A sztártervezők munkáiban bővelkedő épület mégsem aratott egyértelmű tetszést a dánok körében, sőt, 2019-ben az egyik vezető dán lap közvéleménykutatása alapján esélyes volt a „város legcsúfabb épülete” címre. Természetesen nem a 2005-ben átadott teátrum az első királyi kőszínház a város történelmében, mi több, a régi színpadon a mai napig számos előadást játszanak az 1874-es átadási ünnepség óta. A belváros nagyszabású műemlékei között nem egy historikus-eklektikus épülettel találkozunk, de kevés múltja olyan eseménydús, mint az operaházé.

Már az 1750-es években állt kőszínház a Kongens Nytorv körtéren, ahol a jelenlegi Gamle Scene (régi színpad) balettelőadásai láthatók. Az építészeti és technológiai fejlődés következtében több épület is váltotta egymást, míg a folyamatos átépítések és bővítések már tarthatatlannak bizonyultak. 1872-ben kezdték építeni a korábbiaknál nagyobb és modernebb színházat, közvetlenül a régi építmény mellett, amit az építkezés befejeztével lebontottak. Az operaház, amit mai nevén Gamle Scene néven tart számon a Királyi Színház, egy nézőteret foglal magában, amely eleinte 1400 fő befogadására volt alkalmas, de későbbi átalakítások eredményeképp már 1600 fő kapacitásúra bővült.

A dán Királyi Színház építése a Kongens Nytorvon

A historizmus jegyében tervezett színházépület három lépcsős krepidómán áll, innen nyílik a három boltíves kapu, amelyek a földszinti fogadótérbe vezetnek. A bejárat két oldalán a dán irodalom vezető alakjai, Adam Oehlenschläger és Ludvig Holberg foglalnak helyet. Az emeleti erkély karcsú, sima ión oszlopai képezik a homlokzat középső egységét, az oszlopokat összekötő boltíveket pedig négy győzedelmes Niké dombormű díszíti. Az erkélyt és a koszorúpárkányt díszes fríz választja el. A homlokzat felső egységében puttók és koszorúk domborművei vehetők ki, illetve a legelső színház és a Gamle Scene alapkőletételének dátumai. Legfelül egy három emberalakot ábrázoló szoborcsoport található, a középső lírát emel a magasba, mögötte Pégazosz ágaskodik.

A Gamle Scene homlokzata

A vastag falak egy tholosz-szerű szerkezetet rejtenek, amely a római Colosseumot idézi, bár a Gamle Scene természetesen fedett. A hasonlóságot hangsúlyozza, hogy mindkét épületre a kannelúra nélküli ión oszlopok a jellemzőek, amelyek boltívekben végződnek. A Gamle Scene enteriőrje a rendszeres karbantartásoknak és renoválási munkálatoknak köszönhetően szemet gyönyörködtető állapotban van és marad továbbra is. A színpad egyik sajátossága viszont, hogy a Magyarországon megszokott egyszínű, esetleg nyomott mintás függönnyel szemben egy festett előfüggöny rejti el a kulisszát a fürkész tekintetek elől két előadás között. Ezt a különleges függönyt Akropolisz-függönynek (Akropolistæppet) nevezik, ugyanis azt az illúziót kelti, hogy a néző a félig felhúzott függönyön keresztül az athéni panorámát szemléli.

Az Akropolisz-függöny

Ahogy arra már utaltam, a Gamle Scene építését az egyre változó igények és a korszerűsödő építészeti eljárások inspirálták. Ez nem volt másként bő 130 évvel később sem, amikor a színház ismét szükségesnek látta a korszerűsítést (a történelmi hűség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy az alatt a 130 év alatt, amire az előbb hivatkoztam, a Királyi Színház további három játszóhelyet létesített városszerte, amelyek az új operaház elkészültére mind bezártak). A 2000-es évekre az intézmény bőven kinőtte a 19. századi kereteket, így a bővítés elkerülhetetlennek tűnt.

