A kétnapos rendezvény az online térben zajlott, de ennek ellenére is érdekes és sokszínű programok által gazdagodhattak a résztvevők. Az érdeklődők plenáris előadásokon, szekcióüléseken, kerekasztal-beszélgetéseken és felolvasóesteken vehettek részt, de nem csak hallgatóként, hanem interaktív módon is, amit biztosított a konferencia bensőséges hangulata.

A symposiumot Test-tájak: Tóth Krisztina novelláinak test- és tájpoétikája című tudományos előadásával nyitotta meg Dr. Horváth Krisztina, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese, a Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék vezetője, majd ezt követően köszöntőt mondott B. Kiss Mátyás, a DOSz Irodalomtudományi Osztályának elnöke és a rendezvény egyik szervezője. Az első nap két plenáris előadás is volt, így a szekcióüléseket megelőzve Dr. Zsadányi Edit előadása volt hallható, melynek címe Dehumanizáció, nemek és nemzés kérdéseinek összefüggése Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című művében.

A tudományos diszkusszió a párhuzamosan folyó, tematikusan jelölt szekcióülésekkel folytatódott. A Nőiség, nemiség című szekcióban öt bemutató hangzott el, ahol a szekcióelnök Dr. Bartal Mária volt. Elsőként Moklovsky Réka mutatta be a kutatását, melynek címe A nadrág tisztessége és a szoknya csábereje – Androgünitás és nemváltás Virginia Woolf Orlando című művében, majd őt követte Nyerges Csaba prezentációja a „A testem diktál, látni és lélegezni még enged.” – A szorongás mibenléte Kiss Tibor Noé Inkognitó című regényében címmel. A két előadás után a hallgatóság reflektálhatott és kérdezhetett az előadóktól, amiből egy termékeny beszélgetés alakult. Ezt követte három újabb bemutató, Szirák Anna A hernyó-lány átváltozása: a lánytest ábrázolása Joseph Sheridan Le Fanu Carmilla című vámpírtörténetében, Szarvas Réka Nőies írás, szomatizált szöveg, textualizált test: a test és a szöveg kapcsolatának felfedése Gillian Flynn Éles tárgyak (2006) című regényében és Fehér Enikő „Csak a test emlékszik, az elme nem” – Az idegenség nyelve Molnár T. Eszter Teréz, vagy a test emlékezete című regényében nevű bemutatói. A szekciót egy újabb vita zárta.

Ezzel párhuzamosan zajlott a Korporális narratológia szekció, melynek szekcióelnöke Dr. Bengi László volt. A tanácskozást Tarnai Csillag indította a Játékos szabadulás a testi fegyelmezettségből – Ottlik Géza Iskola a határon című regényének testpoétikai és játékontológiai elemzése című előadásával, amit Mosza Diána A himlőhelyes, a szűz és az önfertőző – korporális karakterképzés az Iskola a határonban és Somogyi Katalin A testetlenség mítosza Márton László: Árnyas főutca című regényében nevű bemutatójuk követett, majd megnyílt a lehetőséges a hallgatóság hozzászólására is. A következő vita Gaál Gabriella Ha a test beszélni kezd – Szvoren Edina, valamint Tóth Krisztina prózaköteteinek korporeális szempontú olvasata, Kovács Dominik A test és az identitás kérdései Tompa Andrea Omerta című regényében és Kovács Viktor Genealogikus összefüggések, testreprezentáció Láng Zsolt Bolyai című regényében nevű előadásuk után zajlott.

A délutáni órákban kerekasztal-beszélgetésekkel folytatódott a konferencia. Mivel a rendezvényt leginkább a sokszínűség jellemezte, így az irodalmi megközelítések mellett helyet kaptak más területek perspektívái is: az első kerekasztal-beszélgetés címe A társadalmi hatások korporális lenyomata a kortárs filmművészetben volt, melynek moderátora Kalmár Balázs, a beszélgetőpartnerei pedig Vincze Teréz és Tarkövi Ádám voltak. A tartalmas beszélgetés alatt többek között a filmfogyasztás kérdéseit járták körül, érintve a filmet befogadó néző testét és annak pozícióit, lehetőségeit. A beszélgetés végén a közönség is reflektálhatott a felvetettekre. A kávészünet után egy újabb kerekasztal-beszélgetés következett A test helye a kortárs lírában címmel, melynek moderátora Vajna Ádám volt, aki Terék Annával, Balogh Gergővel és Smid Róberttel beszélgetett. Leginkább arra a kérdésre keresték a választ, hogy miért lett fontos a test a kortárs lírában, a saját test és a más teste felöli megközelítéseket egyaránt figyelembe véve, de a befogadói testtapasztalat is megvitatásra került.

A konferencia első napját Izsó Zita és Seres Lili Hanna felolvasóestje zárta. Az elhangzott versek egymásba fonódva megteremtették a felszabadító hangulatot a nap végére.

