gyerek

A papírszínház a japán eredetű kamishibai műfaj megújított örököse. A kamishibai a japán buddhista templomokban elterjedt mesemondó módszer volt, gyökerei a XII. századra nyúlnak vissza. Ám manapság is időszerű: a képernyő elé kényszerült gyerekszemek számára üdítő lehet a fakeretbe csúsztatott, igényesen megrajzolt képek látványa! A mesemondó tanítónőnek vagy szülőnek nem kell azzal a problémával megküzdenie, hogy a képeskönyvek illusztrációi egy nagyobb gyerekcsoport számára is tisztán láthatók legyenek, és emiatt ne törjön meg a mesélés varázsa. A papírszínház esetében vérbeli mutatványosként a közönsége elé táruló lapok mögül találhat vissza a mesélő a történetmesélés legősibb formájához. A képek statikussága a színházi előadások életszerűségével ellentétben nagyon is igénybe veszi a hallgatóság képzelőerejét is. Fő eszközei a késleltetés és a kiszólás, eredményessége pedig azonnal mérhető a gyerekek arcán.
A félbevágott március
A szöveg szerzője Kollár Árpád, illusztrátora pedig Grela Alexandra.
Megtudhattuk, hogy Kollár verse egy felhívásra készült, amelynek az volt a célja, hogy a nemzeti ünnepekhez kapcsolódó hagyományos verskínálatot kicsit felfrissítsék, és közelebb hozzák a gyerekekhez. Olyan vers ez, amely úgy beszél március 15-ről, hogy nincs benne megemlítve sem Petőfi neve, sem a Nemzeti dal, mégis az egész forradalmi eseménysorozat lendületét képes átadni a gyermekek számára anélkül, hogy erőltetetten történeti vagy didaktikus lenne. A forradalmi érzést a felszabadult életélmény jeleníti meg.
„olyan, / mint amikor trambulinon ugrálsz és egyszer csak / nem zuhansz vissza soha többé.”
Március első fele még az elnyomás ideje, március 15-én pedig előtör a „szabadság”, ezt az elvont, nemes érzést illetve fogalmat a szerző képes a vers segítségével megfelelően érzékeltetni. A csomós tökfőzelék képével bravúrosan jeleníti meg, hogy az országnak miképp lett elege a nyakára telepedő zsarnokokból. A forradalom erejét hétköznapi és megélhető módon hozza közel, teszi érzékletessé a gyerekek számára: mindezt a várakozás érzése köré építi, amikor már robbanni készül a várva várt tavasz, de még gyakori a hűvös idő.
Grela rendkívül gazdag ábrázolási technikája során különböző textúrákat használ: rajzolt, festett, fotószerű felületeket alakított ki. Ezeket a 20. századi modernizmus nagy irányzataira, felforgató képalkotó módszereire visszautalva alkalmazza, merészen torzítva a tereket és arcokat, de mégis csak annyira, hogy az egy gyerek számára azért örömteli lehessen.
A beemelt fotókollázselemeken keresztül – pl. amikor egy kislány látható a nagymamájával, vagy egy nagyapa teszi fel a kokárdát unokájára – a nemzedékeken átívelő emlékezet is megjelenik. Izgalmas a képek térszemlélete, a háttérképek között az egyik portré akár 19. századi képmás is lehet, ami ugyancsak annak jelzése, hogy a közösségi rítusok a múltban gyökereznek.
Maros Krisztina: Alvó nő rókával
A Csimota Kiadó másik új papírszínház meséje, a Könyvmecénás-program 2021. márciusában megjelent kiadványa, Maros Krisztina nevéhez kötődik, ő a szöveg írója és a képek készítője is. A művet Berény Róbert-festményei ihlették (Alvó nő rókával, Csellózó nő, Enteriőr).
A sorozaton belül megjelent már többek között Franz Marc (Kék lovak), Kacusika Hokuszai (A nagy hullám) alkotásait vagy Leonardo da Vinci találmányait feldolgozó mese. Ezekben a művekben egy híres mű alapján születik meg a történet, és az illusztrátor igyekszik az eredeti festmény vagy szobor hangulatát, technikáját maga is megvalósítani a papírszínház oldalain.
Berény – a szóban forgó mű ihletője – a 20. századi modernizmus alkotója volt, a Nyolcak csoport tagjaként indult, a 20-as években tért haza emigrációjából, és plakáttervezésbe kezdett, amely hatott dekoratív, nagyvonalú, síkszerű, szintetikus festészetére. Az Alvó nő rókával című a képe is ebben az időszakban készült.
Könnyen magával ragad a metaforákkal átszőtt, lüktető, már-már lírai szöveg sodrása. Az erdei állat a természetben bolyongva „lágy és gömbölyű” hangokat hall, „amelyek felkúsznak a hegyoldalon, hogy onnan visszatérve megcsiklandozzák a fák leveleit. Róka selyemszőre felborzolódott a gyönyörűségtől", és gondolkodás nélkül útnak eredt. A vadonból a városba, azon belül is egy műterembe jutunk, majd abba a szobába, ahol egy csellózó nő tűnik fel a teáskanna mellett finom illatozásba burkolódzva. Maros Krisztina nem szolgai módon követi azokat a faktúrákat, amelyek Berény Róbertre jellemzőek, mégis érezhetők a festő ecsetvonásai.
A papírszínházak könnyen megnyitják a gyerekek érdeklődését a képzőművészet felé. Különösen fontos ez napjainkban, amikor a közoktatásból lassan teljesen kikerülnek a művészettörténeti ismeretek. A mesék a történetek elmondása után nem érnek véget. A bemutatott művek meseterápiás alkalmazhatósága vitathatatlan, érettségtől, nyitottságtól függően lemerülhetünk segítségükkel a mélyrétegekig.
Képek forrása: a Csimota Kiadó weboldala