PRAE.HU: Mi volt az indíttatás, alapötlet, ami életre hívta a konferenciát, illetve, van-e személyes motivációd, ami elősegítette a szervezést?

A konferencia kiindulópontja az Eötvös Collegium Magyar Műhelyében tartott két szemináriumom. Néhány évig én is tag voltam, és a Magyar műhellyel továbbra is nagyon aktív munkaviszonyban vagyunk, jól inspiráljuk egymást a társasággal. Tavaly elsőéves doktoranduszként lehetőségem volt szemináriumot tartani. Az első félévben a Testpoétikák volt a címe, és olyan szövegeket olvastunk, amik az irodalmi testolvasáshoz segítenek hozzá bennünket. Olyan csapat jött össze, akikkel nagyon sok jó ötlet született. A második szemináriumnak a Testpoétikai interpretációk címet adtuk és itt már szépirodalmi szövegeket olvastunk közösen, amiknek valamilyen módon a testben létezés és a test körüli problematikák mozgatják a felépülésüket. A kurzus vége fele állt össze bennünk, hogy a közös munkát jó lenne egy konferencia keretében megmutatni másoknak is. Ebből a csoportból négyen konferenciaelőadóként fognak részt venni és hárman a kerekasztalban fognak segíteni. Hat tanítványom lett érintett a tízből, ami szerintem nagyon jó arány, és örülök, hogy velem tartanak. Tehát a legfőbb motiváció az volt, hogy a két félévnyi szemináriumnak legyen egy ilyen kifutása, a személyes motivációm pedig az, hogy a doktori témámat is meghatározzák a korporális és narratív poétikák. Pontosabban arra keresem a választ, hogy hogyan határozza meg a szövegek poétikai és nyelvi alakulását az, hogy az énelbeszélő narrátoroknak valamilyen társadalmi vagy biológiai nehezítése van a testével kapcsolatban. Mindezt komparatisztikai vizsgálattal szemlélem.

Emellett nekem sokat jelentenek a konferenciák, mert azt gondolom, hogy légüres térben nincsen tudomány. Fontosak részben a saját előadásomra való visszacsatolások, részben pedig a körülöttem levő többi előadás is. Szerettem volna biztosítani a ma magyar nyelvterületen testkutatással foglalkozó irodalmároknak egy platformot, mert ez nekem is hasznos és jó közösen alakítani. A konferenciaszervezésnek is egy fontos indíttatása az, hogy legyünk jól együtt, mivel hasonló emberek vagyunk, hasonló dolgokról gondolkodunk és ezt jó együtt csinálni.

PRAE:HU: A Test-symposium szervezői a Doktoranduszok Országos Szövetsége Irodalomtudományi Osztály és az ELTE Eötvös József Collegium. Hogyan működnek ezek a szervezetek, milyen konferenciahagyományokra épülnek, és hogyan illeszkedik vagy épp tér el ettől a jelen symposium?

Mindkét szervezethez laza szálakon kapcsolódik a konferencia, ami elsősorban a támogatásban és az intézményi háttérben merül ki. A DOSz-szal olyan módon kerültünk kapcsolatba, hogy Seres Lili Hanna, aki most az ItO (Irodalomtudományi Osztály) alelnöke, régi jó barátnőm. Beszéltem neki a konferenciaötletemről, így ő összekötött B. Kiss Mátyással (az ItO elnökével).

A DOSz és a DOSz ItO részében is komoly konferenciahagyományok vannak. A DOSz a Tavaszi Szél konferenciát csinálja már évek óta. Az ItO-n belül most két hagyományteremtő projekt fut, az egyik az a Nyom-Követés konferencia, amit a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók szervezetével közösen csinálnak és két éve fut már „A tudományág ekként rajzolja a világát” – Irodalom, nevelés és történelem című interdiszciplináris konferenciasorozat is.

Az Eötvös Collégiumhoz személyesen több közöm van. Ha jelenlétileg szerveztük volna a konferenciát, akkor ők adták volna a helyszínt. Horváth László igazgató úr a megkeresésemre azonnal igent mondott, és szívesen fogadta volna be a rendezvényt, de úgy döntöttünk, hogy biztonságosabb online szervezni. A konferenciahagyományok terén az Eötvös Collégiumban a legfőbb hagyomány az Eötvös Konferencia, ahol éveken keresztül érintett voltam. A Magyar műhelyen belül fontos konferenciahagyomány a Juvenália, ami az első évesek bemutatkozó konferenciája, illetve kétévente megszervezik a Magyar műhely konferenciáját, aminek az idei címe Határok és határátlépések volt. Az volt a terv, hogy utóbbi keretében csinálunk egy testpoétikákkal foglalkozó szekciót. Ezt szűkösnek éreztük volna, így végül nem került be, mivel túlterhelt lett volna az esemény. Így kezdtem el szervezni a Test-symposiumot. Ez a két intézmény ilyen módon találkozik ebben a konferenciában.