A második nap koncepciója hasonló volt az elsőhöz. A szombati napot Dr. Takács Miklós Egyenrangú kereszteződés? - Az emberi test és a technológia viszonya az autózás kultúráiban című plenáris előadása indította, amit párhuzamosan három szekcióülés követett.

Az ókortól napjainkig szekció elnöke Dr. Krupp József volt, akinek felvezetője után következett Pártay Kata A test határainak felszámolódása a Bakkhánsnőkben, majd Beszkid Judit A lémnoszi nők című prezentációja. A két előadás után a közönség kérdéseket intézhetett az előadóhoz, majd az újabb vitát megelőzte három újabb előadás, Pintér Kitti Test és halandzsa – Garbalirbibarba Perbetirbi jérbég arbalarbattirbi narbaplórbójarba, Santavecz Anita Rembrandt eladja a holttestét – a test felbomlása Bródy Sándor Rembrandt-ciklusában és B. Kiss Mátyás A Párt ökle és az állam teste. A kollektív test képe mint az ideológiai legitimáció eszköze az ókorban és a XX. században című bemutatója.

Egy másik tematikus szekció a Beteg test elnevezést kapta, melynek elnöke Dr. Lengyel Imre Zsolt volt. Itt három előadást hallhatott a közönség, melyet két vita is gazdagított. Ebben a szekcióban bemutatta kutatását Bass Judit Az autopatográfia és a detektívtörténet összefonódó elbeszélésmódjai Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regényében címmel, majd ezt követték Polyák Enikő Beteg testek színrevitele Németh László Irgalom című regényében és Gregor Lilla Az elbeszélhetetlen elbeszélésének módjai Nádas Péter Saját halál című művében című előadása.

Az esemény ötödik szekcióülése a Teatralitás és testiség nevet kapta, ahol négy bemutató hangzott el, köztük egy-egy vitával. A szekcióelnök Dr. Kricsfalusi Beatrix volt és előadóként részt vett Muntag Vince „Mintha a testére írták volna.” Testtapasztalatok dramatizálása Molnár Ferenc műveiben című előadásával, de ugyancsak bemutatta kutatását Nagy Dóra A test tudat/lanság Egressy Zoltán, Háy János és Székely Csaba műveiben, Egri Petra Performatív test – abjektált test Marina Abramović Balkan Erotic Epic performanszában és Németh Nikolett A hangzó test mint egyediségünk megnyilatkozása címmel.

A délutáni programok sorozatát Molnár Brigitta az Önmagunkkal szembesülve – tükröződések a képzőművészetben című művészettörténeti előadásával indította, akinek rajza feltűnik az esemény plakátján is, amely José Regina Galindo 2013-as Tierra című performansza nyomán készült.

A szombati nap kerekasztal-beszélgetései is több irányba mutattak. Elsőként a színház felöli megközelítések kaptak helyet Performatív testiség – kortárs színpadi gyakorlatok címmel. A kerekasztal-beszélgetés moderátorai Ungvári Sára és Kazsimér Soma voltak, akik érdekes kérdéseket tettek fel a beszélgetőpartnereknek, Szabó Rékának és Závada Péternek. A beszélgetés többek között az online és valós tér adta testi lét megélésének lehetőségeiről szólt, de szó volt a színész, valamint a néző testi pozícióiról is. Az ezt követő kerekasztal-beszélgetés moderátora Nyerges Csaba volt, aki Dánel Mónikával, Nagy Hildával és Seres Lili Hannával beszélgetett. A beszélgetés címe a Női test – szerepek és zavarok a kortárs prózában volt, így leginkább a női írók létjogosultságairól és kortárs helyzetéről esett szó. Mindkét kerekasztal-beszélgetés után termékeny tanácskozás alakult ki, ahol a közönség is szót kapott.

Mosza Diána főszervező zárszavai után a konferenciát Kovács Viktor és Dominik felolvasóestje zárta. A szerzőpáros a tematikának megfelelően novellákat és egy drámarészletet olvasott fel, méltóképpen lezárva az eseményt.

A Test-symposium sokszínű és tartalmas rendezvény volt sok résztvevővel és sok érdekes témával. A kétnapos konferencia koncepciójának köszönhetően a három plenáris előadás, az öt különböző tematikájú szekció, a négy több irányba mutató kerekasztal-beszélgetés és a két eltérően izgalmas felolvasóest megteremtette azt a kellemes és bensőséges hangulatot, ami minden részvevő számára biztosította az interaktív együttlétet az online tér ellenére is. A tematikáját tekintve úttörő konferencia sikere elindította a hagyományteremtést: Mosza Diána főszervező bejelentette a jövő évi folyatást, ami az interdiszciplinaritás jegyében folyik majd.