A Camio-Argilagos páros az alkotás legösztönösebb módját jelképezik: pontosan azt csinálták, amit szerettek volna. Argilagos talán azt remélte, hogy Gaudí és Calatrava mellett az ország sztárépítésze lesz, de végül egészen más okból került a címoldalra. A projekt megvalósításának körülményei tíz évre elegendő beszédtémát biztosítottak a spanyol sajtónak.

Cristóbal Balenciaga a múlt század egyik leghíresebb tervezője. A nevét viselő divatház a mai napig a kulturális élet meghatározó szereplője sikeres kollekcióival és újító szellemével. A hányattatott sorsú géniusz hírességek sorát öltöztette, üzletei pedig a nyugat-európai divatpiac talán legnagyobb forgalmát bonyolították. Balenciaga nem csak Spanyolország számára büszkeség, de baszk származásából adódóan az északi tartomány nemzetközi hírű képviselője is. Az ötletet, hogy egy múzeummal állítsanak emléket Getaria egykori fiának, évtizedeken keresztül dédelgették. A Balenciaga Alapítvány, majd a Berroeta Aldamar Társaság is komoly gyűjtéseket kezdeményezett, hogy finanszírozhassák és berendezhessék a múzeumot Balenciaga szülővárosában.

A Cristóbal Balenciaga Museoa letisztult enteriőrje a kiállított ruhákra tereli a látogató figyelmét

Getaria egy tengerparti város Spanyolország észak-keleti részén, Baszkföldön. Domborzatát tekintve igen problémás területről van szó, mert a városkát meredek lejtők ölelik körül, a víz és a hegy között pedig csak egy keskeny sáv marad a lakott területeknek. Itt született 1895-ben Cristóbal Balenciaga, és itt adták át a világ egyik legszebb viselettörténeti múzeumát, a Cristóbal Balenciaga Museoa-t 2011-ben. A település központjában már korábban is állt egy igen látványos épület: az Aldamar-palota. A palota története is külön említést érdemel: mielőtt a múzeum részévé alakították volna, többek között doña Fabiola de Mora y Aragón - Belgium korábbi királynője - nagyszülei is ezt az épületet használták nyári rezidenciának. Cristóbal édesanyja az itt tartózkodó előkelőségek szabásza volt.  Balenciaga a palotában fedezte fel az haute couture szépségeit, éppen a már említett Fabiola nagyszülei jóvoltából, akik – maguk is arisztokraták lévén – rendelkeztek a megfelelő forrásokkal, hogy az ifjú Cristóbalt elindítsák a fényűzés útján. Balenciaga élete a szegényes getariai gyermekkor után 180 fokos fordulatot vett, a többi pedig már legenda.

Az Aldamar-palota, háttérben a múzeummal

A múzeum története viszont napjainkban is formálódik: a bevezetőben említett Mariano Camio ugyanis szívügyének tekintette a baszk tervező hagyatékának méltó kezelését. A Julián Argilagos és az AV62 Arquitectos Barcelona csoport nevével fémjelzett épület története meglehetősen izgalmas. Nem volt semmilyen pályázat, a projekt fő kezdeményezője, Mariano Camio személyesen jelölte ki a kivitelezőket.

Ahogy már korábban rámutattam, a Cristóbal Balenciaga Museoa Getaria kiemelt részén, a tengerparthoz közel található. Az épületegyüttes két fő szerkezeti egységre tagolható: az Aldamar-palotára és az azt kiegészítő, hosszú, hullámvonalú modern épületszárnyra. Ez a hullám az épülettel szemközt elterülő partszakasz finom vonalának tükörképe. A modern kiegészítés befelé dőlő, ragyogó üvegpaneljeivel az ég végtelen kékjét adja vissza. A hullámvonal a palotát is magában foglalja, annak északi, keleti és nyugati homlokzatai látszanak érintetlenül, míg a déli homlokzatból nyúlik ki a múzeum nagyobb része. A XIX. századi palota különlegességét a négy szinten végig fedetlenül látható bikolor téglaburkolat adja, valamint a számos erkélyt szegélyező, csipke-szerűen díszített korlátok, amiket a tenger felől érkező sós szelek színeztek újra. A múzeumba belépni olyan, mintha a legtitkosabb barlangba vezetne az utunk. A bejárat eltörpül a körülötte álló hosszúkás, szinte fekete, matt lapokkal borított, szabályos homlokzat alsó harmadában. Ezt az érzetet erősíti, hogy a perspektívával játszva a bejáratot enyhén beljebb helyezték el, így igazán helytálló a barlang-hasonlat.

