Mindazonáltal a képalkotás különböző volta e könyv létrejöttében nem jelentett akadályt. A képzőművész és költő szerzőpáros egymásra hatása szinte már első látásra nyilvánvaló – a képek töredezettek, kirojtozottak, szétfolyóak; a szövegek széttördeltek, feldaraboltak; az egymáshoz közelálló képvilág alapján vélhetően kölcsönösen inspirálták egymást az alkotófolyamat során. Ám úgy tűnik, együttműködés eredményessége nem is annyira képeik hasonlóságán alapul, mint inkább a világlátásuk párhuzamain, a közös alkotóelveken és módszereken.

Az utóbbiak leírását egyszerű lenne a dekonstrukció fogalmával kezdeni, ha jelentése nem lenne elterelve és ideologikusan megterhelve. A kötet képeinek, szavainak és szóképeinek alakítása ugyanis a konstrukciók felbontásának, leépítésének és szétszervezésének jegyében zajlott. A dekonstrukció eredeti értelme azért érvényes mindkét alkotó módszerére, mert a felhasznált anyagokat (digitálisan betárolt képeket, emlékezetben őrzött nyelvi konvenciókat) a konstrukcióikra tekintettel bontották le, szedték szét és konstruálták át. Szegedi-Varga Zsuzsa a digitális tárlók fotózott, szkennelt és komputergenerált készletéből merítette munkái alapanyagát. Ezek olvadnak, metsződnek, roncsolódnak egymásba, hullanak elemeire, szakadoznak és hasadnak szét, majd omlanak egymásba – hol színes foltokban gomolyogva, hol monokróm felületeket képezve. Az analóg képalkotás montázstechnikája keveredik a programozás véletlenül vagy szándékoltan generált hibáival. Így példátlan alakzatok képződtek meg az egymásba illesztett, olvadt, morfolódott, olykor geometrikus töredékeket is tartalmazó formákból. Áfra János szó-képei néha szinte összeérnek a könyv képeivel: „Olvaszt, fröccsen, pukkan, átég...”[1] ; a költői reflexió olykor a látványt generáló eszközök működését tükrözi: „kifakadnak a hitetlen táj sebei, e mindent látó gépek”[2]. Vagy amikor a médiumok humán működését temetési aktusként írja le: „Adatóriások koporsóba szórják az emlékeket”[3]; messze ható következményeit: „[…] gép szól a tegnap áldozatainak, maradjanak nyugton. Takarásban tartva a holnapot”[4].

Termékeny félreértés – Productive Misreadings

A különös narráció költő-alanya egy különös „harmadik alak, az isten és ember utáni hidegben”[5]; olyasvalaki, aki énnek nevezett valóját visszavonja. Önreflexiója szerint „[á]llatot eszik és állattá lesz, / növénnyé változik”[6]. A történés elővételezése nyomán – a „láncreakció végén”[7]. Amikor „sötét az ég, mint hagymás vér”[8]. A lokális táplálkozási kultúra vidéki vérvalóságának felvillantása ellenére a szemhatára univerzális. A hely ornamentikája nem korlátozza kilátását. Logosza, gondolkodása és nyelve szaggatott, szétbontás után kibontakozó szólam. A leíró, elbeszélő beszédmódot dinamikus passzázsok szabdalják:  felapríts, szitálj, masszává pépesíts [...] vágd [...][9] Az eleve is töredékes textúrát törlések, szakadások és tipográfiai torzítások tarkítják. Betűi eláznak / hamvad a nyelv[10].

A könyvben egy entrópikus folyamatokkal átjárt világ tájai, szavai, érzései és bomlástermékei tárulnak föl. Úgy tűnik, nincs túl nagy távolságra tőlünk, számos övezete egybeesik a miénkkel; történései részei ennek a térnek. Ahol növekvő rendezetlenségben mutatkozik az egyre magasabb szervezettségű technológiák, intézmények és hálózatok tárgyiasult szigetvilága. A termékek növekvő racionalitása és komplexitása az összefüggésük hiányának és értelmetlenségének növekményével jár együtt. A magunkfajta lágy gépezetek az életvilág különféle szegmenseiben, közös szellemi szervezőerő nélkül működve megszenvedjük ezek hatását. A Termékeny félreértés ennek művészi panorámáját adja; ezért is érdemes belemerülni, és végigmenni lapjain. Közben azért olykor nézzünk föl az égre – ahol még viszonylagos helyükön vannak a csillagok.

Termékeny félreértés – Productive Misreadings

[1] Áfra János – Szegedi-Varga Zsuzsa: Termékeny félreértés / Productive Misreadings. Alföld Alapítvány, Debrecen, 2020. A 33. o., A 60. o.
[2] i. m. A 53. o., A 60. o., Ω 58. o.
[3] i. m. A 20. o.
[4] i. m. A 41. o.
[5] i. m. A 54. o.
[6] i. m. Ω 42. o.
[7] i. m. A 27–28. o.
[8] i. m. A 27. o.
[9] i. m. A 47–48. o.
[10] i. m. Ω 27. o. / Ω 33. o.