PRAE.HU: Mi az a hiánypótló irodalmi diszkurzus, amiben jelentős szerepet tölthet be a konferencia?

Erről a konferencia alcíme is árulkodik: Irodalom, elmélet és kritika. Az volt a célom ezzel, hogy a test körül kialakuló diszkurzus, ami részben a testkutatás, részben ennek minden interdiszciplináris volta, a testtel, testiséggel foglalkozó primer szépirodalom és az akörül kialakuló kritikai diszkurzus valahol találkozzanak. A 2018–20-as években többet foglalkoztam kritikaírással is, és akkor kezdtem figyelmes lenni arra, hogy tulajdonképpen az irodalomelméletnek és az irodalomkritikának Magyarországon intézményi vagy rendezvényi szinten nincs olyan platformja, ahol jól tudnának találkozni. Úgy gondolom, hogy mostanra annyira központi téma és kulcsszó lett a test, hogy jól lehet általa találkoztatni ezeket a területeket. Ehhez csatlakozott volna az oktatás, ami az irodalom legfőbb továbbélési lehetősége, mert olvasó nélkül nincs irodalom. Ezért szerettem volna, hogy legyen interaktív középiskolai foglalkozás is, viszont ezt megakadályozta a járvány, így ezeket az interaktív foglalkozásokat és ezeknek a terveit a jövő évre át kell tolnunk, viszont szeretném, hogy akkor majd ez legyen hangsúlyosabb. Akár belvárosi gimnáziumokkal együttműködve az ELTE gyakorló gimnáziumaival kiszervezni a symposiumhoz beérkező foglalkozástervezeteket, és minél több diáknak lehetőséget nyújtani az immerzív olvasást biztosító foglalkozásokra. Azt látom, hogy együtt olvasni meg szövegközösséget teremteni, az nagyon hálás, pláne ezt olyan témák körül tenni, amik egyébként a hétköznapjainkban is jelen vannak, márpedig kamaszként a testiség eléggé jelenvaló kérdéskör. Jó kamaszokkal együtt dolgozni, így fontosnak és gyümölcsözőnek tartanám, hogy egy rendezvény, ami az irodalom körül mozog, ne hagyja ki őket. Szeretném, ha itt tényleg történne valami olyan, ami társadalmi diszkurzussá alakulhat.

PRAE:HU: Hogy néz ki a konferencia koncepciója, és mi volt az elsődleges szempont, ami alapján kitaláltad?

A koncepció az volt, hogy találkozzon benne a gyakorlat és a szépirodalmi vonal, vagyis a kutatás, a szépirodalom és az oktatás, és ebből ugye a kutatás és a szépirodalom az, ami megvalósul. Azt szerettem volna, hogy öt különböző programtípusból álljon össze, plenáris előadásokból, konferenciaszekcióból, kerekasztal-beszélgetésekből, felolvasóestekből és interaktív foglalkozásokból, amiből ugye négy meg is valósul. Mindegyikhez adott volt, hogy kikkel szeretnénk dolgozni, meg hogy kiket szeretnék megkérni. A meghívottak pozitívan reagáltak a felkérésekre, a plenáris előadások előadói is könnyen elvállalták és izgalmas témákat küldtek be, illetve a szekciók is nagyon jól álltak össze. A szekciók koncepciója az volt, hogy olyan előadásokat várunk többek között, amik az alábbi témákat érintik: testkép és identitás, testpolitika és testpoétika, sérült vagy beteg test, nőiség, női narratívák, gyerektest, gyerekhang, etnikai és társadalmi kisebbségek hangjai, liminális testtapasztalatok, nemiség és szexualitás. Azt szerettük volna feltérképezni, hogy ma a magyar nyelvű irodalmi kutatásokban milyen aspektusaival foglalkoznak a testkutatásnak. Megerősítő számomra, hogy más nyelveken, más országokban is hasonló tematikájú konferenciák vannak. Mi most olyasmire tapintottunk rá, ami fut. Számomra mint főszervezőnek nagyon megnyugtató visszacsatolás, hogy nem vagyunk izoláltan, hanem van egy nemzetközi vérkeringés, amihez csatlakozunk.

PRAE.HU: A konferencia-előadásokon kívül pontosan milyen programok lesznek és ezeknek mi a szerepük, miért tartod fontosnak őket?

A rendezvény kétnapos a különböző programok miatt. Azért terveztük így, hogy mindenki részt tudjon venni mindenen. A tudományos tanácskozás egyik eleme a különböző konferenciaszekciók, és ehhez tartozik a két naphoz egy-egy plenáris előadás: Dr. Zsadányi Edit tanárnő és Dr. Takács Miklós tanár úr előadásai. Illetve felkértük Dr. Horváth Krisztina dékánhelyettes asszonyt, hogy tartson megnyitóelőadást, amit ő örömmel el is vállalt.. A szekciók előadásaihoz nagy mennyiségű absztrakt érkezett be, végül 25-öt válogattunk be, majd ezeket 5 szekcióba soroltuk: Nőiség, nemiség, Korporális narratológia, Az ókortól napjainkig, Beteg test és Teatralités és testiség szekciókba.