A Cristóbal Balenciaga Museoa főbejárata

Ha túl jutunk a kezdeti csodálkozáson, azonnal ránk omlik a tiszta űr. A múzeum alsó szintje egyetlen összefüggő tér, amiben a múzeum shop, a kávézó és a kiállító terekbe vezető lépcsők és liftek kaptak helyet. A lenyűgözően levegős átriumot két oldalról a már említett üvegpanelek határolják, a bejárat felől szűkös előtérrel, illetve az épület keleti oldalán is a bejárat matt lapjai köszönnek vissza, itt egy-egy hosszúkás ablakkal megtörve a sima felületet.

A múzeum földszintje: jobbra a bejárat, balra az állandó kiállítás, középen az átrium légies tere látható

A múzeumon belül az ember szinte elfeledkezhetne a kívülről egyértelműen domináns helyet elfoglaló palotaszárnyról, mert az ott található állandó kiállítással belülről pusztán egy feljáró köti össze. Semmilyen explicit belsőépítészeti megoldás nem utal a szárny eredeti funkciójára, egyedül a feljáró tompa fukszia színű falai különítik el élesebben ezt a területet a múzeum többi termétől. Az igazi varázslatot az időszaki kiállításnak otthont adó két – szinte lebegő – szint adja. Ezeket kívülről olyan, a bejárat homlokzatának matt lapjait idéző lemezburkolat fedi, amelybe virágmintákat marattak, mely így roppant kontrasztos képet eredményez. A sötét és a világos játéka az épület egész enteriőrjére jellemző, mivel ezek a lemezek is teljesen más látványt nyújtanak, ha a mennyezetig érő üvegfalon keresztül megvilágítja őket a tündöklő nap. Ezek a virágokkal borított tömbök a lebegés illúzióját keltik, az egységeket ugyanis csak a liftek és lépcsőházak karcsú falai, valamint egy-egy légies folyosó választja el egymástól.

A múzeum térképe: a számok (0-6) a kiállítótereket jelölik

Az egyes egységeken belül jól variálható kiállító tereket találunk. Ezek ismét a barlang-hangulatot idézik meg zártságukkal, mert a látogató rendszerint egy kanyargó folyosón követheti végig a kiállítást. A klausztrofóbiás félelmet ellensúlyozza, hogy vitrinek helyett a teret jól kihasználó, üvegfallal elhatárolt területek szinte teljes átláthatóságot biztosítanak, így a látogató nem csak a kiállított tárgyakat fogadhatja be szinte testközelből, de a szűkösség érzete is megszűnik. Az elszeparált kiállító helyiségek átrendezéséhez, a tér könnyebb manipulálásához bizonyos kiállítások esetében függönyöket is alkalmaznak, amik szintén jó kompromisszumnak bizonyulnak a zárt folyosókkal szemben. A belsőépítészeti megoldások egyértelműen a kiállítást helyezik fókuszba. Minden díszítőelem, minden válaszfal és függöny a kíváncsiságot fokozza, hogy a kiállítótérbe lépve igazán lenyűgözzék a látogatót a ruhaköltemények és kiegészítők.