2005-ben adták át korunk egyik legjobban felszerelt, a tervek szerint minden előadói és nézői igényt kielégítő színházát, a Koppenhágai Operaházat. Az átadásakor megközelítőleg 122 milliárd forint értékű épületet egy magánkézben lévő dán alapítvány adományozta a dán államnak, de feltételül szabták, hogy a telket és az építészt is az alapítvány jelölheti ki. Az operaház Henning Larsen nemzetközi hírű építész és az adományozó hajózási vállalkozó, A.P. Møller közös tervei alapján készült el, ami sok kompromisszumot és megkérdőjelezhető döntést eredményezett. Ezekre maga az építész is reflektált saját írásában, amelyben elhatárolódik a projekttől és élesen bírálja a megbízóját. Larsen (1925-2013) nem egy további grandiózus épületet jegyez világszerte: a szaúdi Külügyminisztériumot Riyadh-ban, az izlandi a Harpa Koncert-, és Konferenciaközpontot, az UKK-t (Uppsala Konset & Kongress), és a Der Spiegel német hetilap irodakomplexumát Hamburgban, de a listát hosszan lehetne folytatni könyvtárakkal, követségekkel, egyetemi kampuszokkal stb.

A dán művészet temploma futurisztikus megoldásokban bővelkedik, de megjelennek benne az északra jellemző anyagok és formák is. A homlokzat leglátványosabb eleme a több emeletet magában foglaló üvegbuborék, amelyet acél váz szel keresztül. Ez az elem is vita tárgyát képezte a tervezés során, végül az eredeti tiszta üveg felület megtörésével oldották meg a problémát. A homlokzat alsó és felső részét egy vékony, lemezszerű lapostető választja ketté, amelyből a nagy színpad négy erkélyes nézőterének szabályos tornya emelkedik ki, ez képezi a homlokzat felső részét.

A Koppenhágai Opera főhomlokzata

Az operaház belső tereire is a letisztultság és az egyszerű formák jellemzőek. Az előtérben a juhar és a fehér márvány színei dominálnak. Az épületen kívülről is felsejlik az a három gömb alakú csillár, melyeket Olafur Eliasson tervezett kifejezetten az operaház számára. A dán-izlandi származású művész elsősorban szobrokkal és olyan kísérleti installációkkal foglalkozik, amelyek a természet elemeinek lehetőségeit térképezi fel. Sok munkája szerveződik a fény, különböző fénytörések és tükröződések köré. Az operaház fogadóterébe tervezett függő gömbökben geometrikus világítótestek és üvegfelületek keverednek, amelyek egyedi fényhatásokat eredményeznek. Ezen kívül külön említést érdemel a nagy színpad, ahol a sötét faanyagot LED-ek elhelyezésével díszítették, amelyek fényét egymástól függetlenül lehet sorminta szerűen változtatni. Az előadóterem mennyezetét pedig aranyfüsttel díszítették, amely a meglehetősen sötét teremnek fényűző, de meleg hangulatot kölcsönöz.

Olafur Eliasson egyedi fénygömbjei az opera előterében

Az épület területe körülbelül 41.000 négyzetméter, összesen 14 emeletet foglal el, ebből ötöt a föld alatt. Két különálló nézőtér működik a Koppenhágai Operaházban: a nagy színpad összesen maximum 1703 fő befogadására képes és a nézőtérről látható színpadon kívül másik öt is ebben az egységben kap helyet, ahol a próbafolyamatok és a díszletek megépítése zajlik. Az ülések egyenként, egymástól függetlenül forgathatóak, az erkélyek korlátjaiban pedig speciális mélyedések találhatóak, amelyek a jobb akusztikát hivatottak szolgálni. Itt található a világon a legnagyobb zenekari árok is, ahol akár 110 zenész is kényelmesen elfér egyszerre. A másik nézőtér a Takkelloftet, egy kicsi, könnyen átalakítható játszóhely és egyszerre 180-200 néző élvezheti itt az előadásokat. Ebben a teremben minden feketére van festve a teljeskörű nézői élmény elérése érdekében, és sokoldalúságának köszönhetően ez a színpad szolgál a kísérleti előadások helyszínéül is.