Az előadások követően délután kerekasztal-beszélgetések lesznek, amiknek a koncepciója az volt, hogy a szépirodalomi, és a gyakorlati szférát lefedjük négy témával. Így lett líra, próza, színházas és filmes kerekasztal. Első nap hallhatjuk először a filmes kerekasztal-beszélgetést, aminek a címét az egyik beszélgetőpartner P. Szabó Dénes segített kialakítani: Társadalmi hatások korporális lenyomata a kortárs filmművészetben. Utána lesz a líra kerekasztal, aminek címe A test helye a kortárs lírában lesz, majd szombaton a színházas kerekasztat Performatív testiség: kortárs színpadi gyakorlatok címmel. A Női test: szerepek és zavarok a kortárs prózában lesz a záró kerekasztalunk, szombaton. A filmes kerekasztalon elsősorban elméleti szakemberek lesznek jelen, viszont a másik három kerekasztalra sikerült gyakorló művészeket is meghívni. A lírás kerekasztalon Vajna Ádám lesz a moderátor, aki maga is költő, és túl azon, hogy nagyon fontos irodalmi tevékenységet folytat, moderátorként is nagyon gyakorlott. Illetve részt fog venni Terék Anna, nagyon fontosnak tartom, hogy ő elvállalta, mert azt gondolom, hogy olyan lírai hang az övé a kortárs magyar lírában, ami hiánypótló és bátor. A színpadi kerekasztalon két gyakorló ember is lesz, Závada Péter, aki drámaíró és Szabó Réka rendező és táncos, aki a Burok című előadást is rendezte. Úgy gondolom, izgalmas válaszokat fognak adni a testiség és színpad kapcsolatáról. Itt két tanítványom lesz a moderátor, Ungvári Sári és Kazsimér Soma, akik maguk is alkotók, és azt gondolom, hogy ők azok az emberek, akik a megfelelő kérdéseket tudják majd feltenni. A prózán Dánel Mona, Nagy Hilda és Harag Anita fognak beszélgetni Nyerges Csaba moderálásával, itt Harag Anita az író, tavaly jelent meg nagysikerű Évszaknál hűvösebb című novelláskötete

Ezek mellett felolvasóestek is lesznek. Első nap líra Izsó Zita és Seres Lili Hanna felolvasásában. Mindkettőjüknek egy-egy kötete van kint, amik nagyon erősen testbeágyazott szövegeket tartalmaznak. A prózán Kovács Viktor és Dominik szövegei lesznek, nekik is nagyon örülök, hogy elvállalták, mert megerősítő, amit csinálnak.

PRAE.HU: Mi a konferencia struktúrája, hogy alakult ki a tanácskozás végleges programja?

A szekciókat B. Kiss Mátyással állítottuk össze, és a szekcióelnököket is vele döntöttük el, hogy kiket kérünk fel, így a strukturálás közös munka volt, egy termékeny együttgondolkodás. Első nap Dr. Zsadányi Edit és Dr. Horváth Krisztina plenáris előadásaiban a testiséggel, nőiséggel, nemzéssel foglalkoznak. Ezt követően lesz Dr. Bartal Mária szekcióelnök vezetésével a Nőiség, nemiség szekció, este pedig két női költő lesz felolvasó, így a pénteki nap íve ezeken a tematikákon keresztül rajzolódik ki. A konferenciaszekciók strukturálásnál kegyelem volt, hogy tematikusan arányosan érkeztek be az absztraktok, ezért nem volt nehéz dolgunk. Ez megerősíti számomra, hogy mennyire jól kiegyensúlyozottan van jelen a testkutatás a különböző diszciplínákban és területeken. A felolvasóestek strukturálásában sokat gondolkodtam a sorrenden, és azért lett a líra előbb, mivel Viktor és Dominik szövegei olyanok, amiket lezárásként érdemesebb meghallgatni, Zita és Lili szövegei pedig jobban előkészítenek egy második napot.

PRAE.HU: A konferencia lejártával a részvetők részéről milyen visszajelzésekre vártok?

Lesz még egy közös ügyünk: konferenciakötetet csinálunk. Szeretnénk hagyományt teremteni ebből, és szeretnénk, hogy ez egy interdiszciplináris konferencia legyen majd. Legyen művészettörténeti, szociológiai, pszichológiai és teológiai megközelítés is, egy történeti szekció, ami átfedésben is lehet másokkal, és az irodalom mellett, ami még nagyon fontos és szorosan összefügg, az az nyelvészeti szekció lenne. Azt várom az idei részvevőktől, hogy inspirálódva hazatérve a jövőévi konferenciára is egy jó témával rukkoljanak elő. Remélem, hogy az online tér ellenére mindenki teljes jelenléttel részt vesz majd a konferencián.