A kiállítótérben elmosódik a határvonal a látogató és a ruhák között

A sokat emlegetett Mariano Camio több tisztséget is betöltve vett részt a múzeum megalapításának folyamatában. Kezdetben helyi képviselőként, később polgármesterként is aktívan hajszolta ezt az álmot. Miután visszavonult a politikai pályától, a Balenciaga Alapítvánnyal és a Berroeta Aldamar Társasággal karöltve folytatta a munkát. A múzeum patrónusai lettek többek között I. János Károly király és Zsófia királyné, valamint a már említett belga Fabiola királyné, Hubert de Givenchy, Oscar de la Renta és Plácido Domingo. A megvalósítás viszont komoly akadályokba ütközött: az eredetileg 2003-ra prognosztizált megnyitó 2011-re halasztódott, a mai árfolyam szerint megközelítőleg 3 milliárd forintra tervezett beruházás pedig majdnem elérte 12 milliárdot az átadásra. Ezen kívül kiderült, hogy a múzeum számára érkezett tárgyi felajánlások egy része megrongálódott vagy eltűnt. Ha a kiállításra szánt gyűjteménnyel kapcsolatos problémák nem okoztak volna elég fejtörést az üzemeltetőknek, egy újabb botrány kezdett kibontakozni, ami nagyjából 10 évnyi pereskedést vont maga után. Mint kiderült, Mariano Camio személyes okokból bízta meg Julián Argilagost, akivel olyan szerződést kötött, ami az építkezés minden többletköltségével arányosan növelte Argilagos jövedelmét. Ez a kifogásolható eljárás is elegendő lett volna, hogy Camio és Argilagos a vádlottak padjára kerüljön, de tovább bonyolította a helyzetet, hogy Argilagos nem is rendelkezett Spanyolországban érvényes engedélyekkel, így törvényesen nem vállalhatta volna el a megbízást. Ez volt az utolsó csepp a pohárban. Argilagos az Egyesült Államokba szökött, az épület belső kialakítását pedig az AV62 Arquitectos Barcelona stúdió vette át. 2009 óta Camiot már 4 és fél év szabadságvesztésre és 500.000 euró pénzbüntetésre ítélte a bíróság. Az eldiario.es hírportálnak 2020-ban azt nyilatkozta, hogy Argilagos csupán tervezőként volt szerződtetve és nincs összefüggés a projekt finanszírozási gondjai, a hiányzó kiállítási tárgyak és az építész személye között. Ebben az interjúban Camio azt állítja, hogy valójában ő ajándékozott kendőket a párttársai feleségeinek. Arról, hogy Argilagos még a projekt befejezése előtt Miamiban telepedett le csak szűkszavúan nyilatkozik.

A Cristóbal Balenciaga Museoa kiállítása

Az múzeum létrejöttének zavaros körülményei ellenére a Cristóbal Balenciaga Museoa szerepel a francia Vogue által összeállított 12 legszebb divatmúzeum listáján. Az intézmény népszerűségének bizonyítéka, hogy a térség turizmusában is meghatározó szerepet tölt be. Eddig kétszer volt lehetőségem megcsodálni a múzeumot és kiállításait és nem beszélhetek csalódásról; amint tehetem, újra elmegyek, hogy felfedezzem a tervező sokat méltatott munkáinak titkait. Sajnálatosnak tartom, hogy egy ilyen nagyszerű intézmény hírnevén valaha csorbát ejthetett a bűnözés és a kicsinyesség. Szívből ajánlom mindenkinek, aki megteheti, hogy látogasson el erre a helyre és győződjön meg arról, hogy a múzeum önnön érdemeivel is számot tarthat a figyelmünkre.

A szövegben található képek forrása a Cristóbal Balenciaga Museoa Facebook oldala

A főoldalon és a Facebookon található képen a Cristóbal Balenciaga Museoa épülete látható, forrás: a Cristóbal Balenciaga Museoa Facebook oldala

A fejléc képen a Cristóbal Balenciaga Museoa egyik kiállítóterme látható, forrás: a Cristóbal Balenciaga Museoa Facebook oldala

A négyzetes képen a Cristóbal Balenciaga Museoa épülete látható, forrás: a Cristóbal Balenciaga Museoa Facebook oldala

A múzeumi térképről készült kép a szerző saját felvétele.