megfogalmazott kérdések csak a populáris kultúrára; nem csak ebben a kategóriában történik világépítés. Keserű József erre példaként említette Honoré de Balzac regényciklusait, amikor már látható a szándék a sorozatok létrehozására. A világépítés módszertanára azonban nem tart igényt, hanem a befogadó idealizált pozíciójából tekint a könyvben meghatározott fogalmi rendszer keretein belüli világokra, egyaránt számolva a különböző rajongói vagy professzionális attitűdökkel. Már csak abból a szempontból is hangsúlyozva a csoport sokszínűségének fontosságát, hogy miként hatnak a fiktív világok a saját valóságainkra, ezáltal is eltávolodva attól a már közhelyszerű állítástól, hogy menekülési útvonalakat keresünk ezekben a történetekben.

A teljes beszélgetés megtekinthető a Prae Kiadó Facebook-oldalán.

Fotó: Lakos Gábor