A Koppenhágai Opera előadóterme

Ahogyan arra már korábban utaltam, sem a terveket, sem a kivitelezést nem hagyta szó nélkül a dán közvélemény. Az ellenvélemények jelentős része azt emeli ki, hogy az épület futurisztikus látványvilága, valamint eltúlzott méretei idegennek hatnak a környezet igényesen megtervezett összképében. Különösen igaz ez az operaházzal szemközt fekvő, rokokó stílusú Amalienborg kastélyegyüttes esetében, amely a dán uralkodói család állandó rezidenciájának is otthont ad.

A Dán Királyi Képzőművészeti Akadémia építészeti iskolájának professzora, Gregers Algreen-Ussing is felhívja rá a figyelmet a Jyllands-Posten lapnak adott 2001-es interjújában, hogy egy ilyen, városrész mértékű közbeavatkozás könnyedén kiválthatja a közvélemény és a szakértők elégedetlenségét. Az operaház megközelíthetősége körül külön vita alakult ki a város lakói körében. Az apró, mesterséges sziget, amelyet több oldalról csatornák öveznek nagyban befolyásolja az operaház körüli forgalmat. Ennek rendezésére több vízalatti alagút kiépítését kezdeményezték, mert a parkolás, az autós és gyalogos forgalom kérdése egyaránt kimaradt a projektet korábban övező párbeszédből. Ezt a problémát végül összekötőutakkal, menetrendszerinti hajójárattal és egy kültéri parkoló építésével oldották meg.

Kilátás az operaház erkélyéről a szemközti partra

Az új épület olyan megosztónak bizonyult a dánok körében, hogy arról még a The New York Times is beszámolt. Az amerikai lap cikkében megpróbál pártatlan maradni, ezért felhívja az olvasóközönség figyelmét az operaház megannyi erényére. A dán színháztörténelemben egyedülálló módon, először 2005 óta rendelkezik a Királyi Színház olyan játszóhellyel, amelyben világszínvonalú apparátus áll a társulat rendelkezésére; több mint 1000 helyiség, szoba és műhely, valamint étterem és más szolgáltatási egységek. A Times szintén kiemeli az operaház légiességét és a különleges építőanyagok nyújtotta luxus érzetét, amely az épületet tagadhatatlanul fémjelzi.

A kivitelezésen túl az építkezés finanszírozása keltette a legnagyobb visszhangot, ugyanis az alapítványokra vonatkozó dán törvények olyan mértékű adóvisszaigénylésre biztosítottak lehetőséget, amely alapjaiban kérdőjelezi meg az ingatlan átadásának adomány jellegét. A történelem és a projektet övező diskurzus ismeretében jogosan merül fel az olvasóban a kérdés: vajon ki járt jobban az operaházzal: a város, vagy az adományozó? Adománynak tekinthető-e még egyáltalán az a felajánlás, amivel az adakozó fél gazdagodik jobban? Mennyiben befolyásolja ezt, ha az adakozó feltételeket szab a jótékonykodásnak? Ezek nem szigorúan építészeti kérdések, de hiszem, hogy az építészetnek foglalkoznia kell az épületek utóéletével és használatuk körülményeivel. Hazánkban is több példát láthatunk olyan középületeket érintő változtatásokra, amelyek kapcsán elgondolkodtató lehet a Királyi Színház épületeinek alapos vizsgálata.

Képek a szövegben: a Det Kongelige Teater Facebook oldaláról és a Wikipédia oldaláról

Kép a főoldalon és a Facebookon: A Koppenhágai Opera épülete, forrás: Wikipédia

Fejléckép: A Gamle Scene nézőtere, forrás: a Det Kongelige Teater Facebook oldala

Leadkép: A Koppenhágai Opera fogadótere, forrás: a Det Kongelige Teater Facebook oldala